Újabb döntés született az üzemanyagárakról, jöhet a következő lépés

Újabb döntés született az üzemanyagárakról, jöhet a következő lépés

Az üzemanyagárakat döntően külső tényezők befolyásolják, de az is leszögezhető, hogy január 15-től, a jövedékiadó-emelés teljes beépítése után is az egy évvel korábbi árakhoz képest észrevehetetlen marad a hétfőn esedékes áremelés.

„Az üzemanyagpiac nyugodt és kiegyensúlyozott, nincsenek ellátási problémák. Ahogy teljesen beépül a jövedékiadó-emelés az árakba is, egy rendezett időszak következik” – összegezte az Indexnek a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az üzemanyagpiaci helyzetet. Mint ismert, decemberben a Mol-csoport az Index hasábjain jelentette be, hogy a fogyasztók érdekeit figyelembe véve két részletben érvényesíti a jövedékiadó-emelést.

Az első emelésre január elsején került sor, a másodikra pedig hétfőn, január 15-én lehet számítani. Mindkét esetben nagyjából 20-20 forinttal. Érdemes arra is kitérni, hogy az első emelés következtében

a MOL-csoport lépésének piacformáló hatása volt, a piaci szereplők követTék az ország legnagyobb vállalatát az árazásban.

A kontextushoz szorosan kapcsolódik, hogy az Európai Unió korábban bevezetett egy minimum-jövedékiadószintet. Magyarország ezt hosszú ideig nem érvényesítette, de már nem halogathatta tovább. Az uniós jogszabályokkal összhangban a kiskereskedelemben literenként összesen bruttó 41,3 forinttal kellett megemelni az üzemanyagárakat.

Az árakat a külső tényezők befolyásolják

Bár január 15-én beépítik a kiskereskedelmi árakba a jövedéki adó másik felét is, ezzel együtt is jóval olcsóbb lesz az üzemanyag, mint pár hónappal ezelőtt. Ahhoz, hogy érzékeltetni tudjuk az áremelés mértékét és hatásait, érdemes megnéznünk, hogyan alakult az üzemanyagok kiskereskedelmi ára az elmúlt egy évben.

• Tavaly január 15-én, az ársapka kivezetését követően nagyjából 50 forinttal kellett többet fizetni egy liter benzinért, mint idén januárban a jövedéki adó teljes beépítése után.
• A dízel esetében ennél is nagyobb, nagyjából 90 forintos volt a különbség.
• Egy évvel ezelőtt a dízel literenkénti ára megközelítette a 700 forintot, miközben idén január 15-én, az előírt áremelés után is alig haladja majd meg a 600 forintot. 

Az üzemanyagárakat döntően a külső tényezők határozzák meg: „persze van mozgás a dollár-forint, illetve euró-forint árfolyamban, ugyanakkor jelentősen nem változott attól a ponttól, ahol január 1-jére voltunk” – tette hozzá Grád Ottó.

Hasonló tendencia figyelhető meg az olajár jegyzésében, ami szintén szűk sávban mozog. Ám ebben az esetben sem zárható ki, hogy valamelyik konfliktus (leginkább a jemeni) az olajárat a közeljövőben rendkívüli módon megmozgathatja. Az első összecsapások nagyjából 4 százalékkal növelték az olaj világpiaci árát. Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója egyébként erre külön felhívta a figyelmet az Indexnek adott interjújában:

az árak alakulására döntő hatással vannak külső tényezők: ilyenek sajnos a szemünk előtt zajló háborúk, amelyek sora könnyen lehet, hogy további konfliktusokkal bővül. Napjainkban sajnos a konfliktusok megoldására egyre gyakrabban nem békés megoldást keresnek a felek. És ezeknek hatása van az árakra. Hogy egy aktuálisan fenyegető esetet említsünk, egy közel-keleti front megnyitása akár 15 százalékos áremelést is eredményezhet a hazai piacon.

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója hozzátette, hogy ez a szám spekulatív, a válságok súlyától és konkrét jellegétől függően sokkal nagyobb árrobbanás is lehet. „Ha újabb front nyílik a térségben, és a globális olaj- és gázkereskedelem Széll Kálmán terét, a Hormuzi-szorost lezárják, ahol a teljes kőolajforgalom 20 százaléka halad át, akkor akár 70-80 százalékos áremelkedéssel is lehet számolni. Az ökölszabály szerint 1 százalékos termeléskiesés a világpiacon rövid távon 10 százalékos áremelkedést indukálhat.”

Mindenesetre az biztosan kijelenthető, hogy tavaly szeptemberben akár 650 forintot is elkértek a töltőállomásokon egy liter benzinért, azonban a jövedéki adóval megemelt benzinárak várhatóan még így is nagyjából 70-80 forinttal alacsonyabbak lesznek a három és fél hónappal ezelőtti árszinthez képest, és ugyanez elmondható a dízelről is.

Ez akkor is így lesz, ha egyes sajtótermékek rendre elszálló üzemanyagárakkal riogatnak, amivel akár üzemanyag-ellátási problémákat eredményezhetnek. A Mol-csoport döntéseinek piacformáló hatása továbbra is megmarad (ezen semmilyen cikk nem változtat), és ha az árak változását egyéves vagy pár hónapos időtávlatban nézzük, kijelenthető:

a jövedéki adó a teljes beépítés után is gyakorlatilag észrevétlen lesz a töltőállomásokon.

Sőt, Magyarország az árakat tekintve tartósan a regionális középmezőnyben van, és ezen a jövedéki adó bevezetése sem változtat. A magyar üzemanyagárak továbbra is a cseh és a szlovák piac árai között mozognak, és a magyar autósoknak január 15. után is kevesebbet kell majd fizetniük egy liter benzinért, mint a szlovákoknak és az osztrákoknak. A dízelért változatlanul az osztrák és a szerb kiskereskedelmi piacon kérik el a legtöbbet.

A holtankoljak.hu adatbázisa szerint péntektől az átlagárak az alábbiak szerint alakultak:

• a 95-ös benzinért 559,
• míg a gázolajért 587 forintot kellett fizetni literenként.

Nagyjából ezekre az átlagárakra érkezik a következő 20 forintos emelés.

(Borítókép: Akos Stiller / Bloomberg / Getty Images)