Magyarország alig költ az egészségügyre az EU tagállamaihoz képest

Paolo Gentiloni az Eurostat 2020-as konferenciáján

Az egész Európai Unióban csökkentek tavaly a GDP-arányos egészségügyi kiadások, és Magyarországon is tovább romlott a helyzet 2022-ben – derül ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből.

Uniós szinten a betegbiztosítási és egészségügyi kiadások a GDP százalékában mérve 8,1 százalékot tettek ki tavaly, ami 0,4 százalékpontos csökkenést jelent 2021-hez képest.

A mutató csak Szlovéniában és Luxemburgban emelkedett, míg Cipruson változatlan maradt, minden más uniós tagállamban csökkent az Eurostat előzetes, becsült adatai alapján.

A kiadások legnagyobb mértékű csökkenését Bulgáriában (-1,1 százalékpont) regisztrálták, ezt követi Magyarország (-0,9 százalékpont), Litvánia és Írország (mindkettő -0,8 százalékpont).

Az egészségügyi kiadások Franciaországban (a GDP 10 százaléka), Németországban (9,7 százalék), Szlovéniában (8,6 százalék), Ausztriában (8,5 százalék) és Belgiumban (7,8 százalék) voltak a legmagasabbak, míg Bulgáriában (4,2 százalék), Írországban (4,6 százalék), Magyarországon, Litvániában (mindkettő 4,7 százalék) és Észtországban (4,8 százalék) a legalacsonyabbak.

Magyarország tehát továbbra is hátul szerepel a listán, és még rosszabb helyen áll, mint egy évvel korábban, mivel Észtország és Litvánia is feljött elé, így hazánk hátulról a harmadik. 2022-ben már csak Írországban és Bulgáriában költött kevesebbet az állam egészségügyi ellátásokra, mint Magyarország.

Az adatok a szociális védelmi kiadásokra vonatkozó korai becslésekből származnak, melyek az Integrált Szociális Védelmi Statisztikák Európai Rendszerének (ESSPROS) fő mutatói, és melyeket az adatszolgáltató országok önkéntes alapon szolgáltatnak.