A belgákat is a mélybe ránthatja az Oroszország elleni szankciók újabb köre

Készül az újabb, európai szankciós kör Oroszország ellen. A 12. szankciós csomagban újabb orosz vállalatokat és magánszemélyeket érnek korlátozó intézkedések, és várhatóan tovább szigorítják a kettős felhasználású termékek exportják, beleértve például a lítium akkumulátorokat. A tervezett szankcióknak mégsem ez a része érdekes igazán. Az orosz gyémántok kitiltásáról már több mint másfél éve folynak tárgyalások az Európai Unión belül. Oroszország a világ legnagyobb gyémánt kitermelője, miközben Belgiumban található a világ legnagyobb gyémánt tőzsdéje. Az érdekek összeütközése nyilvánvaló. Mégis, úgy tűnik, hogy a belgák belemennek az érdekeiket nagymértékben sértő korlátozásokba, és néhány héten belül elfogadhatják az orosz gyémántokat sújtó szankciókat.

Az új, 12. szankciós csomag egyik központi eleme lehet majd az orosz gyémántok kitiltása. Az EU sokszor futott neki, de a sorozatos kísérletek ellenére az orosz gyémántok elleni szankciókat eddig nem sikerült elfogadni. Mégpedig Belgium miatt:

a belga Antwerpenben található a világ legnagyobb gyémánt tőzsdéje, az Európába érkező gyémántok fő belépési kapuja. Mivel Oroszország a világ legnagyobb gyémánt beszállítója, az orosz drágakövek kitiltása a belga gazdaság egy részét is mélybe ránthatja.

A világ egyik legkeményebb ásványa

A gyémánt a világ harmadik legkeményebb, természetben előforduló ásványa, és évszázadok óta az egyik legkeresettebb drágakő. A gyémántokat “karátonként” jellemzik, ami a súlyát jelöli, és nem azonos az arany ötvözetét jelző karáttal. A gyémánt 1 karátja 0,200 grammnak felel meg. 2021-ben világszerte 116 millió karát gyémántot termeltek ki. A legnagyobb gyémántlelőhelyekkel Oroszország, Botswana, Ausztrália, Kongó, Dél-Afrika és Kanada rendelkezik.

Bányamunkások állnak egy fúrógép mellett a vágófúrásnál az OAO Alrosa földalatti gyémántbányában az oroszországi Udacsnij Szaha Köztársaságban 2013. december 13-án

A gyémántok piaca egy jól jövedelmező üzletág: 2021-ben a globális gyémánt ékszerpiac 87 milliárd dollárt tett ki, de ebből a nyers gyémántok értéke csupán 16,4 milliárd dollárra rúgott. Néhány évtized alatt a gyémántok árai a tízszeresére nőttek. A gyémántok nagy keménysége miatt az ékszerek mellett az ipari felhasználásuk is legalább annyira fontos. A kitermelt gyémántok fele nem elég jó minőségű, és ezért ipari célokra alkalmazzák, bár itt egyre inkább emelkedik a szintetikus, mesterségesen előállított gyémántok aránya.

A globális gyémántkereskedelem

A globális gyémántkereskedelemnek négy fő szerepköre van. Oroszország messze a világ legnagyobb gyémánt kitermelőjének számít.

A világon forgalmazott gyémántok több mint harmada a szibériai bányákból származik.

A világ legnagyobb becsült tartalékai is Oroszországban találhatóak (legalább 600 millió karát). És ennek a mennyiségnek a 90 százalékát egy kétharmados orosz állami tulajdonban lévő orosz cég, az Alrosa bányássza ki és értékesíti. Az Alrosa mellett a világ másik két vállalati szereplője a luxemburgi De Beers és a brit-ausztrál Rio Tinto. Ez a három cég a világ gyémánt kitermelésének a több mint 60 százalékáért felelősek. Ez tehát a termelői oldal.

A kereskedelmi oldalon nagy globális gyémánt tőzsdék működnek, amelyeken keresztül a kitermelt drágakövek továbbhaladnak a feldolgozás vagy a fogyasztók felé. A legfontosabb tőzsdék között említhető Dubai, Mumbai és Tel-Aviv, de messze a legnagyobb a belga Antwerpenben található. A háború előtt az összes orosz gyémánt 41 százaléka ide érkezett be például. Antwerpen hosszú nemzedékeken keresztül építette fel ezt a globális kapu szerepét. Mára a gyémántkereskedelem Belgium exportjának minimum az 5 százalékáért felelős, és legalább 1600 belga vállalatnak és 30 ezer embernek ad munkát.

Aztán van a feldolgozói oldal. Ebben pedig a világ legnagyobb szereplője India: a világ nyers gyémántjainak a 90 százalékát Indiában dolgozzák fel és csiszolják. És természetesen a képlet negyedik főszereplője maga a fogyasztói piac, amely aztán megveszi a kitermelt, szortírozott, feldolgozott és kidolgozott gyémántokat. A gyémánt kereslet legnagyobb végfogyasztói pedig a G7-es országok: éppen ők akarják most kitiltani a piacukról az orosz gyémántokat.

A világ gyémántjainak a 70 százaléka végül valamelyik G7 országban köt ki, jellemzően egyetlen országba: az 54 százalékuk az Egyesült Államokba megy.

Eddig nem sikerült szankcionálni

Az orosz gyémánt export kitiltása már másfél éve napirenden van az Európai Unióban, de ez idáig Belgium sikeresen tudta blokkolni a gazdaságának ártó lépést. A belgák ellenállására nem néztek jó szemmel a lengyelek és a baltiak, akik az elmúlt hónapokban fokozták a nyomást, és a “véres orosz gyémántok” ellen kampányoltak. Volt kísérlet kizárólag az orosz gyémánt cég, az Alrosa szankcionálására is, amely szintén nem ment át a belgákon.

Hogy másfél év után mégis mi változott meg, és a belgák a jelek szerint miért engednének a kérdésben? Időközben a legnagyobb nyugati ékszerész cégek, úgy mint a Tiffany vagy a Cartier nyilvánosan lemondtak az orosz gyémántok használatáról. Ezek után fokozatosan a gyémántkereskedelem tőzsdei központja Antwerpenből Dubaiba kezdett áthelyeződni. A valóságban azonban az áthelyezést maguk a nyugati ékszerész cégek szorgalmazták: Belgiumban sokkal szigorúbbak a regisztrációs szabályok, és könnyen kiderülhetett volna, hogy ezek a cégek nem felelnek meg a bejelentett vállalásaiknak.

Dubaiban vagy Indiában azonban a gyémántok eredetének könnyen nyoma veszik, és miután a tőzsdéken akár tízszer-húszszor is gazdát cserélhetnek a drágakövek, lehetetlen lesz megállapítani, hogy az adott gyémánt honnan is származott.

De mennyire fájna mindez Oroszországnak?

2021-ben, a háború előtti évben Oroszország 4,5 milliárd dollárt keresett a gyémántok exportján. A háború után Moszkva lezárta a legtöbb statisztikáját, így onnantól kezdve csak becsléseink vannak orosz export adatokról. Ezek nem elhanyagolható összegek, de mégis eltörpülnek az orosz energiahordozók exportja előtt, amelyből átlagban egyetlen hónap alatt keresnek 6-7 milliárd dollárt.

Oroszország export szerkezetében a gyémántok nagyjából az 1 százalékot érik el. Mégis, Moszkvának is megvan az achillesi sarka: a legtöbb orosz drágakövet Jakutföldön bányásszák, és így ez a szektor az orosz régió működéséért és a munkahelyekért felelős. A szankciók sikeressége nem lenne nagy hatással az orosz gazdaság egészére, de Jakutföld szempontjából kritikus jelentősége van, és ha a távol-keleti régió gondba kerülne, Moszkva kénytelen lenne az erőforrások átcsoportosításával a segítségére sietni.

Mitől sikerülne most az, ami eddig nem működött?

Az Egyesült Államok és Kanada már tavaly meghozta az orosz gyémántok elleni szankciókat, bár ez lényegében semmilyen hatással nem volt az orosz exportra. Oroszország ugyanazt tette, mint például a kőolaj vagy más szankcionált termékek esetében – semleges országokon keresztül kezdte őket futtatni. Mivel az amerikai szankciók a nyers orosz gyémántokra vonatkoznak, India pedig a világ gyémánt feldolgozásának 90 százalékáért felel, az orosz gyémántok végső soron Indiában kötöttek ki, ahol “elvesztették orosz jellegüket”.

Az amerikai szankciók ellenére Oroszország 2022-ben további 3 millió karáttal tudta növelni a gyémánt kitermelését az előző, háború előtti évhez képest.

Az európai döntéshozók most mégis remélik, hogy ezúttal sikerülhet megfogni Moszkvát. Ehhez alapvetően két új megközelítést alkalmaznak. Az egyik, hogy a szankciókról szóló tárgyalásokba bevonják a legnagyobb szereplőket, Indiát és Dubait is. E mellett egy új eljárást dolgoznak ki a gyémántok eredetének a nyilvántartására. Korábban is voltak rá példák, mint az úgy nevezett Kimberley-folyamat, amely tanúsította, hogy a vásárolt gyémánt nem “véres gyémánt”, tehát nem származik például polgárháborús országból, vagy olyan helyről, ahol gyermekmunkát alkalmaznak. Azonban a Kimberley-folyamat által adott tanúsítványok viszonylag könnyen módosíthatóak voltak, tehát a rendszer valójában nem működött.

Egy munkás válogatja a nyerscsiszolt gyémántokat az OAO Alrosa Mir gyémántbányájának válogatóközpontjában Mirnyben Oroszországban 2013. november 14-én

Jelenleg az asztalon ennél jobb megoldások szerepelnek: a tervek szerint abban a pillanatban, hogy egy gyémánt a nemzetközi piacra jut, kapna egy G7-tanúsítványt. Ez digitális blockchain technológia elvén működne, és a gyémánt minden egyes mozgása regisztrálva és lekövethető lenne nyilvánosan. A tranzakciókat és azok történetét pedig lehetetlen lenne utólag átírni vagy törölni. India és Dubai bevonásával pedig azt próbálják elérni, hogy bizonyos bónuszokért cserében ezek az országok is vegyenek részt a gyémántok regisztrációs folyamatában, és válasszák szét a G7 országokba és más célországokba irányuló gyémántokat.

És hogy Belgium mégis miért adja be a derekát és a jelek szerint támogatja az orosz gyémántok elleni szankciókat? Mert abban bíznak, hogy ha sikerül megegyezni a legnagyobb nemzetközi szereplőkkel, és kontrollálhatóvá válik a gyémántok eredete, ez arra kényszerítené a nyugati ékszerész cégeket is, hogy visszatérjenek Antwerpenbe. Onnantól kezdve más tőzsdéken sem lesz mód az Európai Unióba vagy az Egyesült Államokba szánt gyémántok megvásárlására. Kérdés, hogy miért éri meg belemenni majd ebbe Indiának vagy az Egyesült Arab Emírségeknek, illetve hogy az újabb szankciók mennyire verhetik fel a drágakövek árát a nyugaton.

(Borítókép: Index)