Újabb adatsor látott napvilágot, de a kormány már elindította a visszaszámlálót

Az elmúlt időszakban az üzemanyagok régiós átlagára a benzin esetében 4 forinttal nőtt, a dízel esetében pedig 8 forinttal csökkent – derült ki a Magyar Ásványolaj Szövetség péntek délutáni adatközléséből. A szövetség adatai jelentősen eltérnek a Központi Statisztikai Hivatal péntek reggeli számaitól, igaz, teljesen más számítást is alkalmaznak. Mindenesetre a nemzetgazdasági miniszter ultimátuma továbbra is érvényes: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre pedig két hetet adott a kormány a kereskedőnek.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) minden pénteken publikálja a régiós üzemanyagárakat. Ahogy arról beszámoltunk, a számításuk szerint

• Magyarországon a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára 648, míg a régiós országokban 623 forint volt. A magyarországi átlagár 4 százalékkal, azaz 25 forinttal volt magasabb a régiós átlagértéknél. A szomszédos országokban az átlagár 638 forint volt, a magyar ár ezt 1,6 százalékkal, azaz 10 forinttal haladta meg.
• A dízel üzemanyag heti átlagos ára Magyarországon 649 forint volt, ami 27 forinttal, 4,3 százalékkal haladta meg a régiós 622 forintos átlagárat. A szomszédos országokban 638 forint volt a dízel átlagára, amit a magyar adat 1,7 százalékkal, azaz 11 forinttal múlt felül.

A 95-ös benzin magyarországi átlagára 8 forinttal nőtt az előző heti adathoz képest. Ezzel párhuzamosan a régiós átlag is emelkedett, 3 forinttal. A szomszédos országokban a benzin átlagára szintén 3 forinttal nőtt. A gázolaj magyarországi átlagára 5 forinttal csökkent egy hét alatt. A régiós átlagár kisebb mértékben – 1 forinttal –, de szintén csökkent. A szomszédos országokban a dízel átlagára stagnált az előző héthez képest – összegezte a KSH.

Újabb számok érkeztek

Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) pénteken szintén közölte a saját számítását. A KSH-val ellentétben a szövetség ugyanakkor Lengyelországot, Csehországot és Bulgáriát nem számítja bele a régiós árakba. A MÁSZ számítása szerint

Az elmúlt időszakban az üzemanyagok régiós átlagára a benzin esetében 4 forinttal nőtt, a dízel esetében 8 forinttal csökkent.

Az üzemanyagárakat döntően az alábbi tényezők befolyásolják: a nyersolaj ára, a makrogazdasági folyamatok, a geopolitikai konfliktusok és a forint árfolyama. (Idén 6,3 százalékkal gyengült a forint a dollárral szemben, a környező országok devizái esetében viszont csak 3,2 százalékos volt a gyengülés). A szövetség szerint a napokban az olaj árára – pénteken tőzsdenyitáskor a Brent olajfajta hordónkénti ára 89,46 dolláron állt – hatással volt, hogy

• mérséklődött az Izrael és Irán közötti konfliktus geopolitikai kockázata,
• és a globális nyersolajtartalékok több mint 100 millió hordóval az elmúlt három év átlaga felett vannak.

Ahogy azt korábban Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára az Indexnek részletezte, a benzin esetében a nyári specifikációra való áttérés szezonális hatása, a tervezett finomítói karbantartások és az ukrán dróntámadások miatti oroszországi finomítói kiesések voltak a fő mozgatórugók. A szövetség szerint az elmúlt időszakban a gázolajnál a gyenge kereslet ellensúlyozta a folyamatos finomítói karbantartások okozta kínálat-visszaesést.

Eközben növekszik az európai dízelimport is, amely – a forintárfolyam jelenlegi stabilitása mellett – ugyancsak kedvező hatást gyakorolt a hazai és régiós üzemanyagárakra. Fontos megjegyezni ugyanakkor, hogy a kelet-közép európai régió tengeri ellátással is rendelkező országai továbbra is helyzeti előnyben vannak, mivel így szélesebb körű ellátási forrásaik lehetnek, tehát alacsonyabb beszerzési áron tudnak hozzájutni feldolgozandó nyersolajhoz és az üzemanyag-késztermékekhez

– részletezte az adatokat a Magyar Ásványolaj Szövetség.

Mekkora az eltérés?

A KSH és a MÁSZ adatai eltérhetnek a mintavétel időpontja, illetve az adatbázis miatt is. Másrészt a különbséget érdemben befolyásolja, hogy hány országot vesznek figyelembe a régiós ár meghatározásánál. Így érdemes inkább a két statisztika folyamatát figyelni. Mivel a kormány feltett szándéka, hogy az üzemanyagok árát csökkenteni kell, így a mérséklődést csak úgy lehet megállapítani, ha az újabbnál újabb adatokat ugyanahhoz a statisztikához hasonlítjuk.

A szövetség adatai szerint uniós összehasonlításban a magyarországi benzinárak a 18., a dízelárak pedig a 12. helyen állnak, a régión belül pedig továbbra is a középmezőnyben van Magyarország:

a benzin esetében a negyedik, a dízel esetében pedig a harmadik helyen.

Ha az árversenyt vizsgáljuk a KSH adataiban, akkor Magyarországhoz képest a régiós országok közül Ausztriában, Szerbiában és Szlovákiában volt kissé magasabb a benzin átlagára – tehát szintén a negyedik helyen áll Magyarország. A dízelolajnál csak Ausztria és Szerbia heti átlagára haladta meg a magyar értéket – tehát a KSH szerint is hasonló a helyezés, és harmadik helyen áll Magyarország.

Végezetül érdemes arra is felhívni a figyelmet, hogy a kormány narratívája egyértelmű: „háború van, és háborús árak vannak az üzemanyagpiacon, ami jelentős terheket ró a családokra”. Valamint a kormány arra törekszik, hogy a „háborús árakat” visszaszorítsa, mert „nem a családoknak kell megfizetnie a háború árát”. A kabinet a családok védelmében gyakorol nyomást az üzemanyagárakra. A kormány kommunikációban megoldotta a kérdést, azonban jól látható, nem mindegy, hogy a régiós vagy a szomszédos országok árait vizsgáljuk.

A kormányéval ellentétes narratíva szerint az árakkal az a baj Magyarországon, hogy extrém magasan adóztatják az üzemanyagokat. Azonban ez sem igaz. Az EKR-díjjal és a kiskereskedelmi adóval korrigált adószint mértéke a Magyar Ásványolaj Szövetség adatforrása alapján 49,1 százalékos, ami szinte pontosan megegyezik a régiós átlaggal.

Nagy Márton két hetet adott

Mindenesetre Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerdán bejelentést tett az üzemanyagárakkal kapcsolatban. A tárcavezető közölte: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet adnak a kereskedőnek, ha ez nem történik meg, akkor beavatkoznak. Végezetül fontos összegezni is az eseményeket: az üzemanyagárakról már régóta vita folyik a közéletben.

• Április 8-án a nemzetgazdasági miniszter az Index kérdéseire leszögezte, hogy berendelte a Mol vezetőit az üzemanyagárak miatt, mert szerinte a korábbi megállapodással ellentétben felfelé kilógnak az árak a régiós középmezőnyből.
• Majd április 11-én tartották azt a tárgyalást, ahol a Magyar Ásványolaj Szövetség és a Mol képviselőit Nagy Márton felszólította: elvárása, hogy az üzemanyagáraknak – teljesítve a korábbi megállapodást – a lehető leghamarabb a régiós középmezőnybe kell kerülniük.
• És április 19-e lett a fordulópont, hiszen a KSH először publikálta a régiós üzemanyagpiac adatait, benne a magyar benzin- és dízelárakkal. Ebben azt állítják, hogy a magyar benzinátlagár 3,2, a dízelé pedig 5 százalékkal haladta meg a régiós átlagárat.
• Így még azon a napon megkérdeztük Nagy Mártont, hogy milyen lépést fontolgat a kabinet. Már akkor kiemelte: nincs kizárva, hogy jövő héten – a szerdai kormányülést követően – beavatkoznak az üzemanyagárakba.
• Kedden pedig szintén az Index kérdéseit követően egyértelmű lett: Nagy Márton azt javasolja a kormánynak, hogy avatkozzon be az üzemanyagárakba.
• Mint azt korábban írtuk, a kormánnyal ellentétes állásponton lévők azt hangsúlyozták, hogy amennyiben a beavatkozás mellett dönt a kormány, úgy azt adócsökkentéssel tudja megoldani. Azonban Nagy Márton a kijelentésekre azonnal reagált, és erről később Varga Mihály pénzügyminiszter is posztolt.
• Végül szerdán ultimátumot kaptak a hazai szereplők: az áraknak vissza kell térniük a régiós átlaghoz, erre két hetet ad a kereskedőknek a kormány.