A kormány döntött: vendégmunkásból biztosan nem lehet miniszter

A kormány döntött: vendégmunkásból biztosan nem lehet miniszter

Az Orbán-kormány a héten elfogadta a vendégmunkásokra vonatkozó új jogszabályokat. Állítják: elsősorban a magyar munkavállalókat szeretnék előtérbe helyezni, azonban a szakpolitikusok elismerik, hogy komoly feladat előtt állnak. A vendégmunkásokra vonatkozó új rendszer a végeken, az illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályain dőlhet majd el. Most részletesen bemutatjuk, hogyan jöhet Magyarországra dolgozni egy vietnámi munkavállaló.

A kormány kihirdette a vendégmunkásokkal kapcsolatos új jogszabályokat. Az ügy már régre nyúlik vissza, hiszen már tavaly június 13-án elfogadta az Országgyűlés a törvényt, ami november 1-jén hatályba lépett volna, azonban a kormány ezt kénytelen volt tovább szigorítani. Csütörtökön a kormány véglegesen lezárta a kérdést. Ezzel kapcsolatban az Index már korábban számos háttérbeszélgetést folytatott, legutóbb Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkárral.

Politikailag is érzékeny ez a terület

A vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásának szabályozásához egyszerre több minisztérium erőforrása is szükséges volt. A szabályozással kapcsolatosan onnan érdemes indítani a kontextust, hogy összetett csomagot akart alkalmazni a kormány olyan területen, ami stratégiailag kiemelten fontos (ráadásul politikai vetülete is van).

A kormány gyakran hangoztatja: az idei év már remélhetőleg a növekedés éve lesz, ehhez szerintük kiemelten fontos a 15–64 éves korosztályban az aktivitási rátát a jelenlegi 78-ról 85 százalékra növelni. Ezzel párhuzamosan folyamatosan jönnek a bejelentések a külföldi tőkebefektetésekről, amelyek jellemzően további munkaerő-kapacitásokat igényelnek. Tehát egyszerre a kínálati és a keresleti oldal is növekedéssel néz szembe a munkaerőpiacon.

Az elsődleges cél az, hogy a foglalkoztatottság növekedjen

– mondta az Indexnek az államtitkár, aki szerint a regisztrált álláskeresők számában „aggodalomra okot adó tendencia nincs”. A kormány számítása szerint 2030-ig demográfiai okok miatt több százezerrel csökken a munkaképes korú lakosság létszáma. Bár a korábban említett aktivitás növeléséhez ez hozzájárul, emellett a munkaerőpiaci folyamatok önmagukban is segítenek a célok elérésében, a kabinet céljai továbbra is ambiciózusak.

A problémát az jelenti, hogy további 300 000 főt szeretne a kormány aktivizálni.

Az Index által megismert kormányzati számítások szerint ebből 240 ezer regisztrált álláskeresővel és további 60 ezer inaktívval számolnak. Az utóbbi azért fontos, mert erre a területre a kormány mérsékelten lát rá: 40 ezer ember a kabinet várakozása szerint kisebb segítséggel elérhető. „Ehhez szükséges, hogy a beruházások, amiket a kormány már bejelentett, megvalósuljanak. Így meg tudjuk kínálni a munkával ezt a kört” – hangzott el a háttérbeszélgetésen. Az államtitkár elismerte, hogy a munkaerőpiacon az egyik legnagyobb kihívást a mobilitási problémák okozzák. Tehát a munkaerőigény nem feltétlenül ott jelentkezik, ahol kínálat van.

Az államtitkár szerint további 50 ezer olyan álláskereső van, aki átképzéssel aktivizálható. Ám még mindig van 150 ezer regisztrált álláskereső, akit „racionálisan nézve évekig tart, mire a munkaerőpiacra becsatornázunk” – húzta alá Czomba Sándor. Rengeteg ember nincs munkára kész állapotban, és nem is tudni, mikor lesznek olyan helyzetben: „aki nyolc éve nem fogott tollat a kezében, attól nem várható el, hogy egyik napról a másikra munkát vállaljon”.

Tehát innen érdemes megközelíteni a napokban bejelentett idegenrendészeti jogszabályokat. A háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy a kormány a hetekben olyan intézkedéseket jelent majd be, amikkel fokozatosan az aktivizálást támogatja, hogy bizonyos társadalmi csoportok visszakerüljenek a munkaerőpiacra. „A legtöbb feladat ebben lesz, de ez lesz a legkevésbé látványos” – hallottuk más forrástól is.

Az idegenrendészeti törvény és végrehajtási szabályai

A kormány több tagja által – hiszen ezzel kapcsolatban volt aláírnivalója Orbán Viktornak, Szijjártó Péternek és Nagy Mártonnak is – a héten kihirdetett rendelet 65 ezer főben határozza meg az összesen az idei évre kiadható, foglalkoztatási célú tartózkodási engedélyek, valamint vendégmunkás-tartózkodási engedélyek legmagasabb számát.

A háttérbeszélgetésen külön felmerült, hogy a kormány célja most egyértelműen az, hogy amíg van magyar munkaerő, addig őket próbálják helyzetbe hozni.

Azonban most gyorsan kellett cselekedni, beruházások maradhatnak el, ha nincs megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő.

A rendeletek már életbe léptek március 1-jével. Külön szabályozták, hogy az Európai Gazdasági Térség és más, külön szabályozott térség kivételével együtt az alábbi országokból érkezhetnek tartózkodási engedéllyel vendégmunkások: Belarusz Köztársaság, Bosznia-Hercegovina, Észak-macedón Köztársaság, Fülöp-szigetek, Indonéz Köztársaság, Kazah Köztársaság, Mongólia, Montenegrói Köztársaság, Vietnámi Szocialista Köztársaság, Oroszországi Föderáció, Brazil Szövetségi Köztársaság, Georgia, Kirgiz Köztársaság, Venezuelai Bolivári Köztársaság és Kolumbiai Köztársaság.

Azt már a háttérbeszélgetésről tudjuk, hogy a vendégmunkások 7 napos elbírálási időszakon esnek át. Amennyiben rendelkezésre áll magyar munkavállaló, úgy a munkáltatónak kötelező őt foglalkoztatnia. Ennek a menetét Czomba Sándor ismertette:

1. a munkáltató beadja a munkaerőigényét az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztálya felé,
2. a járási hivatal területileg illetékes képviselete elkezdi a magyar munkavállalók felkeresését, felkutatását, ami a környező területeket is érinti,
3. majd ezt követően a hivatalban elkezdődik a munkaerő leválogatása,
4. ha van magyar munkaerő, akkor ajánlatot tesz a munkáltató felé, és csak akkor adhat be külföldi munkavállalókra igényt, ha a felajánlott magyar munkaerőt alapos indoklással valamiért elutasítja.

Továbbra is csak regisztrált munkaerő-kölcsönző végezheti a külföldi munkavállalók toborzását.

A kormány a továbbiakban az átképzésre nagy hangsúlyt akar fektetni, tény és való, hogy a járási, illetve vármegyei kormányhivatal munkája nagyban befolyásolja a döntést és a jogszabályi keret kimenetelét.

Az új idegenrendészeti törvény egyértelművé teszi, hogy kit milyen feltételekkel lehet majd foglalkoztatni Magyarországon. A szezonális vendégmunkások 6 hónapra érkezhetnek, és könnyített közvetítési eljárás lefolytatása szükséges az esetükben is. A szezonális munkások fél, illetve maximum egy évig tartózkodnak Magyarországon.

Összesen 485 szakmából közel 300 tiltólistára került a vendégmunkás-tartózkodási engedély tekintetében. Érdemes ebből csemegézni, tehát az alábbi munkaköröket vendégmunkások nem tölthetik be, még ha pozitív is lenne a munkaerőpiaci vizsgálat:

• törvényhozó, miniszter, államtitkár, egyházi vezető,
• gazdasági, költségvetési szervezet vezetője és pénzintézeti tevékenységet folytató egység vezetője,
• bányamérnök, kohó- és anyagmérnök, fa- és könnyűipari mérnök, építész- és építőmérnök,
• rendszerelemző, valamint szoftverfejlesztő,
• fizikus, csillagász és matematikus,
• mentőtiszt, rendőr és tűzoltó,
• de még állatorvos, sőt újságíró sem lehet vendégmunkás.

Bár a tiltólista önmagában talán szórakoztató, érdemes a konklúziót is leszűrni a vendégmunkásokkal kapcsolatban. A kormánynak úgy kell a folyamatosan növekvő munkaerőigényt kielégíteni, hogy elsősorban magyar munkavállalókat alkalmaz, és az aktivitásnövelést is megjelölték célnak.

Ebben nagyban a területileg illetékes járási hivatalok foglalkoztatási osztályaira támaszkodik majd, így az itteni munka érdemben meghatározza a jogszabályok eredményességét. Továbbá a korábban említett mobilitási problémákat talán érdemesebb lehet úgy orvosolni, hogy az ideérkező beruházások lekötése előtt a kormány megvizsgálja, hogy hova érdemes beruházásokat hozni munkaerőpiaci szempontból is.

(Borítókép: Külföldi vendégmunkások. Fotó: Christopher Pillitz / Getty Images)