Több százezer ukrán kaphat behívót a mozgósítási jogszabály szigorítása miatt

Ukrán katona

Csütörtökön második olvasatban is elfogadta az ukrán parlament a mozgósítás szigorításáról szóló jogszabály-módosításokat, írta meg a 444. A lap megjegyzi, hogy a mozgósítás kérdései hónapok óta lázban tartják Ukrajnát, mivel 2023 nyara óta az oroszok a frontvonal több pontján sikereket értek el.

Az orosz sikernek két oka van, egyrészt az USA által küldött hadisegélyek apadása, másrészt az ukrán haderő létszáma, és a katonák motiváltsága. A 444 ukrán lapokra hivatkozva írja, hogy nincs elegendő katona ahhoz, hogy megfelelő mértékben pótolják a veszteségeket, miközben egyre több hír jelenik meg a sajtóban és a közösségi médiában arról is, hogy a hadkiegészítő parancsnokságok emberei erőszakos módszereket alkalmaznak.

Valerij Zaluzsnij, a fegyveres erők korábbi főparancsnoka már ősszel arról beszélt, hogy félmillió újoncra lenne szükség ahhoz, hogy képesek legyenek feltartani az oroszokat.

Oroszország besoroz

Április 1-én írta meg az Euronews, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a tavaszi rutinszerű sorozási kampányt előíró rendeletet, melynek keretében 150 ezer állampolgárt hívnak be a kötelező katonai szolgálatra, tavaly júliusban pedig az orosz parlament alsóháza megszavazta, hogy 27 évről 30 évre emeljék a férfiak besorozásának felső határát.

Oroszországban minden 18 éves korát betöltött férfinak egyéves katonai szolgálatot, vagy, ha a felsőoktatásban van, ezzel egyenértékű képzést kell teljesítenie. Noha a sorkötelesek elvileg nem küldhetők Oroszországon kívüli harcba, a kötelező katonai szolgálat régóta érzékeny téma Oroszországban, ahol sok férfi mindent megtesz azért, hogy ne kapja meg a behívópapírokat a kétszer évente esedékes behívási időszakokban.

Március közepén arról irt a The Moscow Times, hogy az orosz hadvezetés 300 ezer katonát akar toborozni kifejezetten az ukrajnai Harkiv városának elfoglalásának céljával.