Szakmai és politikai körökben is él olyan vélemény, hogy a Legfőbb Ügyészség nem független

Szakmai és politikai körökben is él olyan vélemény, hogy a Legfőbb Ügyészség nem független

„Jóval kevésbé lenne aggályos, ha az lenne a javaslatban, hogy kizárólag bírósági döntéssel jogerősen lezárt ügyekre vonatkozik a betekintési lehetőség, tehát ahol már eljárás sincs” – fogalmazott lapunk kérdésére Hack Péter jogtudós, az ELTE ÁJK tanszékvezetője az igazságügyi tárgyú törvények módosítását célzó javaslatcsomag egyik pontjáról.

Az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról címet viselő, kormánypárti kezdeményezésű javaslatcsomag többek között azt tartalmazza, hogy „a legfőbb ügyész az igazságügyért felelős miniszter megkeresésére a jogalkotás előkészítése, továbbá a jogszabályok hatályosulásának vizsgálata céljából személyazonosításra alkalmatlanná tett formában az igazságügyért felelős miniszter rendelkezésére bocsájtja a megkeresésben meghatározott tárgykörben hozott, további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozatokat, valamint mindazon ügyészségi és más hatósági vagy egyéb szerv által hozott határozatot, amelyet a további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozattal felülbíráltak vagy felülvizsgáltak, továbbá más ügyészségi döntést tartalmazó ügyiratokat”.

Az Igazságügyi Minisztérium jogalkotásról szóló törvényből fakadó, a jogszabályok hatályosulásának vizsgálatával kapcsolatos feladatának hatékony ellátásához – a személyes adatok védelmének tiszteletben tartása mellett – elengedhetetlen a jogalkalmazói döntések megismerése, a jogalkalmazói, így elsősorban a bírói döntések átfogó vizsgálata. A javaslat ezért megteremti azokat a kereteket, amelyek között az igazságügyért felelős miniszter bírói határozatokat, illetve ügyészségi határozatokat ismerhet meg ezen feladat ellátása során

– olvasható a javaslat indoklásában.

A közbeszédben a javaslatot többen összefüggésbe hozták a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvétellel, valamint az ügyészségi iratok manipulálásával kapcsolatban tett kijelentéseivel, de a javaslat már a hangfelvétel nyilvánosságra hozása (március 26.) előtt, március 14-én felkerült társadalmi egyeztetésre a kormány oldalára.

„Tovább növelheti a bizalmatlanságot”

Hack Péter lapunk kérdésére leszögezte:

A büntetőeljárási törvény szabályozza, hogy kik tekinthetnek be a büntetőügyek irataiba. Nyomozási szakaszban a nyomozóhatóság és az ügyészség, illetve a nyomozási bíró, ha olyan döntésre, például lehallgatás vagy letartóztatás elrendelésére van szükség. A gyanúsítás közlése után a védő és a terhelt is megismerheti az iratokat, kivéve, ha a nyomozó hatóság úgy ítéli meg, hogy ez a nyomozás érdekeit veszélyezteti. A sértett azokba az iratokba tekinthet be, amelyek rá vonatkoznak. A sajtó, a civil szervezetek, és senki más, így kormánytagok sem tekinthetnek be az iratokba.

A jogtudós úgy vélekedett, hogy a javaslatban szereplő érvelés „nem indokolja folyamatban lévő ügyek aktáiba történő betekintést. Az ügyészségnek van egy saját kutatóintézete, amelytől a minisztérium megrendelhetné ezeket a kutatásokat. Az, hogy a szervezeten belüli kutatóintézet belenéz az aktákba, nem jelent olyan problémát, mint a végrehajtó hatalom betekintése.”

Hack Péter arra a kérdésünkre, hogy a „további jogorvoslattal nem támadható ügyészségi határozatok” kitétel mennyire szűkíti a kört, kifejtette: „Az ügyészség hoz egy határozatot, amellyel szemben főszabály szerint lehet panasszal élni, ezt a panaszt először az bírálja el, aki a határozatot hozta. Ha helyt ad a panasznak, megváltoztatja döntését, ha nem, a feletteséhez kerül az ügy. A javaslat alapján olyan iratokról van szó, amelyeknél már nincs helye panasznak, lejárt a jogorvoslat lehetősége, de ettől függetlenül az ügy folyik tovább.”

Jóval kevésbé lenne aggályos, ha az lenne a javaslatban, hogy kizárólag bírósági döntéssel jogerősen lezárt ügyekre vonatkozik a betekintési lehetőség, tehát ahol már eljárás sincs

– húzta alá a jogtudós.

Hack Péter úgy látja, „az alapprobléma, hogy hiányzik az ügyészség iránti bizalom. A legfőbb ügyész megválasztásánál nincs garantálva, hogy szakmai és politikai konszenzus legyen mögötte, annyit rögzít a szabály, hogy a köztársasági elnök javasolja, az Országgyűlés kétharmaddal megválassza, ahogy az Polt Péter esetében is történt. Az ellenzék nem támogatta, ráadásul a szakmai közönség, az ügyvédi kamara, a bírói érdekképviseletek ki vannak hagyva a folyamatból.”

„A Velencei Bizottság 2010-es jelentésében az áll, ahhoz, hogy közbizalom legyen, széles körű szakmai és politikai konszenzusra van szükség. Ez nincs meg. Az Alaptörvény formailag rögzíti az ügyészség függetlenségét, de a tartalmi függetlenség nincs garantálva. Az új javaslat, ami gyakorlatilag operatív beavatkozási lehetőség a kormánynak, hogy konkrét ügyekről információkat szerezzen, tovább növelheti a bizalmatlanságot, miközben egyébként is több ezer ember követelte a legfőbb ügyész lemondását. Szakmai és politikai körökben is él olyan vélemény, hogy a Legfőbb Ügyészség nem független szerv, még akkor sem, ha tartalmilag valóban a lehető legjobban járnak el, és egyes ügyészek szakmai hozzáértésében nincs okunk kételkedni” – fogalmazott Hack Péter.

(Borítókép: Magyar Péter 2024. április 6-án. Fotó: Szollár Zsófi / Index)