Orosz után kínai befolyásolási botrány az Európai Parlamentben a szélsőjobboldal érintettségével

Kémkedés gyanúja miatt letartóztatták Maximilian Krah európai parlamenti képviselő akkreditált asszisztensét.

A megdöbbenést és a dühöt az váltotta ki, hogy letartóztatták Maximilian Krah, az Alternative für Deutschland (AfD) egyik akkreditált asszisztensét. Krah 2019 óta a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) nevű csoportban ül.

A szövetségi ügyészség közölte, hogy a gyanúsítottat, akit az EP-képviselő csapata Jian Guo néven azonosított, azzal vádolják, hogy “a kínai titkosszolgálat alkalmazottja”, valamint azzal, hogy “többször is információkat adott át az Európai Parlamentben folyó tárgyalásokról és döntésekről hírszerzési megbízójának”.

Krah rövid nyilatkozatában azt mondta, hogy kedd reggel “a sajtóból” értesült a letartóztatásról, és nem tud “további információkat” megosztani.

“A külföldi államnak való kémkedés súlyos vád” – mondta az EP-képviselő – “Ha a vádak igaznak bizonyulnak, az Guo úr azonnali felmondását fogja eredményezni nálam”.

A leleplezések az EP számára nyugtalanító időszakban történtek, mivel jelenleg egy olyan “pénzért kedvezményeket” rendszerrel kapcsolatos vádakkal küzd, amelynek során állítólag több képviselő pénzt fogadott el egy oroszbarát befolyásolási-hálózattól, cserébe a Kreml-barát beszédtémák és narratívák terjesztéséért.

Az ügyet a belga és a cseh hatóságok vizsgálják, és állítólag német, francia, lengyel, belga, holland és magyar politikusok is érintettek benne.

“A készpénzfizetések nem Belgiumban történtek, de a beavatkozás igen” – mondta ebben a hónapban De Croo belga miniszterelnök. “Mivel Belgium az uniós intézmények székhelye, felelősségünk, hogy minden állampolgár szabad és biztonságos szavazáshoz való jogát fenntartsuk”.

Egyelőre nem világos, hogy az európai parlamenti képviselők hogyan vettek részt az akcióban. A parlament elnöke, Roberta Metsola az Euronewsnak elmondta, hogy hajlandó felfüggeszteni a gyanúsítottak mentelmi jogát, de csak azután, hogy több információt kapott a bűnüldöző szervektől.

Mivel az úgynevezett Russiagate még mindig sokkoló hullámokat kelt, a törvényhozók kedden siettek elítélni a kialakulóban lévő Chinagate-et, és belső vizsgálatot követeltek. A kérdést röviden megvitatták a strasbourgi plenáris ülésen, mielőtt a szavazás folytatódott volna.

“Ezek a kérdések összefüggnek, mert azt látjuk, hogy autokratikus rezsimek próbálják befolyásolni a politikai döntéshozatalt az Európai Parlamentet felhasználva erre, és potenciálisan az európai választásokat is megpróbálják befolyásolni” – mondta Terry Reintke, a Zöldek frakciójának társelnöke egy sajtótájékoztatón, figyelmeztetve, hogy egy akkreditált asszisztens könnyen hozzáférhetett a bizalmas eljárásokhoz és a kínai disszidensekkel folytatott interakciókhoz.

Mivel Maximillian Krah neve már összefonódott az orosz befolyásolási ügyekkel – érvelt Reintke -, a két vizsgálatot “össze kell kapcsolni”. Krah tagadta, hogy pénzt fogadott volna el a vizsgált hírügynökségtől, a Voice of Europe-tól, az ottani szerepvállalásaiért.

“Egy ideje már volt némi gyanúnk. Most, hogy a német hatóságok léptek, remélem, hogy gyorsan tisztázódik a helyzet” – mondta az Euronewsnak Reinhard Bütikofer, a zöldek európai parlamenti képviselője, aki a parlament Kínával való kapcsolatokért felelős delegációjának elnöke.

“A választóknak meg kell adni a lehetőséget, hogy úgy dönthessenek, hogy pontosan tudják, hogy egyes politikusok aktívan kínai érdekeket követtek ahelyett, hogy a választóikat képviselték volna” – tette hozzá.

Növekvő elítélés

A hírre reagálva Valérie Hayer, a Renew Europe liberális család vezetője arra szólította fel a polgárokat, hogy hallassák a hangjukat a közelgő, június 6-9-i választásokon, hogy megakadályozzák a közvélemény-kutatások által előre jelzett szélsőjobboldali erősödést.

Hayer és Reintke egyaránt vezető jelöltek a választásokon, az Európai Bizottság elnöki tisztére pályáznak.

“Az európai szélsőjobboldal nemzetünk és polgártársaink állítólagos védelmébe burkolózik. A valóságban Moszkva és Peking érdekeit védik” – jelentette ki Hayer a közösségi médiában.

“Szuverenitás eladó!” – írta liberális kollégája, Guy Verhofstadt.

Anna Fotyga, a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) lengyel képviselője azt mondta, hogy “nem lepődött meg” Krah asszisztensének letartóztatásán.

“Miután 10 évet töltöttem Brüsszelben, és figyelmeztetéseket továbbította az Oroszországból, Kínából, Iránból és más ellenséges rezsimekből érkező fenyegetésekről, jól tudom, hogy ez nem elszigetelt eset” – mondta Fotyga a közösségi médiában.

Bár az ECR és az ID ideológiai hasonlóságokat mutat, például a Green Deal és az Új Migrációs Paktum iránti erős ellenszenv kapcsán, gyakran eltérnek egymástól abban, hogy az EU-nak hogyan kellene reagálnia az Oroszországból és Kínából érkező fenyegetésekre. Decemberben Krah azt mondta, hogy a “leválasztás” stratégiája recesszióhoz vezetne. (Az EU a Kínától való “leválás” stratégiáját követi, amely a kapcsolatok fenntartására összpontosít, miközben csökkenti a sebezhető függőségeket.)

“Kína az kína. Tetszik ez nekünk? Nem. Meg tudjuk változtatni? Nem. Jól járunk, ha konfliktusokhoz, szankciókhoz és gazdasági háborúhoz folyamodunk? Egyáltalán nem” – mondta Krah a plenáris ülésen. “Úgy kell elfogadnunk a világot, ahogy van, még ha nem is tetszik nekünk, és a legjobbat kell kihoznunk belőle az európai emberek számára”.

Az EP-képviselők elmarasztaló szavai nyomán Peking is beszállt a vitába. A külügyminisztérium szóvivője “dezinformációnak” és “rosszindulatú rágalomnak” minősítette a legutóbbi jelentéseket, köztük a három német állampolgár hétfői letartóztatását, amelyek célja “aláásni a Kína és Európa közötti együttműködés légkörét”.

“Reméljük, hogy az illetékesek Németországban felhagynak hidegháborús mentalitásukkal, és felhagynak az úgynevezett kémfenyegetés használatával a Kína-ellenes politikai manipulációhoz” – mondta a szóvivő, akit az Associated Press idézett.

A Russiagate és a Chinagate nem az egyetlen külföldi beavatkozási botrány, amely az Európai Parlamentet a jelenlegi törvényhozási ciklusban érte: 2022 decemberében az üléstermet az a vád rázta meg, hogy Katar és Marokkó az európai parlamenti képviselőket és asszisztenseket táskányi készpénzzel és luxusajándékokkal halmozta el a kedvező bánásmódért cserébe.

Az úgynevezett Qatargate óriási visszhangot váltott ki a médiában, és súlyosan rontotta a Parlament megítélését, amely kénytelen volt új átláthatósági és magatartási szabályokat bevezetni.