Már az ülés előtt teljesen eltérítették az EU-csúcs témáját

Már az ülés előtt teljesen eltérítették az EU-csúcs témáját

Április 17-én kezdődik a kétnapos rendkívüli EU-csúcs, aminek a fő témáját az előzetes tervek szerint az unió gazdasági versenyképesség és az erről a közeljövőben megjelenő jelentés adná, ugyanakkor a közel-keleti helyzet változása miatt a vártnál akár hosszabb ülésre is számíthatnak a tagállamok állam- és kormányfői.

Szerdán és csütörtökön tart újabb, ezúttal rendkívüli ülést a tagállamok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács, ahol a két legfontosabb téma egyértelműen az Európai Unió gazdasági versenyképessége, illetve Irán szombati rakétatámadása miatt a közel-keleti helyzet lesz – igaz, az előzetes tervek szerint az előbbi miatt hívták össze a rendkívüli EU-csúcsot.

Hogy azonban mennyire felülírta a terveket Teherán akciója, mi sem mutatja jobban, hogy

a csúcs meghirdetésénél még mindössze két téma szerepelt a napirenden, a versenyképességen kívül még a Törökországgal ápolt kapcsolatok.

Azonban Teherán közbelépésével és a Libanon elleni izraeli hadműveletek fokozása miatt a Közel-Kelet vált a domináns témává, miközben hosszú távon a tagállamok vezetőit jobban aggaszthatja Enrico Letta uniós versenyképességről elkészített jelentése.

Deeszkalálni a helyzetet a Közel-Keleten

A Közel-Keleten történt gyors és drasztikus változások miatt a tagállamok vezetői tárgyalni fognak a jelenlegi helyzetről.

A teheráni akció miatt a csúcs előtti napon videókapcsolaton keresztül tárgyaltak a tagállamok külügyminiszterei, hogy előkészítsenek egy új szankciót Iránnal szemben – ugyanakkor hogy ez mennyire inkább szimbolikus lépés, jól mutatja, hogy Teheránnal szemben már 1979 óta vannak érvényben szankciók, azonban az továbbra sem törte le Irán fejlődését.

Sőt, Teherán fejlesztette hadseregét, folytatja atomprogramját és jelenleg fegyverekkel látja el Oroszországot Ukrajna ellen – emiatt egyébként az Oroszország elleni szankciók kapcsán is érintették már Teheránt. Az uniós ügyekben mindig naprakész Politico információi szerint Emmanuel Macron francia elnök az iráni atomprogramot célozná leginkább.

A jelenlegi, legfrissebb zárónyilatkozat szerint a tagállamok célja, hogy Izraelt rávegyék arra, hogy a konfliktus eszkalálása – azaz a válaszcsapás – helyett inkább Teherán elszigetelésén dolgozzanak együtt.

Azonban rendkívül kérdéses, hogy a belpolitikai válságban lévő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök hajlandó-e megfogadni az EU tanácsát,

pláne úgy, hogy sok esetben még az Izrael biztonságát szavataló Egyesült Államok kéréseit sem hajlandó betartani. Mindenesetre az Európai Unióban komolyan aggódnak azon, hogy Izrael válasza legrosszabb esetben akár a régió két hatalma közötti összecsapássá is fajulhat.

A Közel-Kelet kapcsán a Gázai övezetben tapasztalható humanitárius válság mellett az EU vezetői továbbá Libanon helyzetét is vizsgálni fogják – a tagállamok vezetői szeretnék elkerülni, hogy Izrael és a Libanon egy részén működő Hezbollah terrorszervezet között újabb háború törjön ki, főleg, hogy Libanon több százezer palesztin és több mint egy millió szíriai menekültet is elszállásol.

Szorosabb és nagyobb európai gazdaság kell

A különleges csúcsot alapvetően az egykori olasz miniszterelnök, Enrico Letta jelentése miatt hívták össze. A tagállamok állam- és kormányfői még a tavaly júniusi EU-csúcson döntöttek arról, hogy a 2024. márciusi csúcsra elkészüljön egy független, részletes jelentés az EU egységes piacáról, annak állapotáról, lehetséges jövőjéről, szeptemberben pedig az egykori olasz kormányfőt fel is kérték a feladatra.

A jelentést még hivatalosan nem publikálták, ugyanakkor annak bizonyos megállapításairól az egykori olasz kormányfő – aki egyébként jelenleg a Jacques Delors Intézet elnöke – már nyilatkozott több lapnak is.

Letta többek között a jelentésében azt ajánlja, ha az Európai Unió nem szeretne még tovább lemaradni az Egyesült Államoktól vagy Kínától, akkor a tagállamoknak szorosabbra kell fűzniük a gazdasági együttműködést.

Ennek oka, hogy Európának a világpiacon betöltött szerepe folyamatosan csökken – míg 1993-ban, az egységes piac bevezetésekor a világ összes GDP-jének 20 százalékáért az EU volt a felelős, addigra ez ma már csak 13,3 százalék.

A jelentés emiatt többek között azt ajánlja, hogy

a tagállamok pénzügyi, energetikai és telekommunikációs piacait integrálnia kell, máskülönben az EU elveszti gazdasági biztonságát.

Ahhoz, hogy az európai cégek az amerikai, a kínai vagy akár az indiai vállalatokkal szemben továbbra is fel tudják venni a versenyt, a nemzeti szintről az európai dimenzióba kellene áthelyezni a működésüket, ugyanakkor a sajtóba kiszivárgott részletek arról nem írnak, ezt mégis miként lehetne végrehajtani.

Valószínűleg segítené, ha lazább versenyjogi szabályok lennének érvényben, vagy ha az Európai Bizottság további programokat indítana a cégek európai együttműködésének mélyítése érdekében, ahogy infrastrukturális beruházásokra is szükség volna.

Ugyanakkor ezeknek a koordinálását vélhetően tagállami szintről is egy központosított, nemzetek feletti szintre kéne emelni, ami sok országnak, köztük Magyarországnak, SZlovákiának vagy Olaszországnak nem tetszhet.

Ezen országok kormányai ugyanis akár ezt úgy is értékelhetik, hogy a gazdasági integrációt egy politikai integráció is követheti, ami végső soron az Európai Egyesült Államokhoz is vezethet.

A brit Financial Timesnak a jelentés szerzője a megállapításairól azt mondta,

A probléma, hogy ebben az új világban mi kicsik vagyunk. Ha nem integrálódunk, akkor pedig hanyatlunk. Az egységes piac tehetetlensége visszaesést jelent

– fogalmazott Letta, aki szerint, míg az Egyesült Államok kihasználja az egységes piaca jelentette előnyöket, addig az Európai Unió nem, ráadásul szerinte az EU kapcsán nem is beszélhetünk valójában egységes piacról. Ezen pedig alapvetően – de egy lehetséges második, ismét befelé forduló Donald Trump elnöki ciklus után biztosan – változtatnia kellene az EU-nak. Kérdés, hogy ebben lesz-e tagállami akarat, főleg, hogy a tagállamok eltérő gazdasági erővel és szerkezettel rendelkeznek.

A jelentés mellett szó esik majd a közös agrárpolitikáról (KAP), hogy az minél versenyképesebb, fenntarthatóbb és ellenállóbb legyen a mostani, 2027-ig tartó ciklusig, majd utána; hogyan lehet az európai gazdaságot és gyártást erősíteni; milyen lehetőségek vannak a klímasemleges, digitális és körkörös gazdaságot illetően, de a napirendek között szerepel a tőkepiaci unió is.

Ukrajna és Törökország is szóba kerül majd

A mostani rendkívüli EU-csúcson ezúttal is téma lesz az ukrajnai háború és annak legújabb fejleményei, így például a megemelkedett orosz légicsapások, illetve az ukrán energiaszektor elleni újabb támadások, és hogy erre milyen válaszokat adhatna az EU.

Vélhetően ismét szóba fog kerülni a Petr Fiala cseh miniszterelnök által felvetett közös lőszervásárlás, ami nem uniós szinten, hanem tagállamok közötti együttműködéssel vásárolna tüzérségi lőszert Ukrajnának. E kapcsán a kezdeményezéshez csatlakozó tagállamok bejelentették, hogy már 180 ezret vásároltak, amiket a következő hónapokban Ukrajna meg is kap – ez azonban még így is jóval kevesebb, mint az előzetesen beígért 800 ezer darab.

A mostani csúcson ezenkívül vizsgálni fogják Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének jelentését Törökországról, ami kapcsán az unió és Törökország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokról fognak tárgyalni.

Ciprus bánatára azonban a két ország közötti vita nem kap kiemelt szerepet.

A jelenlegi nyilatkozattervezet szerint ugyanis a tagállamok abban fognak megegyezni, hogy szeretnék az EU és Törökország közötti együttműködést fejleszteni, ami a Nicosia és Ankara közötti konfliktusok elsimítása után pedig még tovább erősödhet – azaz a tagállamok adottnak veszik az EU–Törökország-kapcsolatokat, és annak fejlesztéséhez előfeltételként nem a Ciprus és Törökország között fennálló vita feloldását szabják.

(Borítókép: Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Nikosz Hrisztodulisz ciprusi görög vezető részt vesz az EU vezetőinek csúcstalálkozója második napján tartott ülésen Brüsszelben, Belgiumban 2024. március 22-én. Fotó: Dursun Aydemir / Anadolu / Getty Images)