A szélsőjobb nyerhette meg a választásokat Hollandiában

A szélsőjobb nyerhette meg a választásokat Hollandiában

Meglepetésre Geert Wilders vezette Szabadságpárt nyerhette meg a választásokat Hollandiában, miközben volt olyan kutatás, ami mindössze a harmadik helyre mérte a pártot. Ráadásul a párt nagyon népszerű lett – előzetesen várt 26 mandátuma helyett 35-öt szerezhetett. Ennek ellenére csekély az esély, hogy Hollandia következő miniszterelnöke Geert Wilders lesz.

November 22-én tartottak parlamenti választásokat Hollandiában, ahol nem kisebb volt a tét, mint hogy 13 év kormányzás után ki veszi át a holland belpolitikától elbúcsúzó, NATO-főtitkári ambíciókkal rendelkező Mark Rutte helyét.

Az este kilenckor közölt exit poll adatai szerint

a választásokat Geert Wilders vezette szélsőjobboldali szabadságpárt nyerhette,

amennyiben viszont a választási eredmények is ehhez hasonlóan alakulnak, a szélsőjobb vezére nehéz heteknek néz elébe, lévén, hogy nagyon kevés párt hajlandó közösködni a korábban iszlámellenes kijelentéseiről és EU-ellenes nézeteiről ismert párttal.

Az exit poll adatai szerint a 26 indulóból összesen 16 párt juthatott be – ennek oka, hogy Hollandiában nagyon alacsony a bejutási küszöb, ugyanis ha egy párt annyi szavazatot szerez, ami egy mandátum megszerzéséhez elég, akkor már bejut a parlamentbe.

Az exit poll alapján a 150 fős parlament összetétele így nézhet majd ki:

• szélsőjobboldali Szabadságpárt (PVV) – 35 mandátum,
• a baloldali Munkáspárt és az ökobaloldali Zöld Baloldal közös listája (GL–PvdA) – 26 mandátum,
• neoliberális Szabad Demokrata Néppárt (VVD) – 23 mandátum,
• centrista Új Társadalmi Szerződés (NSC) – 20 mandátum,
• szociálliberális 66-os Demokraták (D66) – 10 mandátum,
• jobboldali-agrárius populista Farmerek és Polgárok Mozgalma (BBB) – 7 mandátum,
• kereszténydemokrata Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) – 5 mandátum,
• marxista, globalizációellenes Szocialista Párt (SP) – 5 mandátum,
• kizárólag az állatvédelemmel foglalkozó Párt az Állatokért (PvdD) – 4 mandátum,
• kereszténydemokrata  Keresztény Unió  (CU) – 3 mandátum,
• kereszténydemokrata-jobbközép Református Politikai Párt (SGP) – 3 mandátum,
• szélsőjobboldali Fórum a Demokráciáért (FvD) – 3 mandátum,
• kisebbségvédelemmel foglalkozó baloldali Denk – 2 mandátum,
• szociálliberális–föderalista Volt – 2 mandátum,
• konzervatív–liberális JA21 – 1 mandátum,
• marxista–antikapitalista BIJ1 – 1 mandátum.

Hosszú éjszaka után hosszú koalíciós tárgyalások jöhetnek

Az IPSOS által készített exit pollt még az este folyamán egy másik is követni fogja, miközben az eredmények valamikor éjfél körül jöhetnek.

Annak ellenére, hogy a leánykori nevén Twitternek nevezett X-en Wilders örömének adott hangot, hogy pártja lett a legnagyobb párt, egyáltalán nem biztos, hogy kormányra is kerülhet,

ugyanis koalíciós partnerekből nem áll túl jól a szélsőjobboldali Szabadságpárt.

A párt egyfajta politikai karanténban élt, és csak a mostani választási kampány alatt lebegtette be a Mark Rutte helyét a Szabad Demokrata Néppárt (VVD) élén átvevő Dilan Yesilgöz, hogy a VVD győzelme esetén ő leülne tárgyalni Wilders-szel, de a kampányhajrá végén ettől a kijelentéstől már eltávolodott.

Amennyiben a választás végeredményei is ezek lesznek, akkor vélhetően majd egy nagy, 3–5 pártból álló baloldali, liberális és kereszténydemokrata pártokból álló kormány jöhet az európai politikából visszatérő Frans Timmermans vezetésével, mivel a második legtöbb helyet Timmermansék szerezhették.

Egyébként Hollandiában a koalíciós tárgyalások átlagosan 94 napig tartanak, de a legutóbbi, 2021. március 15–17-én tartott választások után, 2022 januárjában sikerült felállítani a négy pártból álló negyedik Rutte-kormányt.