Ligeti Miklós: a szuverenitást a hatalom korrupciója sérti, nem az Európai Ügyészséghez csatlakozás

Az uniós tagállamok közül Magyarország maradhat az egyetlen állam, amely stabilan nem hajlandó csatlakozni az Európai Ügyészséghez, az EPPO-hoz. Dánia eleve nem vesz részt a hárompilléres bel- és igazságügyi együttműködésben – mivel az EU-szerződés által biztosított kimaradási lehetőséggel, úgynevezett opt-outtal rendelkezik –, Lengyelország a közeljövőben csatlakozik, Svédország belépése az év második felében várható, és úgy tudni, Írországgal is előrehaladott tárgyalások folynak.

Ha Magyarország is az uniós ügyészség tagja lenne, megszűnne az a monopol helyzet, amit jelenleg a magyar ügyészség élvez – magyarázta Ligeti Miklós. Az egykori belügyi és igazságügyi jogász több mint egy évtizede a Transparency International Magyarország jogi igazgatója.

“Ma a Polt Péter vezette ügyészségen múlik, hogy valamely gyanút keltő, nyugtalanító, korrupciós, közvagyont károsító bűncselekményben sor kerül-e vádemelésre, tehát megmérik, megítélik-e az adott magatartást valóban független igazságügyi szakemberek, a bíróság, vagy kifiltrálja, kiszűri az ügyészség ezeket az ügyeket azáltal, hogy megszünteti az eljárást vagy meg sem indítja azt, tehát nem marad hely a vádemelésre” – fogalmazott.  “Az EPPO garanciális megoldást jelentene minden ügyben, amikor az EU pénzügyi érdekei sérülnek, márpedig a magyarországi, rendszerszintre emelt korrupciót az elmúlt 10-15 évben alapvetően az uniós adófizetők által juttatott támogatások terhére abból valósították meg, tehát minden nagyobb magyarországi korrupciós ügyben lenne helye és mozgástere az uniós ügyészség eljárásának” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy az, hogy 2007-ben Magyarország ratifikálta a Lisszaboni Szerződésben az EPPO létrehozásának lehetőségét, jelent-e bármiféle kötelezettséget számunkra, a következőt felelte: nincs olyan kötelezettség, hogy csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez, hiszen az a tagállamok alulról induló kezdeményezéseként jött létre. A megerősített együttműködés, mint forma, ezt fejezi ki.

“Nem egy olyan központi uniós intézmény, ún. single office, mint például az Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, vagy az Európai Számvevőszék. Itt a tagállamok elhatározásán múlik, hogy csatlakoznak-e. Természetesen a Lisszaboni Szerződés és annak ratifikálása mindenkit köt, de az Európai Ügyészséghez való csatlakozási kötelezettség önmagában ebből nem vezethető le, ahogy Svédország és Lengyelország esetében sem volt levezethető. Sőt, eleinte Olaszország és Hollandia sem akart csatlakozni, ők úgy ítélték, hogy nem elég hatékony az EPPO, ezért ők inkább a saját nemzeti megoldásaikra támaszkodnak. De amikor látták, hogy a tagállamok kritikus tömege részt vesz ebben a szerveződésben, meggondolták magukat” – magyarázta.

A magyar kormány indokai között szerepel az, hogy az alaptörvény nem teszi lehetővé az EPPO-hoz való csatlakozást – Ligeti Miklós szerint ez nem helytálló érv, egyenesen politikai túlzás, ahogyan az az állítás is, hogy a csatlakozással sérülhetne a magyar szuverenitás.

“Az ország szuverenitását elsősorban az a súlyos korrupció sérti, amit a Fidesz uralta közhatalom 2010 óta létrehozott Magyarországon: az EU-ból a magyar embereknek járó támogatások elirányítása, lenyúlása, a magyar oligarchák meggazdagítása mind-mind sérti a magyar szuverenitást. Az, hogy lenne olyan európai uniós hatóság, ami a körmére néz a közpénzekből gazdagodó magyar új arisztokráciának, az nemhogy nem sértené a magyar szuverenitást, de kifejezetten jót tenne a nemzeti érdekeknek” – hangsúlyozta.

Több ellenzéki párt és politikus régóta kampányol azzal, hogy Magyarország is csatlakozzon az uniós ügyészséghez: ennek újabb lendületet adott a Varga Judit volt igazságügyi miniszterről készült hangfelvétel, és Varga volt férje, a politikai szintéren két hónapja megjelent, azóta a Tisza párt alelnökévé lett Magyar Péter is igent mondana a tagságra.