Mikor ülhet előre az autóban a gyerek? Ezt mondja a KRESZ

Minden szülő biztonságban szeretné tudni szeme fényét utazás közben, de ehhez nem elegendő megvenni a törésteszteken legjobban teljesítő autós gyerekülést. Ugyanilyen fontos megismerni (és persze betartani) a gyermekek szállítására vonatkozó KRESZ-szabályokat.

Akár rövidebb, akár hosszabb útra indulunk, gondolni kell a gyerekek biztonságára, hiszen baleset akár egy utcányi távolságon is történhet, és az a vétlen félnek is komoly veszélyt jelent. Fontos tisztázni, hogy itt nem túlféltésről, feleslegesen drága babaholmik vásárlásáról van szó, ahogy azt a nagyszülők sokszor gondolják. Régebben ugyanis a gyerekek szállítására nem vonatkoztak különleges előírások, de a személyautók számának és a forgalom növekedésével ezek is bekerültek a KRESZ-szabályok közé. Egészen pontosan a 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet IV. fejezete foglalja össze az autós gyerekülésekre vonatkozó előírásokat, amiket mindenkinek kötelessége betartani.

A legfontosabb szabály, hogy „150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható”. De mit értünk pontosan gyermekbiztonsági rendszeren? Itt a rendelet szövege kicsit megtévesztő, mert ez nem azt jelenti, hogy a 140 centis kisiskolások is csak gyerekülésben utazhatnak. A KRESZ a gyermekbiztonsági rendszer kategóriájába sorolja a biztonsági autósüléseken túl az ülésmagasítót és az autó saját biztonsági övét is. 3 év alatti gyermekek viszont tényleg csak gyerekülésben utazhatnak. Ezenkívül a rendelet kimondja azt is, hogy nem elég a biztonsági autós ülést rögzíteni a kocsiban, a piciket is be kell csatolni — még akkor is, ha toporzékoló dackorszakos gyerkőcről van szó. Ha pedig bármilyen oknál fogva (például oldtimer vagy teherautónál) ez nem megoldható, akkor abban a járműben nem szállítható 3 évnél fiatalabb gyermek.

Nem biztonságos téli kabátban utaztatni a gyerekeket, mert a vastag anyag miatt nem lehet kellően szorosan meghúzni a biztonsági öveket.

A gyermek testsúlya a döntő, de…

A KRESZ-hez igazodva a biztonsági autósüléseket sem életkor, hanem testsúly és testmagasság alapján szokták besorolni. Az autós babahordozók általában 0-9 kg vagy 0-13 kg, esetleg 0-18 kg között használhatók. Ezek sajátossága, hogy a picik félig fekve helyezkednek el bennük, és ideális esetben több fokozatban dönthetőek, hiszen így még kevesebb terhelés éri a csecsemők gerincét autózás közben. A gyerekülések következő „súlycsoportja” az I-es kategória, amely 9-18 kilogrammos gyerekeknek való. A II-es kategóriába pedig olyan ülések tartoznak, amelyeket ennél nagyobb gyermekeknek (akár 36 kg-ig) terveztek nagyobb háttámlával, és jellemzően külön biztonsági öv helyett az autó sajátjával kell becsatolni a kicsiket bennük.

Bár alapvetően az autós gyereküléseket a gyerekek testsúlya alapján sorolják be, a magasságuk is fontos tényező. Ha azt látjuk, hogy a feje már túllóg a háttámlán, ideje nagyobbra váltani, vagy feljebb állítani a fejtámlát (persze, ha ez lehetséges). Természetesen az sem jó, ha túl magas vagy széles gyerekülést vásárolunk, mondván, hogy majd belenő a gyerek, hiszen az nem fog megfelelő védelmet biztosítani.

Bár nem az a legbiztonságosabb opció, de néhány szabály betartásával a legkisebb gyerekek is utazhatnak az anyósülésen.

Mikortól lehet ülésmagasítót használni?

A KRESZ szerint nincs szükség autós ülésre, ha a gyermek „a gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető.” Az autó biztonsági öve pedig akkor megfelelő a gyerekeknek, ha nem vágja őket a pánt, valamint a válluknál helyezkedik el. És itt jön képbe az ülésmagasító, amelynek éppen az a funkciója, hogy megemelje a gyerekeket olyan magasságba, hogy az autó biztonsági öve rendesen rögzíthesse őket. Három éves kor felett elviekben már használhatóak, de itt is fontos a súlyhatár (általában minimum 15 kg). Azt is érdemes számításba venni, hogy az ülésmagasító nem véd az oldalirányú behatásoktól, illetve a fejet sem tudja óvni, szóval ameddig csak lehet, gyerekülésben ajánlott utaztatni a gyereket.

Elől vagy hátul, menetiránynak háttal vagy sem?

A gyermekbiztonsági rendszerek fajtáinál is nagyobb a kavarodás a köztudatban (és így a szülők fejében is) azzal kapcsolatban, hogy melyik ülésen, milyen irányban utazhatnak az autóban a gyerekek. Ezen a téren egyrészt a KRESZ rendelkezik, másrészt a babahordozók, gyerekülések gyártói előírásai az irányadók. Lássuk először is az irányt: 9 kg-ig menetiránynak háttal kell bekötni a hordozókat, gyereküléseket, mivel így nyújtanak kellő biztonságot. Frontális ütközésnél ugyanis a menetiránynak háttal bekötött gyerekülés esetén az erőhatások az ülés háttámlájára irányulnak, míg a fennmaradó energia egyenletesen oszlik el a fejen, a nyakon és a felsőtesten. A menetirány szerint bekötött gyereküléseknél az erőhatások másképp érvényesülnek, és nagyobb energiahatást jelentenek a picikre, akiknek a nyaka és izomzata még fejletlen. Ezért szokták javasolni, hogy ameddig a gyerek nem növi ki, lehetőleg menetiránynak háttal bekötve utazzon.

A tévhitekkel ellentétben pedig már az egész kicsi babák is utazhatnak az autóban elől, de itt is csak a menetiránynak háttal rögzítve, és fontos kitétel, hogy ilyenkor ki kell kapcsolni az anyósoldali légzsákokat. Nagyobb gyerekek 150 cm alatt menetiránynak megfelelően, csakis gyerekülésben utazhatnak az első ülésen, ha elérték ezt a testmagasságot, akkor elég számukra az autó saját biztonsági öve az anyósülésen is. Más kérdés, hogy amikor csak tehetjük, érdemes inkább a hátsó ülésen szállítani a gyerekeket, mert egész egyszerűen az a biztonságosabb hely.

Az ISOFIX önmagában nem elég

De akkor sem dőlhetünk hátra, ha megvan a megfelelő gyermekbiztonsági rendszer, a megfelelő hely számukra az autóban, mert mit sem ér az egész, ha nem helyesen rögzítjük az ülést, illetve abban a piciket. Márpedig szakértők szerint ez jóval gyakrabban előfordul, mint gondolnánk! A hárompontos biztonsági övvel rögzíthető ülések után nagy előrelépést hozott ezen a téren az ISOFIX rendszer elterjedése. Ez nemcsak stabilabban tartja a gyerekülést (hiszen az a jármú karosszériájához kapcsolódik), hanem a rögzítésénél is jóval kevesebb a hibalehetőség.

A másik tipikus hiba, hogy nem húzzuk elég szorosra az autós gyerekülés saját pántját. Ha viszont túl laza marad, akkor lecsúszhat a gyerkőc válláról, vagy a nagyobbak ki is bújhatnak belőle, akkor pedig már nem nyújtanak kellő védelmet, sőt baleset esetén kifejezetten sérülésveszélyt jelentenek. Persze fontos a gyerekek kényelme, de ne felejtsük, hogy még előrébb való a biztonság!

Tudtad, hogy az autós gyereküléseket az 1930-as évektől kezdték használni? Akkor azonban még egészen másképp néztek ki, amit megnézhetsz az alábbi galériában: