Ezt sokan elrontják, ha náthásak, pedig nem volna szabad

Ha elkapsz valami felső légúti betegséget, sokszor hetekig fújod az orrod, köhögsz és úgy érzed magad, mint akin átment egy úthenger? Nem biztos, hogy az immunrendszered a gyenge, mert bizonyos szokások is a tünetek elhúzódását okozzák.

Az időjárás már meglehetősen tavaszi arcát mutatja, de még messze nem múlt el a téli vírusos szezon. Sőt, általában február végén, március elején ugrik meg leginkább a felső légúti betegségek száma, ugyanis ekkora merül ki a szervezetünk vitaminkészlete. Különösen a D-vitamin-raktáraink csappannak meg a napfényhiányos téli hónapokban, ha nem gondoskodunk a pótlásról, és nélküle a testünk nem tud megfelelően védekezni a vírusok ellen. Márpedig a náthát is vírusok okozzák, hiába terjedt el a köznyelvben a megfázás vagy meghűlés kifejezés rá. Nem attól leszünk náthásak, hogy nem tekertünk sálat a nyakunkba, vagy túl sokat tartózkodtunk kint a hidegben. Nem, ezért a betegségért a több száz náthavírus (főként a rhinovírus különböző fajtái, de állhat a háttérben RS vírus, parainfluenza, influenza és adenovírus is) a felelős.

A nátha egy vírusos megbetegedés, ezért nem szabad félvállról venni, különben elhúzódik a gyógyulás.

A náthás megbetegedések tünetei a fertőzést követő 1-3. napban jelentkeznek. Először száraz, viszkető, esetleg csípő érzés tapasztalható az orrban, majd a vírus szaporodásával érzékennyé válik az orr nyálkahártyája, megduzzad és váladékot kezd termelni. Ilyenkor jön a klasszikus orrfolyós-tüsszentős szakasz, amit rosszabb esetben kísérhet torokfájás, láz, rossz közérzet is. A tünetek általában 7-10 napig tartanak, utána fellélegezhetünk – szó szerint. Ha viszont ennél hosszabban tart a gyógyulás, esetleg szövődmények is fellépnek, akkor érdemes átgondolni, hogy mindent megteszel-e a betegség és a zsepihegyek leküzdéséért.

Az alábbi galériában összeszedtük, milyen tényezők lassíthatják a gyógyulást:

Az Éva magazin írása.