Hatalmas bajban az elnök, de a kihívója sem örülhet annyira

Joe Biden amerikai elnök támogatottsága jelenleg hasonló mélységekben van, mint amivel Jimmy Carter egykori demokrata elnök csak egy történelmi vereségre volt jó Ronald Reagannel szemben. Biden a legtöbb, az elnökválasztás szempontjából fontos államban hátrányban van Trumphoz képest, miközben Trumpot általában alul szokták mérni a közvélemény-kutatásokban. Ugyanakkor az egykori elnök sem lehet teljesen elégedett, hiszen ő is megosztó, ráadásul Biden és a Demokrata Párt eddig sokkal több pénzt tudott összegyűjteni.

ÚJ közvélemény-kutatást közölt a jobbközép The Wall Street Journal, ahol ezúttal hét, a novemberi elnökválasztás végeredménye kapcsán döntő, úgynevezett csatatérállamban mérték meg, hogyan állnak a két amerikai mainstream párt, a Demokrata, illetve a Republikánus Párt elnökjelöltjei, Joe Biden és Donald Trump.

A lap megbízásából március közepén, összesen 4200 választó megkérdezésével készített kutatás szerint

az elnökválasztás hét csatatérállamából jelenleg hatban Trump vezet.

A szinte biztosra vehető republikánus elnökjelölt vezet Arizonában, Észak-Karolinában, Georgiában, Michiganben, Nevadában és Pennsylvaniában, míg az inkumbens demokrata elnök egyedül Wisconsinban áll az élen, ha rajtuk kívül a többi jelöltre is lehet szavazni – négy évvel ezelőtt e hét államból Észak-Karolinát leszámítva mindenhol Biden nyert.

Donald Trump és Joe Biden

Trump több helyen is hibahatáron túl vezet, ráadásul szintén elégedettséggel töltheti el az egykori elnököt, hogy a múltban mindig alulmérték a támogatottságát a közvélemény-kutatásokban, mivel sokan inkább nem vállalják fel, amennyiben Trumpra szavaznának.

A kutatásban vizsgált államokban fog eldőlni az elnökválasztás sorsa, és e hét állam összesen 93 elektori szavazattal rendelkezik, az elnökválasztás megnyeréséhez pedig összesen 270-et kell gyűjtenie egy jelöltnek.

Biden jóval rosszabbul áll, mint négy évvel ezelőtt

A közvélemény-kutatás adatai szerint Joe Biden leginkább azon aggódhat, hogy munkájával az amerikaiak egyáltalán nem elégedettek – támogatottsági indexe szinte olyan alacsonyan van, mint az egyciklusú Jimmy Carteré 1979-ben –, ráadásul fontos demográfiai és választói csoportokban szerepel rosszabbul, mint 2020-ban: mint nemrég mutattuk be, az afroamerikai egy kis, míg a latinók egy jelentős része fordult el tőle és pártjától az elmúlt négy évben.

Biden elutasítottsága leginkább az amerikaiak rossz gazdasági érzete miatt van.

Annak ellenére, hogy makroszámok szerint az amerikai gazdaság egész jól áll, és elkerülték a recessziót, ezt nagyon sok család nem így érzékeli, ráadásul az amerikai elnököt az sem segíti, hogy a döntéseinek köszönhető pozitívumokat az emberek nem hozzá párosítják, emellett a válaszadók többsége szerint Trump eleve jobban tudná kezelni a gazdasági problémákat nála.

A kutatásban részt vevők emellett úgy látják, az idén már 82. életévét betöltő politikus fizikailag és mentálisan is hanyatlik – annak ellenére, hogy idei évértékelő beszéde kifejezetten erősre és hibamentesre sikerült, ez a kutatások eredményén egyáltalán nem látszik.

Bidennek ezenkívül azzal is meggyűlik a baja, hogy a 2020-ban felépített, széles, Trump-ellenes szavazói koalíciót újra felépítse.

Sajtóhírek szerint a csapata abban reménykednek, hogy a választáshoz közeledve e szavazók majd ismét beállnak mögé, ugyanakkor Izrael-politikája miatt a párt baloldali szavazói már többször is kifejezték elégedetlenségüket e tekintetben.

Trump jobban áll, de még nem lefutott a meccs

Ugyanakkor Biden szerencséje, hogy kihívója, Donald Trump sem a legnépszerűbb jelölt. Ugyan Bidennél népszerűbb, azonban a választók többsége így sem kedveli, sőt szinte Bidennel azonos szinten tartják egyáltalán nem jó jelöltnek a republikánus elnökjelöltet.

Ezenkívül Trump esélyein ronthatnak az ellene indított büntetőeljárások és bizonyos szakpolitikai nézetei.

Ugyan a választók többsége úgy látja, Trump jobban kezelné az inflációt és a gazdaságot, azonban az abortusz kapcsán vallott nézete nem népszerű, amivel elriaszthatja magától a női szavazatokat. Ezzel egyébként már az előválasztás során is meggyűlt a baja, hiszen a kertvárosi nők többségében ellene szavaztak – a 2020-as elnökválasztáson pedig épp e szavazóréteg volt vereségének az egyik oka.

Az egykori elnök helyzetét szintén nehezíti, hogy a magukat se nem demokratának, se nem republikánusnak valló függetleneket elbizonytalaníthatja, ha az ellene indított négy büntetőeljárásban elítélnék.

Ráadásul a tárgyalások minél későbbi kezdésére épülő stratégiája miatt elképzelhető, hogy azok épp a választás hajrájában kezdődnének majd el, amikor az emberek eleve jobban követik a politikai híreket.

Biden és a demokraták eddig több pénzt szedtek össze

Ezenkívül Trump és a Republikánus Párt számára szintén fontos, hogy valahogy csökkentse Bidennel és a demokratákkal szembeni pénzügyi hátrányát.

Mint azt az Axios összegezte, a február végi adatok szerint

• az elnökválasztásra Biden eddig több mint duplaannyi pénzt gyűjtött össze, mint Trump (71 millió dollár kontra 33,5 millió dollár),
• a Demokrata Párt országos szervezete is többet szedett össze a republikánusnál (26,5 millió kontra 11,3 millió),
• de a képviselőházi és a szenátusi versenyek kapcsán is adakozóbbak voltak eddig a demokrata donorok (előbbi 59,2 millió kontra 45,2 millió, utóbbi 31,9 millió kontra 24,8 millió).

Donald Trump nyomására részben emiatt cserélték le a republikánusok pártelnökét, mivel Trump és hozzá lojális republikánusok szerint Ronna McDaniel egyáltalán nem kezelte jól a párt pénzügyeit az utóbbi választásokon.

Hogy részben emiatt vagy sem, de márciusban már sokkal több pénzt tudott gyűjteni a párt, azonban még így is elmaradnak a demokratáktól e tekintetben – Bidennek például mindössze egy este alatt sikerült összeszednie 25 millió dollárt, amikor Bill Clinton és Barack Obama egykori demokrata elnökökkel közösen tartottak adománygyűjtő estet.

Ráadásul Trumpnak a jogi ügyeire is sok pénzt kell áldoznia, a kampánydotációk egy részét pedig eleve a jogi költségeire költi.

A The New York Times számításai szerint mióta Trump otthagyta a Fehér Házat, az azóta eltelt időszakban összesen 100 millió dollárt költött ügyvédi díjakra, és ebbe még nem számolták bele a bíróságok által megítélt pénzbírságokat és kártérítéseket, illetve a jövőbeni díjakat.