Hogyan készüljünk fel a hőszivattyú beszerelésére?

Ha gazdaságos és fenntartható fűtő-hűtő rendszert keresünk, akkor óhatatlanul felmerül a hőszivattyú, mint megoldás. Cikksorozatunkban a praktikus és technikai oldaláról közelítjük meg a kérdést. Az E.ON termékmenedzsere, Tatai Krisztián válaszolt a felmerülő kérdésekre.

Előző cikkünkben kitárgyaltuk, mit érdemes végiggondolni, amikor úgy döntünk, hogy lecseréljük a meglévő fűtésrendszert hőszivattyúra. A következő fázis, hogy optimális esetben felkeresünk egy szakembert, aki megtervezi a rendszert a család igényeit és az ingatlan sajátosságait figyelembe véve, hiszen, ahogy Tatai Krisztián fogalmazott, az alapvető buktató egy ilyen rendszer kiépítése során a rossz tervezés.

„A levegőforrású hőszivattyús rendszerrel kapcsolatos szinte minden probléma a rossz kezdeti tervezésre vezethető vissza, ezért nagyon fontos, hogy hozzáértő szakember mérje fel a lehetőségeket és az igényeket, valamint a meglévő rendszert, és mindezek figyelembevételével tervezze meg a kialakítandó rendszert”.

Ha nem megfelelő a hőszivattyú teljesítménye – akár túl sok, akár túl kevés – az mindig problémát okoz, ahogy az is, ha nincsen jól kiszámolva a hőt leadó klímaberendezés, vagy a padlófűtés (ezt szekunder körnek is nevezik) helye vagy száma. A rendszer teljesítményét (leegyszerűsítve) úgy számolják ki, hogy számításba veszik, milyen az elvárt hőmérséklet, milyen fűtési rendszerrel kell használni, mekkora az ingatlan és szükség van-e használati melegvíz előállítására, valamint hűtésre. Amennyiben ez a számítás nem stimmel, az plusz költséget fog jelenteni, megjelenhet a rezsiköltségben, áttervezésben vagy a rendszer élettartamában is. Ezért kiemelten fontos a beruházás előtt a szakszerű műszaki felmérés, mert előfordulhat, hogy nem a hőszivattyú a jó megoldás.

Honnan tudjuk, hogy a beépített hőszivattyú mikor hatékony?

Kiemelten fontos, hogy beépítés előtt a meglévő rendszert egy szakember mérje fel azért, hogy a megfelelő teljesítményű hőszivattyú kerüljön az ingatlanba. Tatai Krisztián mindenkit óva int attól, hogy nagyobb teljesítményű készüléket építsen be, mint amekkora szükséges, mert a hőszivattyú élettartamát ez csökkenteni fogja. Például a levegőforrású típus esetében ennek ez az oka:

„A hőszivattyúk rendkívül hatékonyak a hőenergia működése miatt” – mondja. „A hőenergia a levegőben van, még akkor is, ha a levegő hőmérséklete nagyon hideg. A leghatékonyabban, a legalacsonyabb üzemeltetési költségek mellett akkor működik – a külső hőmérséklettől függően -, ha 35 °C és 50 °C közötti hőmérsékleten keringteti a meleg vizet a radiátorokban, padlófűtésben, vagy egyéb hőleadókban, és a kinti hőmérséklet 5-8 °C felett van. Amint a kültéri hőmérséklet 5 °C alá csökken, a hőszivattyúk veszítenek hatékonyságukból, és több villamosenergiát fogyasztanak munkájuk elvégzéséhez.”

A hőszivattyú hatásfokát az úgynevezett COP (Coefficient of Performance) érték határozza meg, ami megmutatja, hogy a befektetett villamosenergia teljesítményhez képest mennyivel nagyobb hő teljesítmény érhető el. Azaz, hogy 1 kW felvett villamosenergia teljesítménnyel hány kW hőenergia teljesítményt tud előállítani az adott hőszivattyú.

Az Európai Unióban rendelet írja elő, hogy a klímaberendezéseket energiahatékonysági címkével kell ellátni. A rendelet meghatározza a besorolási kategóriákat is, vagyis megadja mind hűtés, mind pedig fűtés üzemmódban, hogy mikor tartozik az A- G-ig jelölt kategóriákba egy berendezés.

„A kategóriák alapja a berendezés COP-együtthatója. Például, ha a hatékonysági tényező értéke hűtés üzemmódban kisebb, mint 2,20, akkor „G” osztályú a berendezés, ha pedig nagyobb, mint 3,20, akkor „A” osztályú. Ugyanez fűtés üzemben úgy módosul, hogy 2,40 alatt „G” és 3,60 felett „A” osztályú a gép (természetesen ez egy kiragadott példa, mivel a rendelet különbséget tesz a vízhűtéses, léghűtéses, osztott, kompakt stb. rendszerek között)”.

Hogyan zajlik a hőszivattyú telepítése?

„A kültéri egységhez beton alapot kell kialakítani, mely az adott terepnek megfelelően

több-kevesebb földmunkával és persze betonozással is jár. A berendezéstől egy falon fúrt lyukon keresztül jut be a csővezeték az ingatlanba, majd a beltéri egységbe és a hőközpontba, ahol adott esetben a víztartálynak is el kell férnie. Innen pedig csatlakoznia kell a fűtésrendszer többi részéhez. A hőszivattyú, mivel áramot vesz fel a működéséhez, elektromos kapcsolókat is igényel, illetve a villanyórába (vagy H tarifás mérőórába) is be kell kötni. A hőszivattyú és a hűtő-fűtő rendszer között kapcsolatot kell kiépíteni és letesztelni, majd beállítani. Amennyiben a munkaterület és a beépítésre kerülő eszközök rendelkezésre állnak egy átlagos kivitelezés során, ahol nincsenek egyedi igények, szakembereink általában 1-3 munkanap alatt elvégzik a rendszer telepítését” – tájékoztat a szakember.

Érdemes tudni, hogy az E.ON is nyújt akár kulcsrakész megoldásokat ezen a téren, sőt, a hőszivattyús készülék kiválasztása mellett a fűtési-hűtési rendszer megvalósításában is segítenek, valamint szakembereik beszerelik a készüléket, ha ezt is a cégre bízza valaki. Ugyanakkor több alternatíva közül is választhatunk.

„Amennyiben saját szakemberére szeretné bízni a kialakítást, ebben az esetben Minimum csomagunkat tudja választani. A kivitelezési folyamat során támogatjuk tanácsainkkal és a végén beüzemeljük hőszivattyús rendszerét. Tehát összességében ez a csomag tartalmazza a kültéri-beltéri egységek telepítését, a beüzemelést és a próbaüzemet.

Választhatja Optimum csomagunkat, ha szeretne részt venni a kialakításban, ahol az ügyfél gondoskodhat az előkészítésről, mi pedig a fűtési-hűtési rendszere szakszerű kivitelezéséről. Ez a csomag már tartalmazza a kültéri-beltéri egységek telepítését, beüzemelést, próbaüzemet, valamint a hőközpont vagy gépészeti tér kialakítását vagy átalakítását, ami minden esetben egyedi – teszi hozzá.”

„Amennyiben kulcsrakész megoldást szeretne, akkor választhatja a Prémium csomagunkat, ahol szakembereink gondoskodnak a szakszerű, az ügyfél számára kényelmes és nyugodt kivitelezésről. Ez már minden egyéb szolgáltatást is tartalmaz: az előzőeket kiegészítve betonalap, szikkasztó kialakítása, földmunka, elektromos bekötés kialakítása, vezérlés, vagy akár a szekunder kör (azaz a hőt leadó elemek, például padlófűtést vagy fan coil tartalmazó fűtésrendszer) kialakítása.”

A levegő-víz hőszivattyúk képesek használati meleg vizet is előállítani. Amennyiben a meglévő – például gázbojleres – rendszerünket szeretnénk lecserélni, akkor a hőszivattyú erre is megoldást nyújt.

„Szakembereink a műszaki felmérés kapcsán ezeket az igényeket egyeztetik ügyfeleinkkel, ahol azt a szempontot vizsgálják, hogy a gépészeti térben, vagy garázsban, vagy ahol a fűtésrendszer primer oldala elhelyezkedik, ott mennyi hely áll rendelkezésre a használati melegvíz-tárolónak (HMV). Ez függ attól, hogy mekkora tartályt szükséges beépíteni – lehet 300-400-500 literes vagy akár annál nagyobb is, igényeknek megfelelően. Léteznek olyan megoldások, ahol a hőszivattyú beltéri egységébe van integrálva a HMV tartály, ezzel helyet tudunk spórolni.”

Ami elromolhat, az el is romlik

A teljesség igénye nélkül néhány eset, amikor valami elromolhat a rendszer telepítése során.

„Általában olyan ingatlanokkal találkozunk, amelyek még nem estek át valamilyen energetikai felújításon; ilyen a nyílászárók cseréje, vagy a hőszigetelés, amiket tekinthetünk a hőszivattyús rendszer előfeltételeinek, mert ha ezek a felújítások még nem történtek meg, akkor nagyobb teljesítményű hőszivattyú szükséges, ami a beruházás költségét megemeli. Minél rosszabb egy épület hőszigeteltsége, annál több keletkező hőveszteséget kell pótolnia a hőszivattyúnak” – osztotta meg tapasztalatait a szakember.

„A kiépítés előtt fontos tájékozódni, hogy jelenleg az ingatlanban hány fázis van, mert egyes készülékeknek szükséges a három fázis. Nagyon egyszerűen ki lehet deríteni, hiszen csupán az a kérdés, hogy a villanyóra szekrényben hány kismegszakító található. A három kismegszakító három fázist jelent. A megfelelő gép kiválasztásánál ezt a szempontot is figyelembe vesszük, és eszerint választjuk ki az ügyfélnek a készülékét” – mondja Tatai Krisztián.

Nem mindegy, melyik évszakban állunk neki a fűtésrendszer cseréjének. A rossz időjárás az osztott rendszerű hőszivattyúk telepítési idejét meghosszabbíthatja – tudtuk meg -, mert 3-4 °C alatt a hidraulikus kört a telepítő szakember nem tudja vákuumozni, amely elengedhetetlen a hőszivattyú beüzemeléséhez.

Alapvető problémát okozhat, ha a kültéri egység elhelyezése nem megfelelő, különösen, ha már üzemel a hőszivattyús rendszer, hiszen annak az áthelyezése több százezer forint is lehet, ezért érdemes még telepítés előtt alaposan megválasztani a helyét, hogy se a berendezés, se annak a hangja ne legyen zavaró.

Az E.ON által kínált Komfort Hőszivattyú rendszerek korszerű és költséghatékony megoldások.

Az energiacég megbízható márkák magas színvonalú termékeit építi be és kulcsrakész szolgáltatást nyújt ügyfeleinek. Eszközeik alkalmasak a H tarifa igénylésére. A helyszíni felmérés és tanácsadás után részletes kivitelezési árajánlatot ad és részletfizetési lehetőséget is kínál. Emellett szerződésben rögzített garanciát nyújt és igény esetén folyamatos karbantartást is biztosít. További információ az eon.hu/hoszivattyu weboldalon érhető el.

A cikket a Brand & Content készítette az E.ON megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.