Felfedték, hogy mennyit ér a magyarok fizetése

Felfedték, hogy mennyit ér a magyarok fizetése

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 416 600 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,6, a nettó átlagkereset 14,5, a reálkereset pedig 10,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 493 700, a nettó kereset mediánértéke 341 700 forintot ért el, 16,9, illetve 16 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakinál – ismertette az adatokat a Központi Statisztikai Hivatal.

A tavalyi év második felétől jelentős dezinfláció figyelhető meg Magyarországon, miközben a szokásostól eltérően a minimálbér és a garantált bérminimum emelése már decemberben megtörtént. A decemberi adatok szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 655 600, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 451 300 forint volt.

Csütörtökön megérkeztek a legfrissebb adatok, ebből pedig kiderült, hogy

Januárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 100 forint volt, 14,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 578 300 forintra becsülhető, 15 százalékkal magasabb, mint az előző év azonos időszakában.

A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 576 700, a költségvetésben 576 200, a nonprofit szektorban 599 400 forintot tett ki, 14,1, 17,6, illetve 16,7 százalékkal emelkedett egy év alatt. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 402 400, a kedvezményeket figyelembe véve 416 600 forintot ért el, 14,6, illetve 14,5 százalékkal volt magasabb, mint a tavalyi év januárjában. Fontos kiemelni, hogy

A reálkeresetek 10,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,8 százalékos növekedése mellett.

(A decemberi adatokban a reálkeresetek 10,3 százalékkal nőttek az egy évvel korábbihoz képest.) A bruttó mediánkereset pedig 493 700 forint volt, 16,9 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 341 700 forintot ért el, 16 százalékkal felülmúlva az előző év azonos időszakit – összegezte a KSH.

Reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár az adatokat úgy értékelte, hogy januárban 10,4 százalékkal nőttek a reálkeresetek, köszönhetően a hatékony és eredményes kormányzati intézkedéseknek, melyek a 2023-as év végére 5,5 százalékra, idén januárra pedig 3,8 százalékra szorították vissza az inflációt. Szerinte a szeptemberi reálbérfordulat óta a fizetések vásárlóereje folyamatos, gyorsuló növekedést mutat, már tavaly decemberben is óriási mértékben 10,3 százalékkal nőttek a reálbérek, amit a minimálbér 15 és a garantált bérminimum 10 százalékos decemberi emelése is segített.

Az államtitkár az adatokat értékelve kiemelte, „a Gyurcsány-korszakhoz képest egy munkavállaló átlagosan már háromszor magasabb fizetést visz haza, miközben 2010-hez képest 1 millióval dolgoznak többen, a regisztrált álláskeresők száma pedig történelmi mélyponton van.”

Kiderült, mekkora a munkanélküliség

Szerdán érkeztek a munkaerőpiaci adatok. Ennek értelmében idén februárban a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 32 ezer fővel, 4 millió 723 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 227 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalék volt – jelezte gyorsjelentésében a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

A 2023. december–2024. februári időszakban a 15–74 éves munkanélküliek száma az előző évhez képest 33 ezer fővel, 232 ezer főre, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra nőtt.

• A férfiaknál a munkanélküliek száma 124 ezer fő volt, munkanélküliségi rátájuk 0,6 százalékponttal, 4,7 százalékra emelkedett. A nőknél a munkanélküliek száma 108 ezer főt tett ki, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,6 százalékra növekedett.
• A munkakeresés átlagos időtartama 9,1 hónap volt, az összes munkanélküli 43 százaléka 3 hónapnál rövidebb ideje, míg 33 százaléka legalább egy éve keresett állást.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2024. február végén az egy évvel korábbihoz képest 4 százalékkal 235 ezer főre csökkent.