Egyre több református értelmiségi szólítja fel lemondásra Balog Zoltánt

Egyre több református értelmiségi szólítja fel lemondásra Balog Zoltánt

Egyre több református lelkész és egyháztag kéri Balog Zoltánt, hogy a kegyelmi ügy után mondjon le dunamelléki püspöki tisztségéről is. A közös nyilatkozatot már százharminc református értelmiségi írta alá.

Mint írtuk, a református egyháztagok március közepén „Nem hallgathatunk!” címen fogalmaztak meg egy közös nyilatkozatot, amelyben arra kérik Balog Zoltánt, hogy a kegyelmi botrányra való tekintettel mondjon le a dunamelléki püspöki tisztségéről. A Válasz Online-ban közzétett nyilatkozatot kezdetben huszonnégyen írták alá.

Március közepe óta tovább bővült a lista, így jelenleg

MÁR SZÁZHARMINC REFORMÁTUS ÉRTELMISÉGI KÉRI BALOG ZOLTÁN LEMONDÁSÁT A NYILATKOZATBAN.

A kezdeményezésben olyan ismert nevek szerepelnek, mint Szabó T. Anna költő, író, Bod Péter Ákos közgazdász vagy Papp István és Turbucz Dávid történészek.

„Mi, református egyháztagok, aggodalommal, de egyúttal reménységgel követjük figyelemmel az egyházunkban az elmúlt hetekben kialakult helyzetet. Aggodalommal, mert Balog Zoltán püspöknek az úgynevezett kegyelmi botrányban való érintettsége és püspöki tisztségéhez való ragaszkodása miatt egyházunk napról napra veszít hiteléből, és ez akadályozza alapvető küldetésének teljesítését, az evangélium hirdetését. Ugyanakkor reménnyel, mert ez a megrázkódtatás a megtisztulás és a megújulás kiindulópontja lehet” – olvasható abban a nyilatkozatban, amit immár százharminc református értelmiségi támogat.

„Balog Zoltán a kegyelmi üggyel kapcsolatos döntéseit »kárt okozónak«, »súlyos hibának«, az egyházra nézve »tehertételnek« nevezte. Mi még súlyosabbnak látjuk, mint ahogyan azt is, hogy az egyházra terhelte személyes vétkét.”

Balog Zoltán a kegyelmi botrány után sem mondott le a püspöki tisztéről 

Ahogy az Index beszámolt róla, a kegyelmi botrány után a magyar kormány szigorításokat vezet be a gyermekvédelem területén. Az első kormányrendelet alapján pszichológiai alkalmassági vizsgálatot rendelnek el a gyermekotthonok vezetőinél.

A kegyelmi botrány februárban robbant ki, miután kiderült, hogy Novák Katalin volt köztársasági elnök kegyelmet adott K. Endrének, az elítélt pedofil V. János bűntársának.

K. Endre helyettese volt V. Jánosnak, a bicskei gyermekotthon igazgatójának, és próbált nyomást gyakorolni a gyerekekre, hogy vonják vissza vallomásaikat, és hamisan tanúskodjanak. K. Endrét kényszerítés minősített bűncselekményért jogerősen 3 év 4 hónap börtönbüntetésre ítélték, mellékbüntetésként pedig öt évre eltiltották a foglalkozásától és a közügyek gyakorlásától is. Novák Katalin Ferenc pápa látogatására hivatkozva adott kegyelmet az elítéltnek.

A köztársasági elnök döntése hatalmas vihart kavart, a kegyelmi botrány miatt Orbán Viktor miniszterelnök alkotmánymódosítást nyújtott be. Nyolc nappal később végül Novák Katalin, valamint a döntését ellenjegyző Varga Judit volt igazságügyi miniszter is benyújtotta lemondását. A kegyelmi botrányban szintén érintett Balog Zoltán lemondott a zsinati elnöki tisztségéről, de a püspöki tisztéről nem.