Balog Zoltánt is felelősnek tartja a kegyelmi ügyben Orbán, a püspöksége is veszélybe kerülhet

Balog Zoltánt is felelősnek tartja a kegyelmi ügyben Orbán, a püspöksége is veszélybe kerülhet

• Novák Katalin és Varga Judit lemondása után Balog Zoltán egykori emberierőforrás-miniszter, református püspök a kegyelmi ügy újabb felelőse.
• Balogot, aki évtizedeken át bizalmasa és politikai mentora volt Nováknak, régi ismeretség fűzi K. Endréhez, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyetteséhez.
• Ő szervezhette meg a kegyelmi döntés előtt a pedofil bűncselekményben bűnségedként elítélt K. Endre felesége és Novák Katalin találkozóját.
• A református egyház által fenntartott Károli Gáspár Egyetem kampuszának fejlesztéséért is felelős Balog püspöksége is veszélybe kerülhet.

Balog Zoltánnak szerepe volt abban, hogy Novák Katalin megfontolta és megadta a kegyelmet K. Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofíliában bűnsegédkező igazgató-helyettesének. Azt a kegyelmet, aminek nyilvánosságra kerülése oda vezetett, hogy szombaton lemondott hivataláról Novák Katalin köztársasági elnök, Varga Judit volt igazságügyi miniszter pedig bejelentette, hogy visszaadja parlamenti mandátumát és visszavonul a közélettől.

A 444 értesülései szerint Balogot régi ismeretség fűzi K. Endréhez, legalább a 2010-es évek eleje óta. Arról, hogy fontos szerepe lehetett a kegyelmi döntésben, vasárnap a Telex és a Direkt36 közölt közös cikket először. Már abban is szerepelt, hogy Balog és K. Endre 2013-ban közös nyilvános rendezvényen vettek részt. A rendezvényt az Emberi Erőforrások Minisztériuma szervezte, amit akkor Balog vezetett. A konferencia témája a gyermekvédelem erősítése volt sporttevékenységen keresztül.

Egy jelenleg is aktív miniszter közvetlen munkatársától azt az információt kaptuk, hogy K. Endre „benne volt Balog körében”. Balogot vasárnap már kerestük többször telefonon, SMS-ben és emailen is. Titkárán keresztül értesült érdeklődésünkről. Nem válaszolt kérdéseinkre, arra sem, mióta ismeri K. Endrét, és milyen kapcsolatban állnak vagy álltak, találkoztak-e, és ha igen, mikor. Az exminiszter ismerhette V. Jánost, a pedofília miatt elítélt igazgatót is, 2016-ban javaslatot tett állami kitüntetésére.

Balog még csütörtök délben – néhány órával azelőtt, hogy Orbán Viktor bejelentette az alkotmánymódosítást, amikor már napok óta intenzív kapcsolat volt az ügyben a Sándor-palota és a Karmelita között – a Facebook-oldalán bejelentette, hogy egy időre inkább kicsekkol: „Visszavonulni néhány hétre imádkozni, gondolkodni, olvasni és írni Isten csendjében. Micsoda ajándék!”

Két nappal később Balog, aki tagja volt Novák tanácsadó testületének is, egy másik Facebook-posztban beállt az államfő mögé. Azóta titkolja, hol van, titkára a 444-nek nem árulta el. Az egyház sem kommunikál az ügyben. Egy református egyházkerületben zajlott ülésről azt az információt kaptuk, hogy hétfő reggel arra kérték a tagokat, ne beszéljenek nyilvánosan a lelkészi elnököt érintő dolgokról.

Az idézett miniszter munkatársa szerint Balog a kegyelmi döntést, azaz 2023. április 23-át megelőzően találkozót szervezett Novák Katalin és K. Endre felesége között.A kegyelmi kérvényt elvileg K. Endre felesége adta be 2022 júliusában, ez áll abban a Facebookra kitett levélben, amit a nő előbb letagadott, majd később valódinak mondott. Kerestük a férfi feleségét, de nem vette fel a telefont, a találkozóról érdeklődtünk a Sándor-palota hivatalos elérhetőségén is. Amennyiben választ kaptunk, frissítjük a cikket.

A célja a találkozónak az lehetett, hogy az exminiszter meggyőzze Novákot: K. Endre, aki „otthonosan mozgott” Felcsút környékén is, megérdemli a kegyelmet. Az nem világos, miért lehetett fontos a férfi Balognak, és azt sem tudni, hogy önszántából győzködte-e az elnököt.Ahogy mindez nem magyarázza azt sem, hogy Varga Judit miniszter miért jegyezte ellen a kérelmet.

Moskovics Judit, a molesztálásokat feltáró RTL riportere azt mondta a 444-nek, az igazgatóhelyettesről a bicskei gyermekotthon lakói úgy tudták, református vallású, hívő ember. K. Endre a neki tulajdonított Facebook-bejegyzésben arról írt, hogy erdélyi református pedagóguscsaládból származik, de „intézményes” egyházi kapcsolatait egyelőre nem erősítette meg senki.

Ahogy azt a Telex–Direkt36-cikk is említette, a botrány kirobbanása után Novák Katalin stábja azzal próbálta menteni a döntést a miniszterelnöknél, hogy az Balog kifejezett nyomására született. Pénteken mi is írtunk arról, hogy az exminiszter is igyekezett menteni a helyzetet, és közvetíteni a miniszterelnöki és a köztársasági elnöki stáb között. Novák leköszönő beszédében utalt rá, hogy meggyőződéssel döntött, mert hitt K. Endre ártatlanságában, de hibázott.

„Tavaly áprilisban abban a hiszemben döntöttem a kegyelem mellett, hogy az elítélt nem élt vissza a rá bízott gyermekek kiszolgáltatottságával. Hibáztam…”

A 444 két egymástól független kormányzati forrásból is úgy értesült, Balognak vállalnia kell a felelősséget az ügyben, ezt várja tőle Orbán Viktor, akinek egykori emberierőforrás-minisztere nemcsak bizalmasa, hanem egy ideig lelkésze is volt.

Balog 2012 és 2018 között vezette a később megszűnt Emberi Erőforrások Minisztériumát, azóta hivatalos állami pozíciót nem visel. De máig befolyásosnak számít kormányzati körökben, különösen a köztársasági hivatal környékén. Novák Katalin az első kabinetfőnöke volt az EMMI-ben 2012 és 2014 között, és később kifejezetten lobbizott azért, hogy családügyi államtitkári, majd 2020 után miniszteri posztot kapjon. Novák a mentorának tartja, rendszerint hallgat tanácsaira.

Balog tizennyolc éven át vezette az orbáni évértékelőket szervező Polgári Magyarországért Alapítványt. A politikától formálisan 2021 januárjában vonult vissza, amikor előbb a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöke, majd néhány hétre rá a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke lett, de a közéletileg továbbra is aktív maradt.

2022-ben hosszan írtunk a Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramról, ahol a legtehetségesebb magyar fiatalok kaphatnak tízmilliós nagyságrendű támogatást külföldi egyetemi tanulmányaikhoz. Az állami pénzből működő programot az alapító Novák tavaly saját szárnyai alá vette. A táborban állandó instruktornak számított Balog, aki rendszeresen templomi dalokat énekeltetett diákokkal, míg Novák kedvenc részeit olvasta fel a Bibliából.

Balognak kiemelt szerepe volt abban, hogy a református egyház által fenntartott Károli Gáspár Református Egyetem több tízmilliárdos nagyságrendű állami támogatással új kampuszt kap a ferencvárosi Markusovszky téren. Az egyház tavaly december közepén közölte, hogy országos nyílt tervpályázaton dől el, kinek a tervei alapján valósul meg a beruházás, amitől Orbán Viktor eredetileg „a nagy református egyetemi élet felélesztését” várta. Az egyetem rektora az egykori igazságügyi miniszter Trócsányi László. Ennek a projektnek a képviseletéről egy neve elhallgatását kérő, az ügyre rálátó kormányzati forrás szerint Balognak le kell mondania.Hasonló lehet a politikai elvárás, mint ami hétvégén megfogalmazódott Novák Katalinnal és Varga Judittal szemben: vállalni a felelősséget, leszerelni. A Fidesz egyik országosan ismert politikusa például egy hétfői egyeztetésen több munkatárs jelenlétében arról beszélt: Balog valószínűleg arra a következtetésre fog jutni, amire a már távozók, és „rá is fér az elvonulás”. Orbán azt várhatja, vagy azon dolgozhat, hogy olyan magyarázat szülessen az ügyre, ami nem hagy nyitva több kérdést, rövidre zárja a történetet, amennyire ez még lehetséges. A miniszterelnök a csütörtöki – az elnöki jogkörre vonatkozó alkotmánymódosításról szóló – félperces bejelentkezése óta nem adott jelt magáról nyilvánosan. Nem valószínű, hogy bármilyen módon exponálná magát az ügyben, amit minden eszközzel igyekszik távol tartani magától.

Ez azt is jelenti, hogy Balog püspöki tisztsége veszélyben van. A kormány vagy annak vezetője formálisan természetesen nem kezdeményezhet lépést egyházi ügyekben, az elvárás inkább az „önkéntes” döntés lehet.

De annak a döntésnek is lesz politikai ára. Ha Balog magára húzza az ügyet, befeketíti a református egyházat, vele együtt a kormány egyházpolitikáját, aminek szerves része az egyház iskola- és intézményrendszerének folyamatos terjeszkedése, a gyermekvédelmi szakellátás tudatos átcsoportosítása egyházi kezekbe, az egyház és állam közti távolságok tudatos és folyamatos szűkítése. A tét viszont később akár még nagyobb lehet, Orbán ezzel próbálhatja megakadályozni a helyzet további eszkalálódását.

Közreműködött: Ács Dániel, Kolozsi Ádám, Molnár Kristóf, Urfi Péter