Alulteljesít a francia védelmi ipar - a kormány odasóz a nagyvállalatoknak

Franciaország vezető védelmi tisztviselője figyelmeztette az ipart, hogy kész „személyzetet, készleteket vagy termelési eszközöket” lefoglalni, ha nem javul a vállalatok fegyvergyártási aránya.

Sébastien Lecornu védelmi miniszter kedden kijelentette, hogy ha az ipar nem képes „többet és gyorsabban termelni”, akkor nem zárja ki, hogy a következő hetekben elkezdi arra kényszeríteni a vállalatokat, hogy a védelmi ügyfeleket részesítsék előnyben a polgári szerződésekkel szemben. Mint mondta, „erőfeszítéseket vár az iparosoktól”.

Mivel már nem léteznek állami fegyvergyárak, a védelmi igények a privát iparvállalatokra nehezednek. A miniszter szerint a francia törvénynek nemzetbiztonsági okokból lehetőséget nyújtanak az állami beavatkozásra, ami egyébként egy fejlett piacgazdaságban merőben szokatlan.

A francia vezérkar már 2022-ben elégtelennek tartotta a vállalatok hadiipari teljesítményét, most pedig Lecornu miniszter – tábornokok és fegyvernemi főparancsnokok társaságában – azt közölte, hogy konszernekre nézve is kötelező a 2024/30-as katonai programtörvény. Ez a jogszabály mondja ki, hogy a nemzet és a Köztársaság védelme érdekében a kormány igénybe veheti a fenyegetések ellen szükséges személyeket és eszközöket.

A legfiatalabb hadügyminiszter a „háborús gazdaság” élén

Két évvel ezelőtti hivatalba lépésekor a 35 éves Lecornu a Francia Köztársaság történetének legfiatalabb védelmi minisztere volt. Már első hivatali napjaiban figyelmeztetett arra, hogy Franciaországnak fel kell pörgetnie a sebességet és gyorsítania a termelést, ha meg akarja akadályozni az orosz győzelmet Ukrajnában, ami fenyegetésekkel járna hazája számára is.

Lecornut akkor olyan vádak érték, hogy hadigazdaságra akarja átállítani Franciaországot, amit a miniszter tagadott, de közölte azt is, hogy a nemzetvédelmi program kötelezettségeket támaszt a kormánnyal szemben. Ez azt jelenti, hogy ha a privát szektor nem teljesít kellően, akkor az állam beavatkozhat, különösen a súlyos hiányosságokat mutató lőszergyártásban.

A „háborús gazdaság” kifejezés gyakran előkerült a köztársasági elnök beszédeiben is. Emmanuel Macron közvetlenül Svédország NATO-csatlakozása előtt is használta ezt a megfogalmazást, amit Pierre Dockès közgazdász érthetőnek és természetesnek tart.

„A háborús gazdaságnak messze nem csak katonai jelentősége van, hanem általános nemzetbiztonsági és gazdasági súlya is” – magyarázza a szakértő.

Lecornu miniszter érvelése szerint Franciaország nem áll háborúban Oroszországgal, de az ukrajnai hadihelyzet instabil jellege nagyon gyors negatív változásokat is rejteget. Annak ellenére is, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét leszögezte, hogy nem áll szándékában NATO-országokra támadni.

A katonai elemzők emlékeztetnek arra, hogy Ukrajna totális megtámadása előtt 20 nappal Putyin elnök arról biztosította a Kremlben a francia államfőt, hogy békés megoldásokat keres a Kijevvel fennálló ellentétek rendezésére. Az ilyen csalóka előképek erősen árnyalják a reménykedést, hogy mennyire építhet a Nyugat az orosz elnök szavaira vagy ígéreteire.

Mik a konkrét bajok?

Lecornu szerint a lőszer- és robbanóanyag gyártás elsődleges szempont, és az MBDA fegyvergyártó óriáscéget nevezte meg bírálata elsőszámú célpontjaként. Véleménye szerint a világ élvonalába tartozó vállalat súlyos késedelemben van a nagy hatótávolságú Aster rakéták szállításával, és más termékei is hátrébb csúsztak.

A kormány nem vár el Just in Time delivery-t, vagyis percre pontos teljesítést, de egy háborúközeli helyzetben a több hónapos késések már elfogadhatatlanok. Figyelmeztet arra is, hogy a jemeni iszlamista lázadók Vörös-tengeri támadásai miatt a francia haditengerészet már 22 darab Aster rakétát elhasznált, ami „feszültség alá helyezte” a haditengerészet készleteit, bár a megmaradt fegyverzet pontos száma hétpecsétes titok.

Lecornu ragaszkodik a szállítási határidők felgyorsításához is. Elvárja, hogy az MBDA már idén nyáron adja át a tőle rendelt 300 darab Mistral föld-levegő rakétát (150 millió euró értékben), noha az eredeti megrendelés 2025 elejére szólt. Több hónappal előre kell hozni további 200 Aster szállítását is.

Egy névtelenül nyilatkozó iparági képviselő szerint nagyon bonyolult lesz elérni, hogy a felelősség az alvállalkozókra háruljon. Sok esetben a polgári megrendelések aránya 99%, és erős állami nyomás kell majd ahhoz, hogy az 1%-os katonai szállítást előre helyezzék a 99-cel szemben.

Az ügyfelek nem várnak Franciaországra

A miniszter szerint „a francia ipari izomzat elvesztése nagyon gyors volt, és hosszabb ideig tart, amíg újraépül”. Mindez akkor történik, amikor a globális fegyverpiacon erőteljes fellendülés zajlik az ukrajnai háború miatt. Franciaország sok megrendelést és szolgáltatói tendert elveszített, főként Kelet-Európában. Ennek fő oka nem a minőség és nem is az ár, hanem a szállítási idő. „Ez figyelmeztetés mindannyiunk számára. Most olyan ügyfeleink vannak, akik sietnek”.

A sürgősség miatt olyan lehetetlen helyzetek alakulnak ki, mint például, hogy Franciaország 80 ezer tüzérségi lövedéket szán Ukrajnának, de ehhez a lőport már Észak-Európából kell importálnia.