Segítség és óriási felelősség: Egy friss jogsis híres apa és a húsvét

Húsvéti tojáskeresésre indultunk Szabó Kimmel Tamással és gyermekeivel Hévízen, a húsvéti hosszú hétvégén. Amíg a gyerekek lefoglalták magukat a feladatokkal, a Lefkovicsék gyászolnak színészével felelevenítettük az utat, ami a kaposvári színjátszókörtől az elismerést hozó színházi és filmszerepeken át vezetett ahhoz, hogy önmagát jelenleg elsősorban apaként határozza meg, hivatását a család mögé sorolja a fontossági sorrendben. Arról is mesélt, mennyit változott az élete az elmúlt közel másfél évben, mióta vezet, és hogyan készül fel a vészhelyzetekre.

Nem könnyű parkolóhelyet találni Hévíz központjához közel egy négynapos hétvégén. Szabó Kimmel Tamás egy S-CROSS-szal érkezik, és egy csendes mellékutcában teszi le a gyöngyházfehér SUV-ot. A gyerekekkel, Bellával és Gazsival a Hévízi forgatag programjaira érkeztek.

Hévíz egész évben népszerű úti cél, a világhírű, gyógyvizű termáltónak köszönhetően rengetegen keresik fel a festői, Balaton melletti kisvárost. Vannak, akik csak egy-egy alkalom erejéig mártóznak meg a télen is meleg Hévízi-tóban, és vannak, akik több hetes gyógykúrára érkeznek. De nemcsak a tó miatt érdemes ide látogatni: a keszthelyi Festetics-kastély, vagy a főúri család legendás ménesét bemutató Fenékpusztai majorság csak néhány kilométerre található Hévíztől, a túrázók a Keszthelyi-hegységben, a bringások a Kis-Balaton környékén is tehetnek felfedezőutakat. Éppen ezért már régóta nem igaz az, hogy Hévíz csak az idősek kedvelt üdülőhelye, a családosok is szeretik a környéket, és a városban számos izgalmas programot szerveznek a számukra is.

Ilyen családbarát program a húsvéti tojáskeresés is. Nem egy mezőn, hanem a város üzleteiben, cukrászdáiban kell a gyerekeknek különféle feladatokat megoldani, és a megfelelő sorrendben kiszínezni egy nagy tojást. Mi is szerzünk egy térképet, és a nyakunkba vesszük a szokásosnál is nyüzsgőbb várost.

Elsősorban apa, utána színész

Az ilyenkor némileg szokatlan, szinte nyári melegben megtelnek a teraszok, a kipirult arcú gyerekek lufikat, a komótosan sétáló idősek színes vízi nudlikat hordanak kiegészítőként. Amíg a gyerekek a feladványokkal foglalkoznak, és elmélyülten dolgoznak a színezős feladaton, Szabó Kimmel Tamással hivatásról és családról beszélgetünk.

„Harmadik gyerek vagyok, és meg kellett küzdenem a figyelemért, a humor és a bohóckodás aktívan jellemezte a gyerekkoromat”

– meséli.

„15 évesen csatlakoztam Kaposváron a Török Tamás által vezetett színtársulathoz, és ott ragadtam. A színpadon olyan nyugalom szállt meg, és olyan állapotban éreztem magam, amiben előtte nem. Évente több száz fellépésünk volt, és ezt annyira megszerettem, hogy nem volt kérdés, hogy a Színművészetire jelentkeztem”.

Gyakorlaton a szolnoki Szigligeti Színházban volt, a főiskola után a József Attila Színházban és szülővárosában, a kaposvári Csiky Gergely Színházban játszott, amit azért is nagyon szeretett, mert sokat járt ide már gyerekként, és azokkal a színészekkel játszhatott együtt, akiket még a közönség soraiból látott. A Nemzeti Színházban „sok szép nagy szerep találta meg”, például a Hamlet, majd az Orlai Produkciónál játszott hét évig. Most a Pintér Béla társulatában is vállal szerepeket, itt újra befogadó színházi közösségre talált.

Sokan a Megy a gőzös és a Made in Hungária című filmekből ismerik, de játszott A berni követben és az Apró mesékben is, amiről azt mondja, hogy nagyon fontos film az életében, mert ezzel nyerte az első komoly díját Miamiban, a Nagykarácsonyban pedig saját magát játszotta. Legújabb szerepében, a Palm Springs-i fesztiválon bemutatott Lefkovicsék gyászolnak című filmben egy százkilós ortodox zsidó apát alakít. „Próbálok mindig változatos szerepeket játszani, de eddig ez a legnagyobb átváltozás kívül-belül” – mondja a Szabó Kimmel Tamás.

„Meg kellett találni magamban a kisfiút”

Héberül is tanult, dialogue coach-ok segítségével készült a szerepre, akcentusának tökéletesen meg kellett egyeznie egy olyan magyar emberével, aki Izraelben tanulta meg a héber nyelvet:

„Ha kellett, akkor 25-ször vettük újra a jelenetet, ha egy hangsúly nem volt megfelelő. A visszajelzések alapján megérte: héberül tudó emberek is azt hitték, hogy beszélem a nyelvet, és erre nagyon büszke vagyok.”

– meséli a színész.

A film egy nehéz apa-fia kapcsolatról szól, így arról is beszélgetünk, hogyan áll saját apaszerepéhez a színész, és át kellett-e értékelnie az édesapjával való viszonyát. „A gyerekeimmel kapcsolatban inkább a szerepet alakítottam magamhoz. Sokkal természetesebben öleltem meg a kis Leót (Leo Gagel, aki a filmben a főszereplő hatéves gyerekét alakítja – a szerk.) castingon, bátrabban simogattam meg a fejét, ez nem egy megjátszható dolog.” – mondja.

Az apjával való kapcsolatára vonatkozóan viszont nagyon sok mindent kellett újragondolni és elemezni. „Az a feszültség, ami a filmbeli apám és köztem van, előhozta a gyerekkori emlékeket. Ahogy forgattam a filmet, úgy nyomkodtam ezeket a triggerpontokat, és aztán ahogy a filmben az apámat alakító Bezerédi Zolival, úgy az apámmal a valóságban is összetalálkoztunk. Meg kellett találni magamban a kisfiút, hogy megéljem a felnőtt testbe bújt, de belül nagyon sérülékeny és sértett lelket.” – teszi hozzá.

A húsvét a csendről és a családról szól

Bár szívesen vesznek részt hasonló programokon, mint a Hévízi forgatag, ez az ünnep Szabó Kimmel Tamásék számára elsősorban a nyugalomról és a csendről szól. „A gyerekkori húsvétokról az jut eszembe, hogy a Balatonon voltunk a szüleimmel, ajándékot kerestünk a testvéreimmel. Most az a program, hogy pihenünk, meglátogatjuk a testvéremet és a szüleimet Kaposváron, és részt veszünk a nagy, közös ebéden. Azért fontosak ezek az ünnepek, hogy megálljunk, vegyük észre, hogy kik vannak körülöttünk, kik nincsenek már, és adjunk hálát, ha jó helyen vagyunk”.

Az idén a nyuszi nem hoz nagy ajándékot a gyerekeinek, hanem csak csokit. Próbálja arra hangolni őket, ami igazán fontos: együtt lenni, játszani, beszélgetni, mesél az idei ünnepről Szabó-Kimmel Tamás. „A gyerekeknek lehet, hogy ez unalmas még, de fontos, hogy lássák ezt a mintát. Talán 20-30 év múlva ugyanúgy értékelik majd, milyen jó leülni a szülőkkel, és együtt megreggelizni”.

„Az esős pályán értettem meg, hogy mit jelent az ellenkormányzás”

Szabó Kimmel Tamás közel másfél éve szerzett jogosítványt, egy Suzuki S-CROSS-on tanult meg vezetni. „Nagyon szeretem a japán kultúrát annak minden egyszerűségével, logikájával együtt, és ez az autó is ilyen. Egy más világ nyílt meg előttem a vezetéssel, óriási segítség, hogy tudom vinni a gyerekeket iskolába, kirándulni, vagy ilyen programokra, mint ez, de óriási felelősség is” – mondja. Kényelmes, könnyen vezethető, kompakt autónak tartja ezt a modellt, elvitte a családot már a tengerhez is, a nagy csomagtartót pedig különösen értékeli. „Amikor nyáron leköltözünk egy-egy hétre a Balatonra, szépen tele lehet rakni, és még a 24 kilós kutya is elfér. Emlékszem, gyerekkoromban egy Zastavával utaztunk a tóhoz, az közel sem volt ekkora buli, még az ablakot sem tudtunk letekerni”.

A színész fontosnak tartja, hogy felkészüljön az esetleges vészhelyzetek kezelésére is, ezért gyakran vezet tanpályákon. „Az esős pályán értettem meg, hogy mit jelent az ellenkormányzás. Ha megcsúszik az autóm, nem jövök zavarba, mert pontosan tudom, hogy mit kell csinálnom” – mondja. Azt is kipróbálta szervezett körülmények között, hogy milyen saras erdei utakon vezetni, és ő sem hitte el az elején, hogy „ez az autó mindenhol elmegy.”

A húsvéti játék véget ér, a gyerekek elfáradtak, lassan újra az autó felé vesszük az irányt. Kaposvárra indul a család, hogy a nagyszülőkkel töltsék az ünnepet. Útközben még a tervekről beszélgetünk. Szabó Kimmel Tamás jelenleg két előadásban próbál a Pintér Béla társulatnál, ezenkívül a közeljövőben egy Pálmai Annával közös produkcióban, a Dolce Far Niente című koncerten láthatják a rajongók az Orfeumban. Továbbra is műsoron van Szép Ernő Vőlegényének különleges, zenés spin-off története, a Vagy a szívem dobbant, amelyben a színész Balla Eszterrel és a Swing á la Django zenekarral lép fel.

„Nagyon remélem, hogy ősszel akár egy új filmet forgathatok majd. Mindenesetre nem unatkozom, nagyon jól vagyok, és imádom ezeket a feladatokat. Olyan emberek vesznek körül, akikben megbízom, akikre számíthatok. Van időm a gyerekeimre, és tényleg azt csinálom, amit szeretek” – mondja a búcsúzásnál.

A cikket a Dialogue Creatives készítette a Magyar Suzuki megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.