A magyarok az átlagosnál is jobban szeretik az Európai Uniót

A magyarok az átlagosnál is jobban szeretik az Európai Uniót

Az Eurobarométer közzétette legújabb közvélemény-kutatását, amelyet 2024 februárja és márciusa között végzett el. A felmérés az Európai Parlament Közvélemény-figyelő Osztálya megbízásából készült. A kutatás számos kérdésben felmérte az európai uniós állampolgárok véleményét. A kérdések az Európai Unióval és annak intézményeivel, illetve a hazai viszonyokkal kapcsolatban is érdeklődtek. A végeredmény azt mutatja, hogy az Európai Unió hazai megítélése a legutóbbi felmérés óta jelentősen javult, miközben a hazai állapotokkal szemben nőtt az elégedetlenség.

Az Eurobarométer közzétette a 2024-es európai parlamenti választásokkal kapcsolatos felméréseit. A felmérés azt mutatja, hogy a magyar kormány hiába harcol Brüsszellel szemben, a magyarok többsége ezzel együtt is szereti az Európai Uniót, a legfontosabb kérdésekben pedig egyetért az európai fősodorral.

A statisztikai adatokból egyértelműen kitűnik, hogy a magyarok alapvetően az uniós átlagnak megfelelően gondolkodnak a 27 tagot tömörítő gazdasági és politikai formációról,

ugyanakkor kelet-európai viszonylatban jóval pozitívabban viszonyulnak, mint a régió többi országa.

Az Európai Unióval szemben a legkritikusabbak a bolgárok voltak a régión belül.

Elégedettek vagyunk az Európai Parlamenttel

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok többsége meg van elégedve az Európai Parlament munkájával. Miközben a lakosság 46 százaléka pozitívan ítéli meg a parlament tevékenységét, addig mindössze 14 százalék gondolkodik negatívan az uniós parlamentáris testületről, a semlegesek aránya pedig 39 százalék.

Külön érdekesség, hogy a magyar lakosság 56 százaléka úgy látja, az Európai Parlamentnek a jelenleginél sokkal fontosabb szerepet kellene betöltenie.

Ebben a kérdésben a magyar arány teljesen megegyezik az uniós átlaggal.

A fenti számok ismeretében talán nem meglepő, hogy a magyarok rendkívül élénk érdeklődést mutatnak a 2024. június 9-én tartandó európai parlamenti választásokkal kapcsolatban: 65 százalékuk érdeklődik, miközben csak a lakosság 35 százalékát hagyja hidegen. Ugyanakkor Magyarország kissé alulmarad az uniós átlagnál a választásokon történő szavazás fontosságában. Miközben hazánkban a lakosság 51 százaléka érzi jelentős fontosságúnak, addig az Európai Unió 27 tagállamában 53 százalék gondolja úgy, hogy nagy jelentősége van részt venni a voksoláson.

Ám a fenti adatok ellenére a magyarok úgy gondolják, hogy élniük kell állampolgári kötelezettségükkel, és 70 százalék részt venne az európai parlamenti választásokon, amennyiben azt a következő héten tartanák. Mindössze 10 százalék gondolja úgy, hogy egyáltalán nem valószínű, hogy elmegy szavazni.

A kérdezők arra is kíváncsiak voltak, hogy melyek a magyarokat leginkább érdeklő prioritások. A válaszok alapján megszületett eredmény szerint a közegészségügy (39 százalék), a gazdasági támogatás és új munkahelyek támogatása (38 százalék), Európa jövője (35 százalék), a demokrácia és a jogállamiság (28 százalék) azok a tematikák, amelyek a magyarok szerint elsődleges fontosságúak. Ezek a kérdések az uniós átlagnál jóval inkább nyugtalanítják a magyar közvéleményt. Ugyanakkor nem sokkal kevésbé tartják fontosnak a szegénység elleni küzdelmet (29 százalék), az EU védelmét és biztonságát (28 százalék), az éghajlatváltozás elleni fellépést (26 százalék) vagy épp a migrációt (23 százalék). A legkevésbé a humanitárius segély és fejlesztési támogatás (7 százalék), a gazdaság és a társadalom digitalizációja (13 százalék) és a nemek közötti egyenlőség, befogadás és sokszínűség (10 százalék) mozgatja meg a hazai lakosságot, igaz, ez utóbbi kicsivel nagyobb prioritást élvez az átlagnál (9 százalék).

Hazánk szerint az Európai Parlament legfontosabb feladata a béke (51 százalék) és a demokrácia (34 százalék) megőrzése, legkevésbé az üldöztetés elleni menedékjog (7 százalék), a vallás- és hitbeli szabadság (6 százalék), valamint a női-férfi egyenjogúság elleni küzdelmet várják el a testülettől.

A magyarok 81 százalékának gondot okoz a számlák befizetése

A felmérés kiterjedt az európai uniós állampolgárok életviszonyaira is. Ebben a témában igencsak meglepő eredmény született, ugyanis a magyarok az európai uniós szintnél jóval kedvezőbben látják egzisztenciájuk alakulását.

Miközben a teljes Európai Unióban a lakosságnak a 45 százaléka érzékeli úgy, hogy csökkent az életszínvonala, addig hazánkban ez az arány csak 37 százalék. Ennél is meglepőbb, hogy az uniós átlagnál (3 százalék) kétszer annyian gondolják úgy Magyarországon (6 százalék), hogy az elmúlt öt évben, a Covid–19 járvány, az orosz–ukrán háború és a magas infláció okozta válság ellenére pozitív irányba változott volna az anyagi helyzete.

A fenti számok ellenére viszont már jóval többen számoltak be arról, hogy az elmúlt 12 hónap során a hónap végén problémái akadtak a számlafizetéssel. Miközben a teljes szövetségen belül csak 63 százalék számolt be hasonló problémáról, addig a magyarok 81 százalékának okoz nehézséget a számlák kifizetése.

A magyarok túlnyomó többsége szerint rossz irányba mennek a dolgok Magyarországon

Az Eurobarométer felmérésében azt is megvizsgálták, hogy az EU állampolgárai milyen arányban elégedettek az Európai Unióval, illetve a saját országukkal. Az eredmény azt mutatja, hogy miközben a lakosság 36 százaléka úgy látja, hogy az Európai Unióban jó irányba mennek a dolgok, addig hazai viszonylatban már csak 29 százalék gondolja ugyanígy, miközben 62 százalék szerint nem a legfényesebben alakulnak a dolgok országunkban.

Szociodemográfiai lebontásban kitűnik, hogy ezt a kérdést kor szerint teljesen másképp közelítik meg a magyar állampolgárok. A 15 és 39 év közöttiek jóval nagyobb arányban gondolják úgy, hogy Magyarországon rossz irányba mennek a dolgok, mint a 40 év fölöttiek.

Érdemes azt is kiemelni, hogy a 40 év alattiak sokkal kevésbé kritikusak az Európai Unióval szemben, mint Magyarországgal. Az EU jövőjével kapcsolatban a legpozitívabbak a 15–24 közötti korosztályba tartozók.

A magyarok többsége elégedetlen a hazai demokráciával

A közvélemény-kutatásban azt is megkérdezték, hogy a lakosság elégedett vagy sem a demokrácia magyarországi működésével. Az eredmény azt mutatja, hogy ezzel kapcsolatban fordulat következett be a 2023 őszén végzett felméréshez képest, ugyanis míg akkor a társadalom többsége úgy gondolta, hogy Magyarországon jól működik a demokrácia, addig az új felmérés szerint többségbe kerültek azok a honfitársaink, akik úgy gondolják, hogy van kivetnivaló a magyar demokrácia állapotával kapcsolatban.

A felmérés alapján a magyar társadalom 51 százaléka szerint a magyar demokrácia nem működik megfelelően – 47 százalék viszont nem lát problémát ezzel kapcsolatban.

2023 szeptemberében/októberében más volt a helyzet, akkor az arány 48 és 51 százalék volt itt.

Ezzel párhuzamosan a magyarok 55 százaléka szerint az EU-n belül megfelelően működik a demokrácia, és csupán 40 százalék gondolja úgy, hogy lenne min javítani ezen a területen. Ezek a számok azt bizonyítják, hogy a magyarok az átlagosnál pozitívabban állnak hozzá az uniós demokrácia működéséhez: ott ebben a kérdésben 52 százalék pozitív, 42 százalék pedig negatív választ adott.

Egyre jobban szeretjük az EU-t

A vizsgálat kiterjedt arra is, hogy az állampolgárok mennyire elégedettek magával az Európai Unióval. A végeredmény szerint a magyarok 46 százalékában pozitív kép él az EU-ról, s csupán 15 százalék érzékeli negatívan az unió működését, miközben 39 százalék teljesen semlegesen gondolkodik róla.

Az EU-tagság megítélése ugyancsak nagyon pozitív, ráadásul jelenleg még 2023 őszéhez képest is sokkal jobban szeretik az Európai Uniót. Arra a kérdésre, hogy az EU-tagság jó dolog-e, 59 százalék válaszolt igennel, és csupán a magyarok 6 százaléka gondolja azt, hogy Magyarország EU-tagsága rossz dolog. Tavaly ősszel ez az arány még 54 és 7 százalék volt, miközben a maradék semlegesen áll hozzá hazánk uniós tagságához.

Miközben azonban Magyarországon nőtt az Európai Unió népszerűsége, addig uniós szinten csökkent a népszerűség. A 2023. őszi 61 százalék után jelenleg 60 százalék örül országa EU-tagságának, miközben az uniós tagságot rossz dolognak tartók aránya 10-ről 12 százalékra nőtt.

(Borítókép: Thierry Monasse / Getty Images)