Halasztott adó: új fogalom, mutatjuk, kire vonatkozik

Halasztott adó: új fogalom, mutatjuk, kire vonatkozik

A 2024. évi számvitelitörvény-módosítások egyik legnagyobb jelentőségű változása, hogy a globális minimumadó harmonizálása révén a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, vagyis a magyar beszámolókban is kimutatható. Ez bár új fogalom a szakmában, azonban mégsem ismeretlen a nemzetközi vagy más nemzeti számviteli keretelvekkel foglalkozó szakemberek számára.

A globális minimumadó harmonizálása révén asztalra kerülő halasztott adó új fogalom itthon. A fő célja azoknak a jövőbeli adópozícióknak a kimutatása, amelyek a beszámolóban kimutatott eszközök és kötelezettségek számviteli értékelésének a nyereségadó alapjára gyakorolt átmeneti hatásából keletkeznek. A halasztott adóval kapcsolatos legfontosabb kérdésekre Szadai András adószakértő, a WTS Klient partnere adott választ.

Kinek jó, hogy megjelent a halasztott adó?

A halasztott adó a magyar számvitelben egy választási lehetőség, vagyis nem kötelező annak bemutatása. Már a 2023. évi beszámolóra is alkalmazható, és a későbbiekben is lehet mellette dönteni, de alkalmazása esetén ezt a döntést a számviteli politikában rögzíteni kell. Azon társaságoknak érdemes élni ezzel a lehetőséggel, akiknek a valós kép bemutatása szempontjából fontos, hogy az adott számviteli értékelések milyen jövőbeli adóhatásokkal bírnak.

Azoknak a gazdálkodóknak, amelyek egy multinacionális cégcsoport tagvállalatai, már csak amiatt is érdemes mérlegelni ezt az opciót, mert a nemzetközi gyakorlatban a halasztott adó bevett gyakorlat.

Alkalmazásával csökkenhetnek az eltérések a hazai előírások szerint készült beszámoló számai és a konszolidációhoz szolgáltatott IFRS vagy más számviteli keretelvek szerint készített adatok között. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy a magyar számviteltől eltérő IFRS számviteli értékelési elvek miatt közel sem biztos, hogy egy adott társaság esetén ugyanaz a halasztottadó-követelés vagy kötelezettség keletkezik a magyar számvitel és az IFRS-ek szerinti beszámolókban.

Mi ez pontosan?

Leegyszerűsítve, halasztott adókövetelés vagy adókötelezettség az adott évi beszámolóban bemutatott eszközök és források, vagy egyedi adóalap-csökkentési jogosultságok (elhatárolt veszteség, illetve adókedvezmények) következő adóévek nyereségadó alapjára gyakorolt összevont hatása, amelyet a következő évek átlagos nyereségadókulcsával számolunk ki. A halasztott adó esetében valójában az eszközök és források választott vagy alkalmazandó számviteli értékeléseinek jövőbeli adóhatásáról beszélünk. Halasztott adókövetelés a következő adóévekben visszatérülő adó esetén, halasztott adókötelezettség pedig a következő adóévekben fizetendő adó esetén keletkezik.

A halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget minden fordulónapon újra ki kell számolni, és az előző üzleti évben kimutatott halasztott adóköveteléshez vagy adókötelezettséghez képest történő összevont változást az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettségek között egy külön halasztott adókülönbözetek soron kell kimutatni

– mondta Szadai András adószakértő, a WTS Klient partnere.

Átmeneti különbözetek és végleges eltérések

Csak olyan nyereségadó alapot módosító tételeket lehet figyelembe venni, amelyeknek átmeneti hatása van az adóalapra, azaz a következő években visszafordulnak. Egyszeri, végleges nyereségadó alapot módosító tételek, mint a „nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek” (pl. bírságok), nem vehetők figyelembe a halasztott adó számításakor.

Az olyan, számviteli értékelésben alkalmazott választási lehetőségeket – mint például az értékhelyesbítés –, amelyek sem a számviteli adózás előtti eredményre, sem a nyereségadó alapjára nincsenek hatással, nem lehet figyelembe venni.

Adókövetelés keletkezésének feltétele

Csak olyan halasztott adókövetelések vehetők figyelembe, amelyek átmeneti különbözetek és a nyereségadó alapjában a következő üzleti években várhatóan realizálódnak. Azaz csak várhatóan megtérülő, jövőbeli pozitív adóalapokkal szemben felhasználható, elhatárolt veszteségekre vagy adókedvezményekre vehető figyelembe halasztott adókövetelés.

Az adó számításának módszere

A gyakorlat több számítási módot is ismer. Egyenként is számba lehet venni azokat az eszközöket, céltartalékokat, kötelezettségeket, illetve még fel nem használt elhatárolt veszteségeket, adókedvezményeket, melyeknek hatása lesz a következő évek adóalapjára. A kumulált különbözetek várható nyereségadókulccsal számolt értéke lesz a halasztott adókövetelés, illetve adókötelezettség.

Fontos hangsúlyozni, hogy ebben az esetben jellemzően nem egy adott évi nyereségadó alapjának módosító tételeiről beszélünk. Ezt legjobban a számviteli mérleg-adómérleg egymás mellé állításának módszere szemlélteti, amelynek alkalmazása során a beszámoló minden tételét bemutatjuk egy számviteli és egy adómérleg oszlopban

– tette hozzá az adószakértő. Így minden eszköz és forrás számviteli könyv szerinti értékét és az adótörvény szerinti nyilvántartási értékét egymás mellé helyezzük, és ezekre a halmozott számviteli és adóértékek közötti különbözetekre számoljuk a várható nyereségadókulccsal a halasztott adókövetelést vagy adókötelezettséget.

Bemutatása a beszámolóban

Érdemes kiemelni, hogy hasonlóan egyéb adónemekhez az azonos adóhatósággal szemben fennálló adóköveteléseket és adókötelezettségeket, azaz a halasztott adókövetelést és adókötelezettséget a mérlegben vagy az eszköz vagy a forrás oldalán, összevontan, nettó módon kell kimutatni

Annak köszönhetően, hogy a halasztott adó a magyar számvitelben is megjelent, mind a számvitel törvény szerinti mérlegséma, mind az eredménykimutatás séma bővül.

Az összevontan keletkező halasztott adóköveteléseket a „befektetett eszközök” között kell egy külön soron, míg az összevontan keletkező halasztott adókötelezettségeket a „hosszú lejáratú kötelezettségek” között egy új soron kell bemutatni.

Első üzleti évben történő alkalmazás

A halasztott adó a magyar számvitelben a számviteli törvény módosításának 2023. december 31-i hatályba lépésével jelent meg, és a 2023. évi beszámolókra alkalmazható először. Úgy szükséges eljárni az első üzleti évben történő alkalmazása esetén, mintha a társaság mindig is alkalmazta volna a halasztott adó intézményét. Ilyenkor az eredménytartalékkal szemben kell felvenni azokat a nyitó halasztott adóköveteléseket, illetve adókötelezettségeket, amelyek már az előző év fordulónapján is fennálltak volna.