Kitört a balhé az Operaházban az elbocsátások miatt
Kitört a balhé az Operaházban az elbocsátások miatt
Kemény hangú levélben kérték számon Ókovács Szilveszteren az elbocsátásokat a szakszervezeti vezetők. Szerintük a mostani felmondások valódi célja a megfélemlítés és a megtorlás, és az elbocsátott munkavállalók zöme olyan kilátástalan élethelyzetbe került, amely miatt egyéni tragédiák bekövetkeztétől is okkal kell tartani.
Két levelet is írt Ókovács Szilveszternek, a Magyar Állami Operaház főigazgatójának Bárány Balázs Péter, az Operaházi Dolgozók Független Szakszervezetének (ODFSz) elnöke és Rotter Oszkár, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezetének (MZTSz) elnöke.
Megfélemlítés és megtorlás
A Magyar Állami Operaház munkavállalóinak sokasága ez év márciusában a társadalom részéről elismerést és szolidaritást kiváltó egyhetes sztrájkot tartottak, melynek eredményeképpen kollektív szerződés és a 2024. évre vonatkozó jelentős béremelést tartalmazó megállapodás született
– írják első levelükben, majd a következő állításával szembesítik a főigazgatót:
A sztrájkot követő nyilatkozataidban kijelentetted, hogy egyetlen munkavállalónak sem kell tartania a sztrájkban való részvétel miatti retorziótól. Az ígéreted, mint oly gyakorta, most sem tartottad, mivel a sztrájkban részt vevő munkatársadat létszámleépítés ürügyén sok más társával egyetemben elbocsájtottad.
A szakszervezeti vezetők levele szerint: „Az elbocsájtások indoklása álságos, mivel
a valós cél a megfélemlítés, a megtorlás, és az ebben döntők egy részénél az elbocsátottakkal szemben táplált ellenszenv volt.
Amelyben sajnálatosan azon munkatársaid vállaltak oroszlánrészt, akik bár nem sztrájkoltak, sőt közülük a művészeti igazgató nyíltan szidalmazta a sztrájkolókat és a velük szolidáris munkatársakat, mégis a sztrájk legnagyobb haszonélvezőivé váltak, mivel a bérmegállapodásból adódóan a társulat tagjai közül ők részesülnek a legmagasabb összegű bérfejlesztésben. Közben az általuk kiválasztott, elbocsátott munkavállalók zöme kilátástalan élethelyzetbe került, amely miatt egyéni tragédiák bekövetkeztétől is okkal kell tartani.
Ezért a munkáltatótól a leghatározottabban követeljük, hogy a létszámleépítés címén foganatosított felmondásokat azonnali hatállyal vonja vissza”
– írják, a követelésük teljesülése érdekében pedig kollektív munkaügyi vitát kezdeményeznek. Az egyeztető eljárás első tárgyalási időpontjául 2024. július 1-jét jelölték meg. Ha az egyeztetések nem hoznak eredményt a törvényben előírt határidőn belül, akkor a munkaügyi vitát lezáró megállapodásig ismét sztrájkfelhívást fognak kiadni.
Az elbocsátottak között van Aczél András, aki szintén pályázott tavaly az Operaház főigazgatói posztjára.
Tárgyalás a túlzott megterhelésről
A szakszervezetek egy másik levélben az IÉT összehívását is kezdeményezik, ennek javasolt időpontja 2024. július 3. A szakszervezetek szerint meg kell beszélni többek között a költséghatékony működés érdekében tett eddigi intézkedéseket, a főzeneigazgatói és zenekari igazgatói pályázati kiírások elmaradásának okait, illetve a díszítő kollégák túlzott fizikai megterhelésnek csökkentésére tett – a munkáltató által ígért – intézkedéseket.
Mint azt korábban megírtuk, a Magyar Állami Operaház a 2024. márciusi ötnapos munkabeszüntetés és az áprilisi harmincnapos érdekképviseleti tárgyalások után kötött megállapodás és a kollektív szerződés értelmében „változtatásokra kényszerül programjában és működésében”. A bejelentésből kiderült, hogy az Opera a csoportos létszámleépítés határát el nem érő mértékben kénytelen dolgozói létszámát csökkenteni 2024 nyarán. A szakszervezetek korábban már jelezték, hogy a sokkoló bejelentés nyomán tárgyalásokat kezdeményeznek.
A szakszervezetek által kezdeményezett tárgyalásokkal és az elbocsátásokkal kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Magyar Állami Operaháznak, amint választ kapunk, azt is közöljük.
(Borítókép: Az Operaház épülete 2024. március 19-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)