Ujhelyi István szerint kényszerpálya vár a magyar uniós elnökségre

Ujhelyi István volt európai parlamenti képviselő vasárnapi nyílt levelében a hétfőn kezdődő uniós magyar elnökség prioritásait és lehetőségeit elemezte. Kijelentette, hogy kettősséget lát a következő hónapok adta lehetőségek terén, úgy véli, egyszerre kap óriási figyelmet az európai politika, és egyszerre halkul majd el a magyar elnökség hangja a kormányra váró időszakban.

„Egyszerre rendkívül kiemelt és egyszerre rendkívül súlytalan időszakban kerül sor az uniós magyar elnökségre” – írta Ujhelyi István volt európai parlamenti képviselő Indexhez eljuttatott vasárnapi nyílt levelében.

A politikus, akit június elsejével az ENSZ szakosított turisztikai világszervezete (UN Tourism) nagykövetének neveztek ki – feladata az uniós intézményekkel való kapcsolattartás, illetve a szervezet brüsszeli állandó képviseletének működtetése lesz –, politikai szemtanúként a hétfőn kezdődő uniós magyar elnökség prioritásait és lehetőségeit elemezte.

Ujhelyi István 1993-ban lépett be az MSZP-be, 2002 és 2014 között országgyűlési képviselő volt, 2014-től tíz éven át európai parlamenti képviselő. 2022 októberében lépett ki az MSZP-ből, az idei választáson nem állt rajthoz. Már korábban is rendkívüli nagykövete volt az ENSZ szakosított világszervezetének, a hivatalos státuszt az EP-képviselői mandátumának lejártával ajánlották fel neki.

A mostani időszak egyszerre rendkívül kiemelt, ugyanis az európai választások után vagyunk, új időszak kezdődik az Unió életében – írta Ujhelyi István, hozzátette azonban, hogy most alakul meg az új Európai Parlament, és áll össze az új Európai Bizottság, ami miatt rendkívül súlytalan is lehet a magyar elnökség.

Egyszerre óriási figyelem lesz a következő hónapokban az európai politikán és annak vezetőin a politikus szerint, és egyszerre halkul majd el akaratlanul is a nagy zajban a magyar elnökség hangja.

Ujhelyi István emlékeztetett, hogy egyetlen ellenzéki EP-képviselőként vett részt az uniós elnökségre való felkészülés jegyében szervezett brüsszeli kerekasztalon, „most is és akkor is azt mondtam, hogy a soros magyar elnökség fél éve egy tökéletes alkalom arra, hogy Magyarország megmutassa a szebbik arcát is az európai közösségnek, hogy olyan témákat és ügyeket tegyünk a közös asztalra, ami számunkra nemzeti minimumot jelent” – fogalmazott.

Úgy látja azonban, hogy a kormány a következő hat hónapot sem „a nemzet és az európai közösség javára” akarja felhasználni, hanem saját politikai céljaira. „Épp az EU-ellenes »szabadságharc« miatt kerül majd így vagy úgy, de kényszerpályára a magyar elnökség is” – jelentette ki Ujhelyi István. A politikus tanulmányozta a magyar uniós elnökség munkaprogramját is.

„Azt kell, hogy mondjam önöknek, a közéletben a Fidesztől megtapasztalt abszurd EU-ellenes hőzöngés helyett ez az anyag legalább megpróbál tényleg szakmai alapon viszonyulni a feladathoz” – állapította meg.

Nem állítom, hogy nem maradt fontos és érdemi csomag a magyar elnökség asztalán, de a mi fél évünkben alapvetően két típusú dossziéval fogunk tudni foglalkozni: egyfelől a megállapodás hiányában évek óta álló, úgynevezett »beragadt« anyagokkal, amelyek esetében nem ígérkezik könnyűnek az áttörés, és a kompromisszum kialakítása, másrészt pedig a spanyol, illetve a belga elnökség számára prioritást nem jelentő, az elnökségi időszakok alatt le nem zárt, és így megörökölt dossziékkal

– írta Ujhelyi István. Ugyanakkor megjegyzi, hogy épp a vaskos szakpolitikai anyagok hiánya teszi lehetővé, hogy szakpolitika helyett tisztán politikai kérdéseket tegyen az asztalra a magyar elnökség. Azt, hogy ezt Európa „magányos ellenzékében miként lehet sikerre vinni, az önök fantáziájára bízom.”

Ujhelyi István felszólal az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. március 22-én

Vannak érdemi témák, de nem lesz könnyű dolga a magyar kormánynak

„Az Új Európai Versenyképességi Megállapodás tető alá hozása szerepel első helyen, ami valóban fontos lépés lenne az EU életében” – jelentette ki a politikus, aki szerint kérdés, hogy a magyar kormány tud-e a leghatékonyabban hozzájárulni ehhez. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Bizottság már hónapok óta dolgozik ezen a – European Competitiveness Deal – csomagon, „vagyis a Fidesz-kormány leginkább csak okosan meglovagolja az amúgy is biztosan érkező és jó magas hullámot”.

„Hasonlóképp kiemelten fontos az európai védelempolitika megerősítésének kérdése, amelyet szintén prioritásként jelölt meg a hazai kormányzat” – sorolta Ujhelyi, ami szerinte ismét csak felveti a közös európai hadsereg kérdését, amely megint problémás lehet a magyar kormánynak. Az elnökségi programban az illegális migráció megfékezésének kérdése is szerepel, amelyet meglátása szerint pártpolitikai célokra fog használni a Fidesz.

Ujhelyi István a magyar elnökség tárában a bővítéspolitika kérdésének napirenden tartását látja az egyik nagy patronnak, azonban úgy véli, hogy „minimum sajátos lesz, ahogy az EU csődjéről, szétbomlásáról, esetleges felszántásáról elmélkedő Fidesz fogja sürgetni például a balkáni országok csatlakozásának felgyorsítását”.

„Arra mindig és mindenképpen büszkének kell legyünk, hogy ránk került a sor, és mi adjuk az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Fontos feladat, szép feladat, a figyelem most fél évig Magyarországon lesz. Sajnálatos, hogy Orbánék egyelőre úgy tűnik, ezt a lehetőséget is elszalasztják, és piti politikai játékokra használják majd” – zárta gondolatait a politikus.

Hétfőn kezdődik a magyar EU-elnökség

Ahogyan arról az Index is beszámolt, 2024 júliusától Magyarország látja el az Európai Unió soros elnökségét, az Európai Tanácsnak várhatóan csak decembertől lesz új elnöke. A magyar kormány sérülékeny időszakra számít, Bóka János elmondta, nem a jogalkotáson lesz a hangsúly, a magyar elnökség a fél év alatt párbeszédre, az unió versenyképességének javítására és a nyugat-balkáni bővítésre készül.

Bóka János hét témát jelölt meg, amivel a tagállamok szakminisztereiből álló Európai Unió Tanácsának (röviden: Tanács) az elnökeként a magyar kormány szeretne előrelépést elérni:

• új európai versenyképességi megállapodás,
• az európai védelmi ipar megerősítése,
• külső határok védelmének megerősítése, migráció kezelése,
• érdemalapú, objektív előírások szerinti és kiegyensúlyozott bővítéspolitika,
• stratégiai vita a kohéziós politika jövőjéről,
• gazdaközpontú agrárpolitika megvalósítása, illetve a
• demográfiai kihívások kezelése.

Mint írtuk, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár – aki egyébiránt az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége operatív feladatainak előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos is – közölte, hogy elkészült a 177 eseményt – többek között 16 miniszteri, illetve 2-2 informális és EU-csúcsot is – tartalmazó magas szintű naptár.

Belgium hétfőn adja át a stafétát. A magyar elnökség központja a Várkert Bazár lesz, amelynek közelében egy százfős médiaközpont is nyílik. Emellett lesznek rendezvények a Bálnában és a Puskás Ferenc Stadionban is. Az úgynevezett európai váró – amelyet 40–60 napon keresztül használnak majd – a Liszt Ferenc repülőtér egyes terminálja lesz. A gördülékeny haladás érdekében az Építési és Közlekedési Minisztérium lehetővé tette, hogy az autóbusz-forgalmi sávokban közlekedjenek a Budapestre érkező delegációk járművei.