A szokás, ami észrevétlenül ivódott be a királyi családba

A magyarok számára talán furán hangozhat, de a brit királyi családban mára megszokottá vált, hogy a gyermekek az édesapjukat nem apának, hanem papának szólítják. Ez a megnevezés évszázadokra visszamenőleg fellelhető a különböző levelezésekben, ahogy a família jelenlegi tagjai is előszeretettel használják.

Amennyiben arra vállalkoznánk, hogy felsoroljuk, pontosan miben is különbözik egy királyi család egy hétköznapitól, hosszan fejtegethetnénk a legjelentősebb kontrasztokat – ahogy azt is, hogy a 21. században milyen szerepük van még egyáltalán az arisztokratáknak. Az egyik legnyomósabb érv amellett, hogy a mai napig létezhetnek, hogy történelmi jelentőséggel bírnak, és ráadásul nem kevés turistát vonzanak az adott országokba. Különösen, ha a hagyományokat őrző Egyesült Királyságról beszélünk, amelynek uralkodó családja a legközismertebbnek számít. A statisztikák szerint a famíliához kapcsolódó turizmus becsült gazdasági haszna 2012-ben még 680 millió font volt, ami 2022-re igencsak lecsökkent, 60 millió fontra. A hivatalos királyi rezidenciák látogatóinak a száma is zuhanórepülésbe kezdett, mivel a 2019/2020-as szezonban még több mint 3 millióra, a 2022/2023-asban viszont már kevesebb mint 2 millióra volt tehető a számuk – a 2019/2020-as időszak bevételei közel 50 millió fontot hoztak a konyhára.

Bár ezen adatokból úgy tűnhet, egyre kevesebben kíváncsiak a brit királyi családra, a valóságban ez nem teljesen így néz ki. Erre jó példa II. Erzsébet királynő temetése vagy III. Károly koronázása, amelyek rengeteg turistát vonzottak Londonba – amit egyébként a hotelek ki is használtak, és horribilis árakon hirdettek meg szobákat. A família iránti érdeklődés így akkor hág igazán a tetőfokra, amikor épp valamilyen nyilvános eseményen vesznek részt, mivel sokakat vonz az, hogy ha csak kicsit is, de megtapasztalhassák azt a misztikumot, ami körüllengi őket. A rejtélyességüknek pedig azon tradíciók is részüket képezik, amelyek a legtöbbünk életében nincsenek jelen – és vélhetően nehezen is tudnánk megemészteni, hogy ilyen keretek között éljünk. A brit királyi család talán legkevésbé szemöldökfelvonó szokása, hogy a gyermekek édesapjukat papának szólítják, ami nekünk, magyaroknak azért tűnhet furának, mivel rendszerint a nagyapját hívja így mindenki. Az arisztokraták esetében ugyanakkor egy évszázadokra visszamenő berögződésről van szó, aminek alapját a felsőbbrendűség adja.

Ha a királyi család tagjai által írt leveleket, a közösségi médiában megosztott bejegyzéseiket vagy nyilvános felszólalásaikat elemezzük évekre visszamenőleg, hamar feltűnhet ez a jelenség. II. Erzsébet gyerekként papaként hivatkozott édesapjára, VI. György királyra egy levélben, aki szintén az akkor még hercegnő Erzsébet odaadó papájaként utalt magára később. A néhai királynő bácsikája, az egy évig sem uralkodó VIII. Eduárd is így nevezte édesapját, V. Györgyöt, majd mikor Fülöp herceg elhunyt, III. Károly „az én legkedvesebb papám”-ként utalt apjára – és többször emlegette őt ezen a néven, édesanyját pedig mamaként. Sőt, a napokban 42. életévét betöltő Vilmos herceget is úgy köszöntötték fel gyermekei, György herceg, Sarolta hercegnő és Lajos herceg a közösségi oldalakon, hogy: „Boldog születésnapot, papa, mindannyian nagyon szeretünk!”. Ahogy a trónörökös a hónap közepén apák napja alkalmából szintén közzétett egy közös képet édesapjával, III. Károllyal, odabiggyesztve: „Boldog apák napját, Pa” – Vilmos és Harry herceg gyakran használják a papa rövidített verzióját.

Felmerülhet a kérdés, hogy a királyi család tagjai vajon miért nem a szokványos dad vagy mom, azaz apa vagy anya megnevezést használják, illetve hogy ez a szokás mióta létezik. Ehhez a 20. századnál sokkal régebbre kell visszaugranunk az időben. Bár pontos adat nincsen arra vonatkozólag, a família mely tagja nevezte elsőként papának az édesapját, az biztos, hogy II. Jakab unokája, Stuart Károly Eduárd herceg – akit Bonnie Charlie hercegnek is becéznek – nyolcéves korában, 1728-ban már papaként emlegette édesapját.

Kedves Papa, nagyon köszönöm kedves levelét. Igyekszem mindenben engedelmeskedni. Nagyon kötelességtudó leszek Mamával szemben, és nem leszek a terhére

– írta egy levélben a herceg.

Nem szeretik a változást

Ahogy arra egy etikett-szakértő,William Hanson rámutatott, ez egy osztálybeli kérdés lehet az arisztokraták és a felsőbb körökbe tartozók esetében. Hozzátette, azt sem lehet elvitatni, hogy a királyi családot illetően az eköré épült hagyomány is hozzájárulhatott ahhoz, hogy ennyire berögzült szokássá vált, így csak egy lett a különc tradícióik közül.

Az anya és apa már egy kicsit elavultak. Tudjuk, hogy az angol arisztokrácia szereti az „a” hangra végződő neveket. Sarah, Camilla, Papa. Az apa és anya pedig alapvetően már kissé túl gyakoriak

– mondta, kiemelve, a királyi család tagjai mind úgy nőttek fel, hogy a papa megnevezést hallották, így számukra teljesen normálisnak tűnik, és valószínűleg el sem gondolkoztak azon, hogy ez bárkinek fura lehet.

A királyi család és általában az angolok nem feltétlenül azok, akik szorgalmazzák a változást

– jelentette ki.

A brit királyi család 2024. június 15-én

Több tucat monarchia létezik még

Jelenleg 43 országban uralkodó államforma a monarchia szerte a világon – és mint az már kiderült, Európában a királynőké a jövő. A sorból némileg kilóg Nagy-Britannia, amelynek királyi családjáról hallunk a legtöbbször. A brit uralkodó ugyanis az egész Nemzetközösség élén áll, amelynek 15 tagállama a Nemzetközösségi királysághoz tartozik. Ide sorolható az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália, Új-Zéland, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Belize, Grenada, Jamaica, Pápua Új-Guinea, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, a Salamon-szigetek és Tuvalu, amelyek mind a brit uralkodót ismerik el vezetőjükként.

Akadnak ugyanakkor más országok is, amelyek államformája monarchia, így a legtöbb esetben királyi családdal is rendelkeznek. Közéjük tartozik például Szaúd-Arábia, Kuvait, Katar, az Egyesült Arab Emírségek, Szváziföld, a Brunei Szultanátus, Omán, Bahrein, Jordánia, Marokkó, Monaco, Thaiföld, Liechtenstein, Tonga, Bhután, Norvégia, Svédország, Hollandia, Spanyolország, Grönland, Luxemburg, Belgium, Lesotho, Kambodzsa, Malajzia, Japán, Dánia és a Vatikán – utóbbi teokratikus abszolút monarchia, az uralkodója pedig Ferenc pápa.

(Borítókép:  III. Károly király és Vilmos walesi herceg 2024. május 13-án. Fotó: Max Mumby / Indigo / Getty Images)