Mások Balog lotyójának nevezik, mondta a szentendrei múzeum frissen megszavazott igazgatónőjéről a magyar művészek krémje által támogatott Gulyás Gábor

Mások Balog lotyójának nevezik, mondta a szentendrei múzeum frissen megszavazott igazgatónőjéről a magyar művészek krémje által támogatott Gulyás Gábor

• Aki azt képzeli, hogy egy magyar kisváros múzeumának igazgatói pályázata unalmas ügy, annak érdemes bekapcsolódnia a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum új vezetőjének kinevezési drámájába.
• Végre egy sötét, szennyes, személyeskedéssel teli, de a politikai szekértáborokon átívelő sztori, amiben az a legfrissebb történés, hogy a saját bevallása szerint konzervatív sztár-múzeumigazgató egy posztban azt írta a riválisáról, hogy a helyiek Balog Zoltán református püspök „lotyójának” nevezik.
• Miközben a bizottsági meghallgatásán azt is megemlítette, hogy jóban van Demeter Szilárddal.
• A durván betámadott pályázó Balog közvetlen munkatársa volt a püspök EMMI-miniszter korában.
• Balog káderét Szentendre alapvetően ellenzékinek elkönyvelt civil közgyűlési többsége a kisebbségi fideszes frakcióval egyetértésben szavazta meg, van, aki „nagykoalíciót” emleget.
• Szentendre civil polgármestere korábban református presbiter volt.

Áll a bál Szentendrén, ahol világhírű magyar művészek, a magyar kulturális élet nehézsúlyú figurái és a NER híres-hírhedt kultúrpolitikusai és egy református püspök árnyéka csapnak össze a helyi Ferenczy Múzeumi Centrum igazgatói pályázata miatt. Mindezt egy civil/ellenzéki vezetésű városban.

Az igazgatói szék eleve botrányos okból ürült meg. Tavaly decemberben formailag közös megegyezéssel, de valójában kirúgták Prosek Zoltán múzeumigazgatót, miután Zarubay Bence egy pár héttel korábbi közmeghallgatáson bizonyítékokat mutatott be arra nézve, hogy Prosek pályázati anyaga plagizált részeket tartalmazott. Az is kiderült, hogy a múzeum kiállítási anyagaiban és prospektusaiban is feltűntek valószínűleg lopott szövegek.

Prosek jogviszonya idén január 31-én szűnt meg, ezután pályázatot írtak ki a pozíciójára, amit azonban április 24-én Fülöp Zoltán polgármester, a helyi református egyházközség egykori presbiterének javaslatára – és sokak felháborodására – eredménytelennek nyilvánítottak, azonnal megszavazva, hogy új tendert írnak ki. (Szentendre közgyűlésében jelenleg kétharmados többsége van a TESZ nevű helyi civil szervezetnek, a kisebbséget a Fidesz frakciója alkotja, Fülöpöt is a TESZ színeiben választották meg. A júniusi választáson a jobboldal kicsit erősödött, a 2/3 elveszett, de a TESZ ősztől így is 9-6-os többség birtokában kormányozhat.)

A későbbiek szempontjából fontos lesz, hogy ezen az első pályázaton minden későbbi kulcsszereplő, így Gulyás Gábor is elindult.

Bár a posztra több ismert múzeumi szakember is pályázott, Gulyásé volt a legismertebb név. Ő 2015 és 2020 között már vezette az intézményt, ahonnan súlyos betegsége miatt távozott. Ám később szerencsésen felgyógyult, és utóda bukása után most ismét sorompóba állt. Gulyás a hazai mezőnyben igazi sztárkurátornak és -igazgatónak számít, ő volt a debreceni MODEM alapító igazgatója, majd vezette a Műcsarnokot, sőt volt a Velencei Biennále magyar nemzeti biztosa is.

Érdekes figura volt a pályázók között Borbély-Tardy Anna, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány (MANK) volt igazgatója, aki jelenleg a szentendrei önkormányzat pár fős városturisztikai cégét vezeti, de korábban az akkor még emberierőforrás-miniszterként dolgozó Balog Zoltán közvetlen, bizalmas munkatársa volt, az EMMI Miniszteri Kabinet kulturális főtanácsadójaként. Főnökét képviselve 2018-ban például ő szavazott abban a szakmai bizottságban, ami meghosszabbította Vidnyánszky Attila igazgatói mandátumát a Nemzeti Színház élén.

A pályaművek véleményezésére az önkormányzat tíztagú szakmai értékelő bizottságot hozott létre. Ebben olyan elismert szakemberek, mint Fabényi Júlia (a Ludwig múzeum igazgatója), Ódor János (a szekszárdi múzeum igazgatója) és Pataki Gábor (művészettörténész) mellett helyet kapott egy rakás szentendrei kulturális potentát is. Például a Pesti Est-alapító Lang András (a Kulturális, Oktatási és Civil Bizottság elnöke), Lakatos Judit, a Szentendrei Kulturális Központ Nkft. általános ügyvezetője és Lőrinczy György, a Szentendrei Kulturális Központ NKft. előadó-művészeti ügyvezetője.

Lőrinczy neve is ismerősen csenghet: a NER-nél jól bekötött, 2012 és 14 között a Miniszterelnökség tanácsadójaként dolgozó színházi és kultúrpolitikai szakember volt az Operettszínház főigazgatója, amikor kirobbant Kerényi KERO Miklós művészeti vezető zaklatási botránya. (Kerényi volt az, aki vállfával verte a színészeit.) De akkoriban Lőrinczy volt a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke is. És mit tesz isten, 2017-18-ban együtt ült az NKA Bizottságában Balog Zoltánnal és az akkor még a Tardy Anna nevet használó Borbély-Tardy Annával.

A második körben végül hatan adtak be érvényes pályázatot. A hat közül ketten korábbi igazgatók – Gulyás és Kálnoki-Gyöngyössy Márton –, Lauter Éva pedig régóta a múzem igazgatóhelyettese, aki plagizáló főnöke kirúgása után átmenetileg szintén vezette az intézményt. Jelentkezett még Borbély-Tardy, illetve Iványi-Bitter Brigitta és Szőke Balázs.

Gulyás nem akármilyen külső támogatással pályázott: nyár elején több mint 50 híres művész és nehézsúlyú kulturális személyiség nyílt levélben állt ki mellette. Ezt online petíció formájában is közreadták. Levelüket június 12-én juttatták el az önkormányzatnak. A támogatók nagykoalíciója nem politikai táborokhoz vagy művészeti stílusokhoz igazodott. A Gulyás kinevezését kérők között ugyanúgy ott volt Bukta Imre, Radnóti Sándor vagy Földes Hobo László, mint Fábri Sándor, Nagy Tereskova Kriszta, Zalán Tibor, Koriniss Péter, Dragomán György és efZámbó István.

A levélben élesen kritizálták az első pályázatot és kiiíróit, mondván „a pályázatot érvénytelennek nyilvánították, miután számon kértek egy olyan feltételt, amely nem szerepelt a kiírásban”. A levélben azon is rugóztak, hogy Gulyást állítólag csak az első meghallgatás időpontja után értesítették levélben a már lezajlott meghallgatásról. Mivel ennek az elemnek nem volt semmiféle gyakorlati jelentősége, akár igaz volt, akár nem, hiszen a tendert ekkora amúgy is eredménytelennek nyilvánították, többekben felmerült, hogy esetleg Gulyás állhat az érdekében publikált nyílt levél mellett.

A Gulyás mellett lándzsát törő művészek támogatása nem merült ki a levelezésben: a műfajban szokatlan módon több helyi művész is megjelent a szakmai bizottság meghallgatásán, ahol egymás után mind a hat jelentkezővel elbeszélgettek. Ott úgy döntöttek, hogy maguk a jelöltek dönthetik el, hozzájárulnak-e a nyílt, közönség jelenlétében történő meghallgatásukhoz. A hatból négyen bólintottak, Kálnoki-Gyöngyössy Márton és Szőke Balázs nem járultak hozzá, ők zárt ülést kértek.

Vagyis Gulyás meghallgatásán is ott lehetett több támogatója.

Az esemény információnk szerint feszült légkörben zajlott, mert a nyílt levél heves ellenérzéseket váltott ki az önkormányzatban. A levezető elnökként funkcionáló Lőrinczy például egészen nyíltan meggyanúsította Gulyást, hogy egy ismerőse révén köze volt a nyílt levélhez. Lőrinczy azzal sem Gulyást segítette, hogy a civil ellenzéki polgármester jelenlétében elárulta, amikor személyesen találkozott a pályázóval, Gulyás azt mondta neki, hogy Demeter Szilárd támogatásával jelentkezett a posztra, miközben egy másik jelentkező, Kálnoki-Gyöngyössy Márton írásos támogató nyilatkozatot csatolt a pályázatához éppen Demetertől. Érdekes, hogy a NER ideje alatt bizalmi pozíciókat betöltő Lőrinczy a 444 tudomása szerint ekkor arról is beszélt, hogy mindenki azt reméli, nem vezetik be a Demeter és Csák János nevéhez kötött új kulturális törvénytervezetet.

Gulyás a válaszában tagadta, hogy támogatást kért volna Demetertől, de azt azért megjegyezte, hogy irtó régóta barátok, és volt időszak, amikor a tolmácsaként dolgozott.

A bírálóbizottság a 444 tudomása szerint Lőrinczy javaslatára úgy döntött, hogy a zsűritagok több jelöltre is szavazhatnak, adott esetben akár mind a hatra, ha az összes pályázatot jónak találják. A meghallgatáson a 444 értesülései szerint Lőrinczy levezető elnökként kardoskodott amellett is, hogy ne csak a legtámogatottabb jelölt nevét, hanem 2-3 nevet tárjanak a szentendrei közgyűlés elé.

Ennek később komoly jelentősége lett.

A végén ugyanis 9 bizottsági tag szavazatai alapján Lauter Éva lett az első 7 támogató vokssal, de a közgyűlés elé került előterjesztésben az 5 szavazattal másodiknak befutó Borbély-Tardy Anna neve is szerepelt ajánlott jelöltként. A volt igazgatók nem szerepeltek jól: Kálnoki-Gyöngyössy Márton egy szavazatot kapott, Gulyás Gábor információnk szerint egyet sem. Iványi-Bitter Brigittát egy, Szőke Balázst két tag tartotta alkalmasnak.

A szentendrei közgyűlés június 26-án, vagyis e hét szerdáján végül egyhangú szavazással támogatta a két jelölt közül Borbély-Tardy kinevezését. Vagyis az ellenzéki képviselők együtt szavaztak a Fidesszel. (A szakmai bizottság javaslata nem kötelező erejű rájuk nézve. A közgyűlés igenje önmagában nem jelent végleges kinevezést, a döntést ugyanis tudomásunk szerint az illetékes Kulturális és Innovációs Minisztériumnak is meg kell erősítenie. Küldtem is nekik erre vonatkozó kérdéseket, de még nem reagáltak.)

A szavazás eredménye a jelek szerint nagyon kiboríthatta Gulyást. A sztárkurátor-exigazgató másnap, e hét csütörtökjén ugyanis kőkemény, egyes pontjaiban kifejezetten durva Facebook-posztban szállt bele a döntésbe és Borbély-Tardyba. A posztban, aminek az elején leszögezte, hogy a döntést „csalásnak” tartja, felidézte a pályázata történetét:

„(...) idén tavasszal beadtam a pályázatomat – annak ellenére, hogy számos embertől hallottam, nem lesz „korrekt” a kiválasztási folyamat, mert a korábbi kulturális miniszter, a mai püspök Balogh Zoltán támogatottját kívánja elhelyezni a múzeum élére, s a püspök úr ilyen irányú tevékenysége közismerten sikeres.”

Gulyás komplett elméletet vázolt fel arról is, hogy szerinte miért nyilvánították eredménytelennek az első pályázatot. Azért, mert az ellenzéki önkormányzat attól tartott, hogy ha pont a választások előtt nevez ki egy NER-kádert múzeumigazgatónak, akkor a választók ezért megbüntethetik. Gulyás ezt Borbély-Tardyt emberként és nőként súlyosan megalázó kontextusba helyezte. Az egykori igazgató próbálta úgy keretezni a dolgot, mintha nem ő lotyózná le a vetélytársát, csak felidézné, hogy mások – „a szentendreiek” – így tettek:

„Ha ugyanis akkor felvállalta volna az önkormányzat, hogy kinevezi a szentendreiek által rosszindulatúan »Balogh lotyójának« becézett hölgyet (félreértés ne essék: ezzel a minősítésével nem értek egyet, s magam nem fogalmaznék így, de az ügy színlelés és játszmák nélküli ismertetéséhez ez is hozzátartozik), az – a kegyelmi botrány utóhatásaként – számukra kedvezőtlen módon befolyásolhatta volna a kampányt.”

Az ügy itt tart e pillanatban, a labda a minisztériumban pattog.