Jöhet a fordulat: amerikai katonai vállalatok települhetnek Ukrajnába
A CNN értesülései szerint a Biden-kormányzat arra törekszik, hogy feloldja azt a tilalmat, amely jelenleg akadályozza, hogy az amerikai katonai vállalatok szakemberei ukrán területen segédkezzenek az Egyesült Államok által Ukrajnának küldött hadieszközök javításában és karbantartásában. A tervezet éles ellentétben áll a demokrata kormányzat eddigi politikájával.
A Kijevnek nyújtott amerikai támogatás eddig anyagi és tárgyi segélyekre korlátozódott. Ennek több oka is van, kezdve attól, hogy az Egyesült Államok közvéleménye valószínűleg nem lenne hajlandó támogatni egy újabb költséges katonai beavatkozást egy másik kontinensen, egészen addig, hogy Washington nyilvánvalóan szeretne elkerülni egy világháborús konfrontációt Oroszországgal.
Miközben Joe Bidenék igyekeznek egy lépés távolságot tartani a Magyarország szomszédságában tomboló konfliktustól, az amerikai szerepvállalás egyik fontos részletével kapcsolatban kezdenek felmerülni nyilvánvaló problémák.
Történt ugyanis, hogy az Egyesült Államok hadserege még a 2022-es orosz invázió előtt kivonta a teljes katonai háttérszemélyzetét (például a kiképzőket és a mérnököket) Ukrajnából, ezzel pedig megágyazott egy sor későbbi logisztikai problémának.
Nem hatékony a jelenlegi rendszer
Joe Biden és kormánya azóta is határozottan ellenzi, hogy ukrán területen amerikai csapatok – akár csak haditechnológiai szakértők formájában – segédkezzenek az Ukrán Fegyveres Erők Oroszországgal folytatott harcában. Azonban az amerikai haditechnológia üzemeltetéséhez, javításához és karbantartásához az ukránoknak szüksége van ilyen személyzetre. Ezt a problémát a Fehér Ház most úgy tervezi megoldani ( valamint a konfliktusba való belesodródást elkerülni), hogy nem a hadsereg, hanem a védelmi minisztériummal szerződésben álló privát katonai vállalatok küldenének oktatókat, szakértőket és kiképzőket Ukrajnába.
Milyen katonai vállalatok?
Az amerikai katonai vállalatok, más néven védelmi vállalatok vagy hadiipari vállalatok, olyan cégek, amelyek katonai technológiák, fegyverek, és egyéb hadieszközök fejlesztésével, gyártásával és karbantartásával foglalkoznak. Ezek a vállalatok szorosan együttműködnek az amerikai kormánnyal és annak különböző védelmi szervezeteivel, például a Pentagonnal. Ilyen például a Boeing. Az amerikai védelmi cégek történetéről ebben a cikkünkben olvashat bővebben.
Ezek a kifejezetten eszközgyártással, és karbantartással foglalkozó vállalatok nem összetévesztendők a szintén privát katonai vállalatoknak nevezett entitásokkal (angol betűszóval PMC-kkel), amelyek szerződéses katonákat alkalmazó magáncégek. Ilyen volt például a Wagner-csoport Oroszországban.
A jelenlegi óvatos Ukrajna-politika egyik legfontosabb betegsége, hogy a harcokban súlyosan megrongálódott amerikai katonai felszereléseket nem lehet Ukrajnában megjavítani. A kelet-európai országban sem megfelelő szaktudás, sem megfelelő infrastruktúra nincs például egy M1 Abrams tank helyrekalapálásához. Ezért az amerikából származó hadieszközöket Lengyelországba, Romániába vagy más NATO-országokba kell kivinni javításra, ami hosszú időt vesz igénybe, és sokkal több pénzbe kerül, mintha a gyártócégek kitelepülnének Ukrajnába, és helyi szinten oldanák meg a „termékeikkel” kapcsolatos problémákat.
Amerikai katonák M1A2 Abrams harckocsikkal gyakorolnak Nowa Debában, Nowa Deba Lengyelországban 2023. április 12-én
Még idén megtörténhet, kérdés, hogy mit lépnek az oroszok
Viszont fennáll a veszély, hogy a cégek betelepítésével az Egyesült Államok átlépne egy vörös vonalat Vlagyimir Putyin elnökék szemében. A Pentagon – vagyis az amerikai védelmi minisztérium – által finanszírozott katonai cégek szakembereit Moszkva az ukrán hadiinfrastruktúra részének, célpontnak tekintheti. Sőt a legrosszabb forgatókönyvben a háttérszemélyzet bevetését a Kreml amerikai beavatkozásként értékelheti, ezzel pedig drámaian megnőhet a világháborús eszkaláció esélye. A múltban a washingtoni külügyminisztérium még az amerikai civil lakosságot is felszólította arra, hogy, ha tehetik, inkább ne utazzanak Ukrajnába, mégpedig azért, hogy orosz részről ne merülhessen fel a gyanú, hogy amerikaiak vesznek részt a háborúban.
Mindezen korábbi óvintézkedések ellenére belső kormányzati források most azt állítják, hogy a katonai cégek Ukrajnába történő betelepüléseinek tervezetét még idén elfogadhatják.
A CNN elérte az egyik legmagasabb rangú amerikai kormányzati tisztviselőt az ügyben, aki megerősítette, hogy a katonai vállalatok beengedése Ukrajnába napirenden van. Azt azonban leszögezte, hogy a vita még nincs eldöntve, valamint újból hangsúlyozta a Biden-adminisztráció álláspontját az amerikai harcoló csapatok bevetésének kérdésében:
Még nem hoztunk semmilyen döntést a katonai vállalatok beengedéséről Ukrajnába, és minden erről szóló beszélgetés korai. (...) Azonban az elnök teljesen határozott a tekintetben, hogy nem fog amerikai csapatokat küldeni Ukrajnába
— nyilatkozta egy névtelen kormányzati tisztviselő a CNN-nek.
Az amerikai védelmi cégek tudásmonopóliuma
A Pentagon a haditechnológiai fejlesztések és gyártások oroszlánrészét magáncégekkel végezteti. Ebből következik, hogy ezen cégek mérnökei sokkal behatóbban ismerik az általuk tervezett és gyártott hadieszközöket, mint bárki más. Például az egyik legnagyobb ilyen cég az F-16-os vadászgépeket gyártó Lockheed Martin. A vállalat csak a 2022-ben nagyjából 60 milliárd dollárnyi adófizetői pénzhez jutott a kormányzati megrendeléseknek köszönhetően. Azonban hasonló, csillagászati összegeket vághatott zsebre a többi nagy amerikai fegyvergyártó is, név szerint a Boeing, az RTX, a Northrop Grumman és a General Dynamics.
A lengyel légierő egy F-16-os Fighting Falconja részt vesz a NATO légi pajzsvédelmi gyakorlatán a Lask légibázison 2022. október 12-én Laskban, Lengyelországban
A felsorolt cégek a világ privát hadiiparának legfontosabb szereplői. Az Egyesült Államokon kívül sok más ország vásárol tőlük tankokat, repülőgépeket, légvédelmi berendezéseket és más eszközöket. Még azok között a fegyverek között is nagy számban akadnak amerikai cégek által gyártott darabok, amelyeket valójában nem is az Egyesült Államok, hanem harmadik ország küldött Ukrajnának.
A technológiákkal kapcsolatos tudást birtokló vállalatok (és az amerikai katonák) egyébként jelenleg is segítséget nyújtanak az ukránoknak a rutinszerű karbantartásban és logisztikában, de csak távolról, videochaten vagy telefonon keresztül.
Ez egy olyan megállapodás, amely természetesen korlátokkal jár, mivel az amerikai csapatok nem tudnak személyesen részt venni a hadászati eszközökkel kapcsolatos teendőkben. A kongresszus ráadásul az új segélycsomagban F-16-os vadászgépeket ígért Ukrajnának, a kényes repülők karbantartása pedig rendkívüli szaktudást igényel, amit csak személyesen lehet elsajátítani. Az amerikai hadseregen kívül viszont csak a privát katonai cégek rendelkeznek ilyen tudással. Ezért valószínűleg az új vadászgépek üzemeltetésével kapcsolatos megannyi gond is közrejátszik a katonai vállalatok Ukrajnai tevékenységéről szóló tilalom potenciális eltörlésében.
A támogatók szerint nincs mitől tartani
A jelenlegi és korábbi amerikai tisztviselők, akik ismerik a katonai cégek Ukrajnába telepítéséről szóló megbeszéléseket, hangsúlyozták, hogy a művelet nem fog olyan mértékű amerikai jelenlétet eredményezni, mint Irakban és Afganisztánban. Ehelyett valószínűleg néhány tucat, vagy néhány száz vállalati alkalmazott fog egyszerre Ukrajnában dolgozni.
Ez egy sokkal célzottabb és átgondoltabb erőfeszítés lenne Ukrajna támogatására
— mondta Alex Vindman nyugalmazott katonatiszt, aki Donald Trump korábbi elnök Nemzetbiztonsági Tanácsának európai ügyekért felelős vezetőjeként dolgozott. Vindman közel két éve sürgeti a kormányzatot a korlátozások feloldására, és elmondta, hogy az adminisztráció az év eleje óta dolgozik a terven.
Az amerikai lapnak nyilatkozó kormányzati tisztviselők szerint a döntéshozók az elmúlt hónapokban kezdték el komolyan mérlegelni korlátozások feloldását, mégpedig két okból: az egyik, hogy Oroszország jelentősen megerősödött a frontvonalon, a másik pedig, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai finanszírozás megrekedt a kongresszusban.
Azonban a források hangsúlyozták, hogy a szerződésekre pályázó vállalatoknak majd komoly kockázatcsökkentési terveket kellene kidolgozniuk az alkalmazottaikat fenyegető veszélyek mérséklésére, ezzel csökkentve a Moszkva és Egyesült Államok közötti súrlódás veszélyét is. Ez azonban szintén egy fogas kérdés lesz.
(Borítókép: Egy repülőtéri jármű húzza az Egyesült Államok hadsereg katonai felszereléseket tartalmazó fegyverszállítmánya egy részét a Kijev melletti Boriszpil repülőterén 2022. január 25-én Boriszpilben, Ukrajnában. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)