Tényleg megismétlik a főpolgármester-választást?

Tényleg megismétlik a főpolgármester-választást?

Június 9-én voltak az önkormányzati választások, Karácsony Gergely rendkívül szűk különbséggel legyőzte Vitézy Dávidot a főpolgármester-jelölti versenyben. Az érvénytelen szavazatok újraszámlálása után csökkent a differencia a két jelölt között, de a sorrend nem változott. A történet ezzel sem ért véget: Karácsony Gergely új választást szeretne. Cikkünkben annak jártunk utána, hogy jogi értelemben mire lehet szükség a szavazás megismétléséhez.

Szentkirályi Alexandra visszalépése után Karácsony Gergely és Vitézy Dávid között rendkívül szoros verseny alakult ki a főpolgármesteri tisztségért. A június 9-i választások után, múlt pénteken újraszámolták az érvénytelen szavazatokat, Karácsony Gergely végül 41 vokssal győzte le Vitézy Dávidot.

„Ahogy ígértem, a mai napon beadtam a Kúriának azt az indítványt, amelyben a főpolgármester-választás eredményének megsemmisítését és a szavazásnak az egész városban való megismétlését kérem” – jelentette be hétfőn Karácsony Gergely főpolgármester.

Magyar György ügyvéd, a Civil Választási Bizottság elnöke lapunk kérdésére leszögezte:

Új választás kiírásához nem elég valószínűsíteni a törvénysértést, hanem meg kell állapítani. Karácsony Gergelynek súlyos jogellenességeket kell bizonyítékokkal alátámasztania. Ilyen lehet például az, hogy arra nem jogosultak szavaztak, a szavazatszámláló bizottság nem a törvényi előírásoknak megfelelően került összeállításra, vagy valamilyen összeférhetetlenség állt fenn.

Az ügyvéd megjegyezte: „Az újraszámlálásnál egyszerűbb volt a helyzet, de egy új választás kiírásához súlyosabb feltételek teljesülésére van szükség. Az nem elegendő érv, hogy minimális a szavazatkülönbség, és nagyobb legitimációra lenne szükség. A Kúria a lehetséges törvénysértések oldaláról fogja mérlegelni ezt a kérdést, politikai szempontok alapján nem vizsgálja az ügyet”.

Magyar György kitért arra is, ha a Kúria elutasítja Karácsony Gergely beadványát, akkor a főpolgármester az Alkotmánybírósághoz fordulhat. Vitézy Dávid bedobta azt a lehetőséget is, hogy Karácsony Gergely lemondásával szintén elérhető az új választás.

Magyar György az utóbbival kapcsolatban úgy vélekedett, „a lemondásnak és az ismételt szavazás kezdeményezésének más üzenete van. Karácsony Gergely éles helyzetben jelentette be, hogy új választást akar, akkor még nem tudta, hogy mi lesz az újraszámlálás következménye, most pedig már nem hátrál ki a saját szavai mögül, bele kellett állnia a kúriai beadványba. Menet közben még mondhatja azt, hogy konszolidálódott a helyzet és visszavonja, de az a forgatókönyv is elképzelhető, hogy a Kúria elutasítja a beadványt, a főpolgármester pedig felteszi a kezét, hogy ő szeretett volna új választást, de nem tud mit tenni”.

Az ügyvéd arra is felhívta a figyelmünket, ha Karácsony Gergely lemondása útján valósulna meg az új választás, azon bárki rajthoz állhatna, így akár a Tisza Párt potenciális jelöltjével is számolni kellene az új mezőnyben, az egész procedúrát elölről kell kezdeni. Az Index egyébként megismerte Karácsony beadványát, amelyet itt elemeztünk.

„Ez a folyamat már túl van a szűken vett jogi megfontolásokon”

Ligeti Miklós az üggyel kapcsolatban lapunk kérdésére úgy fogalmazott, hogy „ez a folyamat már túl van a szűken vett jogi megfontolásokon. A minimális szavazatkülönbség nyugtalaníthatja a résztvevőket, felvethet bizonyos kényelmetlenségi kérdéseket, 41 szavazatnyi különbség nem jelent akkora legitimációt, mint például 4100 jelentene, de ez nem jogi ügy, ebből nem következik az, hogy új választásra lenne szükség. Ehhez olyan jogszabálysértést kellene igazolni, amely alapvetően befolyásolta a szavazás folyamatát”.

A Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt feltételezi, Karácsony Gergely számolhatott azzal, hogy az újraszámlálás után Vitézy Dávid lesz a győztes, ezért jelenthette be már korábban, hogy új választást szeretne. „Ehhez állította csatasorba azokat a jogi érveket, amelyek ugyan valósak lehetnek, de nem biztos, hogy megalapozzák a választás megismétlését. Az a feltételezés nem elegendő, hogy a kötegelés hibájából adódóan elképzelhető, hogy valakik beavatkoztak a szavazatokba. Ahhoz azért feketeöves suttyónak kell lenni, hogy a szabálytalanul kötegelt érvénytelen szavazólapoknál valaki az obszcén ábrák és a Szentkirályi Alexandrára behúzott ikszek mellé bejelölje Vitézy Dávidot is abban a reményben, hogy ezt később érvényesnek nyilvánítják”.

Ligeti Miklós aláhúzta:

Ahhoz, hogy új választásra legyen szükség, valami égbekiáltó és manifeszt dolognak kell lennie, amit alá is lehet támasztani. Az nem elég, hogy történhettek nyugtalanító esetek az eljárás során, amelyek lehetővé tehették, hogy valaki beavatkozzon.

A jogász arra számít, hogy végigfut a beadott jogorvoslat, Karácsony Gergely pedig valószínűleg nem tud rosszul kijönni a történetből, mert „ha a Kúria és az Alkotmánybíróság is helyben hagyja az eredményt megállapító határozatot, akkor bár kicsi marad a szavazatkülönbség, de erős legitimációs támasz a főpolgármesternek, hogy a Nemzeti Választási Bizottság után a Kúria és az Alkotmánybíróság is kimondta, rendben volt a szavazás. Ha pedig új választás lesz, valószínűleg mobilisabbá válnak Karácsony Gergely támogatói, látva, hogy minden szavazatra szükség van, amiből akár egy nagyobb különbségű győzelem is születhet”.

(Borítókép: Tövissi Bence / Index)