A magyar doppingfőnök szerint új jelenség, hogy tömegével érkeznek a névtelen bejelentések

A magyar doppingfőnök szerint új jelenség, hogy tömegével érkeznek a névtelen bejelentések

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport (MACS) vezetője szerint új jelenség, hogy egyre több névtelen bejelentő levél érkezik hozzájuk, míg Borbély Zoltán sportjogász úgy gondolja, túl szigorúak a doppingvétségen ért sportolókat sújtó büntetések.

Ezek a kijelentések a Mathias Corvinus Collegium által szervezett, „Irány Párizs! – Egy nap az olimpiáról” címet viselő pénteki konferencián hangzottak el, amelynek egyik kerekasztal-beszélgetésén az illegális teljesítménynövelő szerek kerültek szóba – közölte beszámolójában a Magyar Távirati Iroda.

Előadása elején Tiszeker Ágnes arról beszélt, hogy az analitika a doppingellenőrzés kudarca. Példaként említette meg, hogy miközben egy magyar és két angol egyetem közös anonim felmérésén a megkérdezett sportolók 30 százaléka ismerte el, hogy élt már valaha tiltott szerrel, a levett mintáknak csak kevesebb mint egy százaléka hoz pozitív eredményt. Szóba hozta azt is, hogy

a 2012-es londoni olimpia után levett doppingminták nyolc évvel későbbi újraanalizálása során több mint 70 esetben derült ki a doppingvétség, és ezek következtében 31 érmet vettek el, és 46-ot osztottak újra.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a londoni női 1500 méteres síkfutás döntőjének első öt helyezettjéről derült ki utólag, hogy doppingolt, majd feltette a kérdést: vajon igazságos döntés-e, hogy odaadják az aranyérmet annak a hatodiknak, akitől akkor nem vettek le vizeletmintát?

Egy új jelenségről is beszámolt a MACS vezetője, mégpedig arról, hogy az utóbbi időben tömegével érkeznek hozzájuk a névtelen bejelentő levelek – és nem csak egy-két sportágban.

(Két hónappal ezelőtt Fazekas Róbert – Európa-bajnoki aranyérmes, világbajnoki második diszkoszvető, aki 2004-ben az athéni olimpián mindenkit maga mögé utasított, doppingvétség miatt azonban kizárták – Indexnek adott exkluzív nyilatkozatában arról számolt be, hogy Monacóban, az atlétika nemzetközi szövetségének központjában nem győzték iktatni azokat az őt lebuktatni szándékozó feljelentéseket, amelyeket Magyarország mellett több mint negyven (!) országból postáztak.)

Szóba került a doppingvétség miatt első fokon négyéves eltiltást kapott és most a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) határozatára váró úszó, Kenderesi Tamás esete is. Vita alakult ki róla – Tiszeker szerint egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Kenderesi bűnös, míg Borbély Zoltán sportjogásznak az a meggyőződése, hogy ártatlan.

Borbély szerint a jogállami elvek nem érvényesülnek a sportjogban, mert szigorúbb az elbírálás, mint például az atomkár okozása esetén, mert ott legalább valamilyen módon lehet mentesülni a felelősség alól.

Ha egy sportolót doppingvétségen érnek, azonnal felfüggesztik a versenyengedélyét, pedig akkor még nincs jogerős döntés. Ha pedig négy évre eltiltják a versenyzéstől, akkor gyakorlatilag vége a pályafutásának – jelentette ki Borbély.

Példaként hozta fel, hogy ha Péni István eseténél nem tudták volna felhasználni a szállodai térfigyelő kamera felvételét, akkor most ő sem álmodozhatna a párizsi olimpiai éremről, hanem örökre megbélyegzett ember lenne.

Fülöp Ákos sportpszichológus arra hívta fel a figyelmet, hogy Peking után Londonban és Rióban azért esett vissza a magyar olimpiai pontok száma, mert a tradicionális magyar sportágakban – kajak-kenuban, úszásban, vívásban és öttusában – a Nyugat a sporttudományi módszerek alkalmazásával utolérte a hazai versenyzőket. Tokióban viszont már ismét több pontot szereztek a magyarok, mert a sportolók részéről idehaza is egyre nagyobb igény van arra, hogy a versenyzőknek legyen külön erőnléti edzője, dietetikusa, sportpszichológusa, és a labordiagnosztikai eredményeket is felhasználják a felkészülésük során. Fülöp Ákos ezért pozitívan tekint Párizs elé, és további javulást vár a tradicionális magyar sikersportágakban.

Egy másik kerekasztal-beszélgetésen a budapesti olimpia témája is szóba került. András Krisztina, az Óbudai Egyetem docense ezzel kapcsolatban kijelentette, csak akkor van realitása a rendezésnek, ha közös a szándék a nemzeti olimpiai bizottság, a kormány és Budapest vezetése részéről, de emellett az is fontos, hogy a nemzetgazdaság és főváros is tartósan két-három százalékos növekedésben legyen, és a széles társadalmi egyetértés se hiányozzon.

(Borítókép: A doppingellenőrző állomás táblája a tokiói vízi központban 2021. július 25-én. Fotó: Michael Kappeler / picture alliance / Getty Images)