Emmanuel Macron nagyot húzott, vagy elszámolta magát?

Emmanuel Macron nagyot húzott, vagy elszámolta magát?

A Nemzeti Tömörülés nyerte a francia parlamenti választások első fordulóját. Az előrehozott választást kiíró Emmanuel Macron elnök pártja csak a harmadik helyhez elegendő szavazatot kapott. A francia belpolitikai helyzetről Soós Eszter Petronella egyetemi adjunktust, Franciaország-szakértőt kérdeztük.

Ahogy arról beszámoltunk, a Marine Le Pen-féle radikális jobboldali Nemzeti Tömörülés nyerte a franciaországi parlamenti választások első fordulóját, miközben Emmanuel Macron pártja a harmadik helyre szorult. A francia elnök azután írt ki előrehozott választást, hogy a Nemzeti Tömörülés az EP-választást is megnyerte.

Macronéknak ez nagy kudarc, de várható volt, az előzetes mérések körülbelül azt mutatták, amit az eredmény is. Le Penék győzelmének mértéke attól függ, hogy abszolút többségbe kerülnek-e, vagy ha nem, akkor tudnak-e a jobboldalon szavazatokat találni ahhoz, hogy elérjék a 289 mandátumot, ami az abszolút többséghez szükséges. Ez még nyitott kérdés, ahogy nyitott kérdés az is, hogy az elnök ki tud-e nevezni egy technikai kormányt, vagy politikai együttlakásra kerül sor Le Penékkel. Ha politikai kabinet alakul, akkor az egyértelműen Macronnal ellentétes hátszelű lesz, ami megnehezíti az elnök életét

– foglalta össze a helyzetet lapunk kérdésére Soós Eszter Petronella.

A Franciaország-szakértő nem tartja meglepetésnek, hogy odaért a második helyre a baloldali szövetség, az Új Népfront, „azután, hogy a szocialisták összeálltak a Lázadó Franciaországgal, ez nem volt kérdés”.

Egységfront Marine Le Pen ellen?

Soós Eszter Petronella arra a kérdésünkre, hogy a második fordulóra létrejöhet-e a Le Pen-ellenes egységfront, kifejtette: „Akik a harmadik helyen végeztek, elkezdtek visszalépni, hogy kétfős versenyeket alakítsanak ki, de például a Macront támogatók esetében azt is látjuk, hogy amikor az a kérdés, ezután kire kellene szavazni, már nagyobb a bizonytalanság. A Lázadó Franciaországot is radikális, szélsőséges pártnak tartják, ezért méregetik a döntéshozó pártelitek, melyik jelölt milyen. Ma vagy holnap eldőlhet, hogy a visszalépők kinek a támogatására szólítanak fel. Macron bázisa az elmúlt években egyre inkább jobbra tolódott, és nem biztos, hogy működőképes lesz, ha a baloldalra akarják átszavaztatni őket, talán egy mérsékelt szocialista jelöltnél ez még elképzelhető. A Lázadó Franciaországnak hasonlóan taszító ereje van, mint Le Penéknek, így a negatív szempontok is erőteljesen jelen vannak a választók döntésénél”.

A Franciaország-szakértő szerint taktikailag már lehet értékelni Emmanuel Macron előrehozott választásokról szóló döntését, viszont a stratégiai értékeléssel még várni kell:

• ha Emmanuel Macron taktikája az volt, hogy a mérsékelt szocialistákkal egy mérsékelt centrumot hoz létre, a radikalizmusokat kitolva a két szélre, akkor ez a taktika nem működött.
• Ha az a stratégiai elképzelés, hogy Le Penék megkapják most a kormányrudat, és 2027-ig elhasználódnak, akkor meg kell várnunk a 2027-es választást a mostani döntés értékelésével.

Soós Eszter Petronella azt sem tartja kizártnak, hogy jövőre újra előrehozott választások lesznek, tehát egyelőre több potenciális forgatókönyv létezik.

A szakértő kitért arra is, hogy Le Pen 2005 környékén hirdette meg „az ördögűzési stratégiát. Ha a választókat arról kérdezik, melyik párt veszélyes a francia demokráciára, már többen nevezik meg a Lázadó Franciaországot. A Nemzeti Tömörülésnek a taszító ereje jelentősen csökkent, ami a választási eredményeken is látszik. A 29 százalékos – a szövetségesekkel együtt 33 százalékos –, szavazatarányuk magasnak számít”.

(Borítókép: Emmanuel Macron francia elnök és felesége, Brigitte Macron elhagyják a szavazófülkét az előrehozott francia parlamenti választások első fordulójában, Le Touquet-Paris-Plage-ban, Franciaországban, 2024. június 30-án. Fotó: Yara Nardi / Reuters)