Forradalmi átalakulás előtt az SZTE: az elefántcsonttorony helyett haladni kell a korral

A BYD e-autó-gyár után a Rheinmetall is bejelentette, hogy Szegeden tervez üzemet építeni. A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) komoly kihívások előtt áll: a nagy nemzetközi cégek amellett, hogy a kutatás-fejlesztés területén szívesen együttműködnének az egyetem kutatóival, nem mindennapi képzési igényekkel állnak elő. Fendler Judit, az SZTE kancellárja az Indexnek elmondta: újra kell gondolni az egyetem szerepét is, hiszen a 21. században a gazdaság szereplőivel horizontális együttműködések kialakítására kell törekedni.

A Rheinmetall, a világ egyik legjelentősebb technológiai, biztonságtechnikai, hadi- és járműipari cége magyarországi telephelyei mellé Szegeden olyan kutató-fejlesztő bázist hoz létre, amely elsősorban a hidrogénmeghajtású jármű-technológiára alapoz majd.

A Szegedi Tudományegyetem Science Parkjának területén, az ELI-ALPS Lézeres Kutatóintézet és a BYD autógyár szomszédságában építkező német világcég több száz fehérgalléros szakembert foglalkoztat majd, és szoros együttműködést tervez az egyetemmel.

A Rheinmetall – bár a gyár még nem áll – már megkezdte a kapcsolatfelvételt az SZTE tudósaival, az érintett területek szakértőivel. „Első körben az anyagtudománnyal foglalkozó kutatókkal egyeztetnek” – nyilatkozta az Indexnek Fendler Judit. Az egyetem kancellárjának tudomása szerint az új gyárban polgári felhasználású, a hidrogéntechnológiához alkalmazható alkatrészeket és a legmodernebb technológiával készülő kondenzátorokat fognak gyártani és fejleszteni. Bár ma még az akkumulátoroké a vezető szerep az energiatárolásban, a fenntarthatóság szempontjából a legígéretesebb megoldásnak mégis a hidrogénes energiatárolás számít.

Az SZTE nem hagyományos együttműködésre készül

„Nyilvánvaló, hogy a német Rheinmetall és a kínai BYD Szegedre költözésében óriási szerepe volt a Szegedi Tudományegyetemnek. A cégek igényei komoly erőfeszítéseket és változásokat követelnek meg tőlünk” – mondta az SZTE kancellárja, aki elárulta: nem hagyományos együttműködésre készülnek az ide települő vállalatokkal.

„A közös munka akkor lesz gyümölcsöző, ha a gazdasági szereplők megfogalmazzák felénk az igényeiket, amire mi az egyetem hatalmas tudásbázisát felhasználva praktikus és gyakorlatias módon tudunk a piaci szereplőknek megfelelő válaszokat adni” – vélekedett az egyetemi vezető.

A mottónk, hogy a régies elefántcsonttorony-szerepből az egyetem lépjen át a világítótorony-szerepbe, és feleljen meg a modern kor társadalmi igényeinek

– fűzte hozzá.

„A kutatás-fejlesztési együttműködéseken túl kiemelt fontosságú oktatási feladataink is vannak” – mondta Fendler Judit. Minden cég más-más oktatási elvárásokat támaszthat az SZTE felé. A Rheinmetall szegedi gyára várhatóan 2-300 magasan képzett dolgozót fog igényelni, míg a BYD a tervek szerint a teljes gyártás megindulása után akár 8-9 ezer embert is foglalkoztat majd, 80 százalékban kékgalléros szakmunkásokat.

A szakképzésnek és az egyetemi oktatásnak szorosan együtt kell működnie, tulajdonképpen az adott cégre szabott képzéseket kell nyújtania

– tette hozzá Fendler Judit, aki 2016 óta tölti be az SZTE kancellári tisztségét. Hozzátette: a képzési struktúrákat a betelepülő cégekkel közösen kell összerakniuk, ami nagy fokú rugalmasságot kíván meg az egyetemtől.

21. századi egyetem: Szegednek ez nem kínai

„Az egyetemi életben az autonómia, a karok önállósága és szuverén működése evidencia. Egy 21. századi egyetem működésében emellett kiemelten fontosak az intézményen belüli horizontális együttműködések” – válaszolta Fendler Judit arra a kérdésre, hogyan fog kinézni egy korszerű oktatási intézmény 10 év múlva. „Ha például – tette hozzá – a BYD a kínai középvezetőinek akar európai jogi, gazdasági és informatikai oktatásokat nyújtani, akkor nyilván nem fogja az embereit három különböző karra beíratni, hanem az egyetem fog ajánlani a karok közreműködésével összeállított speciális képzéseket.”

A kancellár szerint a kínai befektetők gondolkodása, elvárásrendszere eltér az európai cégekétől, így még rugalmasabban kell válaszolni a képzési igényekre.

Jó példa lehet a debreceni BMW-gyár és a helyi képzési intézmények együttműködése, ahol a gyár meghatározta, hogy hány és milyen végzettségű szakemberre van szüksége évente, ezután felépítették a szükséges gyakorlóhelyeket a város intézményeiben, illetve saját beruházásban. A tervük az, hogy minden ott képzett munkatársat a központi gyárban is képeznek majd. Az adott cégre szabott folyamatokat, képzéseket az egyetemnek be kell tudnia építeni az oktatási rendszerébe.

„Arra készülünk, hogy ha például a Rheinmetall azt javasolja, a vegyészmérnökképzésünkbe vezessünk be módosításokat, mi meg tudjuk ezt tenni; a mai korban az egyetemeknek alkalmazkodniuk kell az őket körülvevő környezethez” – vélekedett a kancellár, aki határozottan elutasította azokat az állításokat, miszerint a felsőfokú oktatás jelentősége csökkenne a jövőben, hiszen a kreatív, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodni képes, széles körű ismeretekkel rendelkező munkaerőt az egyetemek képzik.

A Covid-járvány utáni tapasztalatunk az, hogy a kizárólagos online oktatás nem járható út, de elemeit be kell tudnunk építeni az oktatásba, hiszen a mai generáció számára csökkent a tantermi nagyelőadások vonzereje. Az online oktatást a saját eszközeinken túl az adott területek legelismertebb előadói által tartott előadásokkal is fejlesztjük, amit az SZTE és a világ legnagyobb egyetemeit összefogó online oktatási platform, a Coursera együttműködése tesz lehetővé

– fűzte hozzá az egyetemi vezető.

Botka László polgármester, Fendler Judit, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja, Christoph Müller, a Rheinmetall Power Systems divízióvezetője, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Szabó Gábor, az ELI-ALPS ügyvezetője és Mihálffy Béla, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője a német Rheinmetall új gyárának alapkőletételén 2024. március 26-án

Karikó-probléma Amerikában és a szegedi JATE-díj

Karikó Katalin alma materének, a Szegedi Tudományegyetemnek adományozta a Nobel-díja hiteles másolatát és az azzal járó pénzösszeget, 500 ezer dollárt, mintegy 186 millió forintot. „A magyar tudós az Áttörések – Életem és a tudomány című önéletrajzi könyvében leírta, hogy a siker nem jött könnyen számára. Egész életében hatalmas kitartással és rendíthetetlenül dolgozott céljaiért” – emlékeztetett az SZTE vezetője.

Ahogy könyvében írja, amerikai munkahelyén leépítették, kitoloncolással fenyegették. Több egyetemre is jelentkezett, míg az otthonától több száz kilométerre lévő bethesdai katonai orvosi egyetemen talált munkát. Hétfő hajnalonként kocsiba ült, hogy elvezessen a munkahelyére, pénteken hazavezetett, és a következő héten minden kezdődött elölről. Mindezt úgy mesélte el nekünk, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne

– tette hozzá a kancellár, aki szerint ha nincs a koronavírus-járvány, lehet, hogy még mindig nem kapná meg az mRNS-kutatás azt az elismerést, amit megérdemel a gyógyítás számos területén elért áttörések alapján.

„Végtelenül hálásak vagyunk a felajánlásért! A pénzből professzor asszony kívánsága szerint egy-egy, az SZTE legkiválóbb kutatójának és hallgatójának évente kiosztható díjat alapítunk. Karikó Katalin az életrajzi könyve jogdíjaiból származó bevételének egy részét is az SZTE Klebelsberg Könyvtárának adományozta, ezzel pedig a kutatáshoz kapcsolódó könyvtári munkát támogatja” – közölte a kancellár, aki hozzátette: az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóság, valamint az SZTE Klebelsberg Könyvtár összeállította Karikó Katalin életmű-kiállítását, és hamarosan a végleges kiállítótér is elkészül a József Attila Tanulmányi és Információs Központban.

Hollywoodi filmekbe illik a professzor asszony tudományos karrierje. Az Egyesült Államokban már neve is van a jelenségnek, és vita folyik a „Karikó-problémáról”.

Arra keresik a választ, hogyan tudná a rendszer integrálni és anyagilag támogatni azokat az ígéretes kutatókat, akik Karikó Katalinhoz hasonlóan kitartással és tehetséggel dolgoznak olyan témákon, amelyek nem tartoznak az éppen aktuális tudományos divatokba, a fősodorba, de jelentőségük kiemelkedő lehet a tudomány szempontjából. Erre egyelőre ott sem találták meg a választ, hiszen a források elbírálásánál a már látható, jól alátámasztott és sokak által kutatott, megerősített és publikált kutatók és témáik élveznek előnyt az esetleges áttörést jelentő, de nem szokványos úton járókkal szemben.

„Ahhoz, hogy valaki évekig kutathasson egy-egy új, még nem igazolt témát, forrás és jól felszerelt eszközpark kell – ezt viszont azok kapják meg, akik már ismert témákban értek el haladást. A világ és egyetemünk szerencséjére Karikó Katalin tudományos eredményei áttörték ezt az ördögi kört!” – húzta alá Fendler Judit.

(Borítókép: Fendler Judit, az SZTE kancellárja. Fotó: Kovács-Jerney Ádám / Szegedi Tudományegyetem)