Közvetlen kapcsolatot találtak a cukorbetegség és a műanyag tárolók között

Közvetlen kapcsolatot találtak a cukorbetegség és a műanyag tárolók között

Kutatók közvetlen kapcsolatot találtak a műanyag palackokban és ételtárolókban található bioszfenol A, valamint az inzulinérzékenység csökkenése, így a kettes típusú cukorbetegség kialakulásának lehetősége között. A Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem kutatói 40 egészséges felnőttet vizsgáltak, négy nap elteltével a BPA-t kapó résztvevők már kevésbé reagáltak az inzulinra. A vizsgálat eredményeit az Amerikai Diabétesz Szövetség 2024-es tudományos ülésszakán ismertették.

Egy új tanulmány közvetlen bizonyítékot talált arra, hogy a biszfenol A – vagy a BPA, az élelmiszerek és italok csomagolására használt vegyi anyag összefüggésbe hozható a hormonális zavarokkal és a cukorbetegség kockázatával – írja a Business Insider.

A biszfenol A egy műanyaggyártásban használt adalékanyag, az egyik legnagyobb mennyiségben gyártott vegyület, amelyet elsősorban polikarbonát műanyagok előállításához használnak. A polikarbonát műanyagok áttetsző anyagok, melyeket előnyös optikai tulajdonságok, nagyfokú törés- és hőellenálló képesség jellemez, ezért használatuk igen széles körben elterjedt. A BPA megtalálható szemüveglencsékben, elektromos eszközökben, autóalkatrészekben, valamint étel- és ital tárolására használatos edényekben is.

A kutatók most egy úttörőnek számító tanulmányt mutattak be az Amerikai Diabétesz Szövetség 2024-es tudományos ülésszakán.

A szakemberek közvetlen bizonyítékot találtak arra, hogy a biszfenol A csökkentheti az inzulinérzékenységet. Az inzulinra való reagálási képesség károsodása, az úgynevezett inzulinrezisztencia krónikusan magas vércukorszintet és a 2-es típusú cukorbetegség sokkal nagyobb kockázatát jelentheti.

Todd Hagobian, az új tanulmány vezető szerzője, a kaliforniai egyetem professzora sajtóközleményben arra hívta fel a figyelmet, hogy az Amerikai Környezetvédelmi Ügynökségnek újra kellene gondolnia a műanyag palackokban, élelmiszer-tárolókban és más edényekben megtalálható BPA-kitettség biztonságos határértékeit, ugyanis a vizsgálatok szerint még az úgynevezett biztonságos szintek is okozhatnak egészségügyi problémákat. Az Európai Bizottság azt javasolta, hogy 2024 végéig tiltsák be a BPA-t az élelmiszerekkel vagy italokkal érintkező termékekben.

Alternatíva lehetne az üveges kiszerelés, de itt a nyersanyagdrágulás és egyéb tényezők emelnék a fogyasztói árat. Az alumíniumdobozos kiszerelés éppen ezért válik egyre elterjedtebbé világszerte, jó újrahasznosítás tulajdonságai és alacsony előállítási költségei miatt.

Lassan és folyamatosan mérgez

Az elmúlt években több mint száz tudományos jelentés bizonyította, hogy a BPA több egészségügyi problémáért felel, amelyeket a BPA hormonkárosító hatásai okoznak. Összefüggésbe hozható rákos megbetegedésekkel, cukorbetegséggel, valamint hormonális zavarokkal is, azonban egyes tanulmányok szerint a férfitermékenységre is hat, valamint autizmust és figyelemzavart is okozhat. Mérgező hatását lassan és folyamatosan fejti ki, amelynek következményei csak később jelentkeznek. Az Európai Unió 2011-től tiltja a használatát cumisüvegekben, 2018-tól más, gyerekeknek készült termékekben, 2020-tól pedig a pénztári nyugták nyomtatására használt szalagoknál.

Az eddigi bizonyítékok csak megfigyelésen alapultak, ami azt jelenti, hogy összefüggést mutattak a műanyagoknak való kitettség és bizonyos betegségek között, de az ok-okozati hatást nem tudták bizonyítani. A mostani vizsgálatban a Kaliforniai Állami Műszaki Egyetem kutatói 40 egészséges felnőttet vizsgáltak, akiket véletlenszerűen arra osztottak be, hogy naponta placebót vagy kis adag biszfenolt kapjanak. Négy nap elteltével a BPA-t – napi 50 mikrogrammot testsúlykilogrammonként, az amerikai hatóságok által jelenleg biztonságosnak minősített mennyiséget – kapó résztvevők kevésbé reagáltak az inzulinra, míg a placebocsoportban nem tapasztaltak változást.