Hungarikum lett a sűrített paradicsom, Értéktárba került a déli harangszó

Hungarikum lett a sűrített paradicsom, Értéktárba került a déli harangszó

2015-ben Elértünk a hungarikumcsúcsra, kipukkadhat a lufi? címmel közölt cikket a 444. A kevés nagy tévedéseink egyike volt. Akkor 126-nál tartott a kiemelkedő nemzeti értékek száma és 50-nél a hungarikumok száma. Most hagyjuk is, hogy ezek a kifejezések, mit jelentenek, ha egyáltalán – a lényeg, hogy ma ez a szám már 154 a Magyar Értéktár kiemelkedő nemzeti értékeire és 90 a hungarikumokra vonatkozóan.

Ma ugyanis bekerült a Magyar Értéktárba a pápai sonka és a déli harangszó. Minderről Nagy István agrárminiszter és a Hungarikum Bizottság határozott, ahogy az a képen is látszik.

Három taggal a hungarikumok gyűjteménye is bővült. Ezt írja a közlemény erről: „A ma meghozott döntések értelmében bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe a kocsi, egy magyar eredetű közlekedési megoldás, amely már 500 évvel ezelőtt növelte a közúti közlekedés kényelmét és gyorsaságát. Hungarikum lett a szaloncukor, amely a karácsony elmaradhatatlan része, és a XIX. századi megjelenése óta a hazai cukrász- és édesipar fontos terméke. A hatvani Aranyfácán sűrített paradicsom világszerte ismert, kizárólag magyar földeken termesztett paradicsomból készül.”

Kilenc éve kollégánk így fogalmazott: A kérdés tehát, hogy van-e annyi értéke a magyarságnak, hogy még hosszú évekig kitartson ez a lendület? Helyezhető-e még érték az értéktárba, mekkora tartalékokkal bírunk e téren? Vagy kimondhatjuk-e, hogy egyfajta hungarikum-buborék keletkezett, ami a korábbi, túlzott ütemű bővülés miatt alakult ki, és rövidesen kipukkadhat, hogy aztán ráállhassunk végre egy fenntarható hungarikumnövekedési pályára?

2024-re Nagy István és az élet fricskája nyilvánvaló.