Kiderült, mely médiumokban bíznak leginkább a magyarok – megjelent a Reuters Institute jelentése
Kiderült, mely médiumokban bíznak leginkább a magyarok – megjelent a Reuters Institute jelentése
A Reuters Institute legújabb jelentése szerint Magyarország seregható lett a hírekbe vetett bizalom terén. Tavaly még éppen hogy beelőztük Görögországot, de idén már holtversenyben az utolsó helyen vagyunk velük. A jelentésből több érdekesség is kiderül a magyarok médiahasználati szokásairól. A médiumok előtt álló új kihívásokról is szó esik.
Holtversenyben Magyarországon és Görögországban a legalacsonyabb a hírekbe vetett bizalom – derül ki az Oxfordi Egyetemen működő Reuters Intézet (Reuters Institute) 47 ország médiahelyzetét és hírfogyasztását vizsgáló friss jelentéséből, amelyet az rtl.hu szemlézett. A szervezet 13. alkalommal publikálta éves médiariportját, amely 47 országból csaknem 100 ezer ember bevonásával készült el.
Magyarország sereghajtó lett
A jelentés külön kitér arra, hogy Magyarországon mennyire alacsony a médiába vetett általános bizalom: pusztán a megkérdezettek 23 százaléka bízik a hírekben, miközben ennek átlagos aránya globálisan 40 százalék.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 47 ország közül Magyarország az utolsó helyen szerepel, pontosabban osztozik Görögországgal, ahol szintén 23 százalékos a hírekbe vetett bizalom. (Tavaly még megelőztük a görögöket, amiről itt írtunk.)
Összevetésként: a lista élén szereplő Finnországban 69 százalék ugyanez a szám. Az Egyesült Államokban 32, százalék, Franciaországban 31 százalék. Az álhírek miatt aggódók aránya globálisan immáron 59 százalék, ami 3 százalékpontos növekedést jelent a tavalyi évhez képest.
Kiben bízunk leginkább?
A magyar médiumok terén nem történt jelentős változás a tavalyi felmérés óta: a vizsgált sajtótermékek közül a HVG-ben, az RTL-ben és a Telexben bíznak a legtöbben, míg legkevésbé a Blikket, a TV2-t és a közmédiát (MTVA) tartják hiteles hírforrásnak honfitársaink.
Négy fő tényező határozza meg, hogy mennyire tartanak az emberek megbízhatónak egy hírportált:
- az újságírás színvonala,
- átláthatóság és nyitottság,
- az elfogulatlanság,
- és a tisztességes médiareprezentáció (hogy miként ábrázolja a különböző embereket, csoportokat, eseményeket).
Az online hírportálok közül a jelentés alapján az Indexet, a 24.hu-t, a Telexet és az Origót olvassák a legtöbben hetente.
Magyar problémák
A magyar fejezetet a CEU Demokrácia Intézet munkatársai, Szakács Judit és Bognár Éva írták – derül ki a Media1.hu-nak küldött közleményből. A Reuters Intézet jelentése külön megemlíti a tavaly decemberben elfogadott magyar szuverenitásvédelmi törvényt is, amely súlyosan sértheti a sajtószabadságot. Mint a Media1 is beszámolt róla, az Európai Parlament (EP) állásfoglalásban ítélte el ezt a jogszabályt, és az Egyesült Államok külügyminisztériumának 2023-ról szóló jelentése is aggodalmának adott hangot a magyarországi médiaállapotokkal kapcsolatosan.
Újabb kihívások a médiumok előtt
A Reuters Institute jelentése jelentés részletesen foglalkozik a digitális média és a mesterséges intelligencia előretörésével is. A jelentés kitér rá, hogy az emberek egyre inkább a videós tartalmak felé fordulnak, és különösen a fiatalabb generációra (Z-generáció) jellemző, hogy a híreket nem közvetlenül hírportálokról fogyasztja, mivel számukra a közösségi média a legfontosabb. A fiatalok körében a Facebookot az Instagram előzi, és a Tiktok is nagyon meghatározó.
https://media1.hu/2024/04/25/az-europai-parlament-elitelte-a-magyar-szuverenitasvedelmi-torvenyt-veszelyben-a-szabad-unios-valasztas/
https://media1.hu/2024/04/24/amerikai-kulugyminiszterium-magyarorszag-jelentes-mediahelyzet/
https://media1.hu/2024/06/17/europai-bizottsag-unios-hirek-palyazat/
Borító: A Reuters Intézet 2024-es médiajelentése, Forrás: https://reutersinstitute.politics.ox.ac.uk/