Ezek a Rio de Janeiró-i fotók nem cáfolják a tengerszint emelkedését

Az éghajlatváltozás és annak a tengerszintre gyakorolt hatása tudományosan bizonyított. Ennek ellenére közösségi média felhasználók ezrei osztottak meg képeket Rio de Janeiróból, mondván azok bizonyítják, hogy a tengerszint nem változott 1880 óta. Ez azonban tévedés: amint azt független mérési adatok mutatják, és több szakértő is megerősítette, a tengerszint jelentősen emelkedett mind Rio de Janeiróban, mind világszerte.

A klímaváltozás szkeptikusai körében népszerűek az olyan fotók, amelyek állítólag cáfolják a tudományos kutatások eredményeit. Magyarul is terjedni kezdett a Facebookon egy képösszeállítás, amin három képet látni egy félszigetről, az első képen a "cirka 1880", a másodikon a "cirka 1910", a harmadikon pedig a "2020" dátum olvasható. Az ironizáló hangvételű bejegyzés, melyet 2024. június 7-e óta már több mint 60 ember osztott meg,  azt sugallja, hogy ez a képösszeállítás cáfolja a tényt, miszerint a tengerszint emelkedik a klímaváltozás következményeként.

A félrevezető állítás magyarul a Facebookon. A képernyőmentés 2024. június 17-én készült

Ugyanezt a képet a félrevezető állítással németül 16 ezren osztották meg a közösségi médiában. De angolul, svédül, bolgárul és hollandul is terjedni kezdett már az interneten.

Kulcsszavas internetes keresés segítségével sikerült kideríteni, hogy a képek a Cukorsüveg-hegyet ábrázolják, amely a brazíliai Rio de Janeiro város egyik nevezetessége. A hegy a nevét (portugálul Pão de Açúcar) a kúp alakjáról kapta, ami a süvegcukorra emlékeztet. A 394 méter magas gránitszikla a Guanabara-öbölben lévő Urca-félszigeten található, és Rio de Janeiro városához tartozik. A hegy csúcsára drótkötélpálya vezet, ezért népszerű és sokat fényképezett kirándulóhelynek számít.

Egy fordított képkeresés azt mutatja, hogy az interneten szabadon hozzáférhetőek a Facebookon terjedő képekkel azonos vagy a képeken látható épületek alapján azonos fejlettséget mutató képek 1880-ból, 1910-ből és 2020-ból. A posztokban szereplő fotók időrendi elhelyezkedése tehát nagyjából megfelel a valóságnak.

De ennek ellenére a posztok félrevezetőek: szakértők elmondták az AFP-nek, hogy a tudományos igénnyel gyűjtött és feldolgozott adatok szerint egyértelműen emelkedett a tengerszint 1880 óta, valamin azt is, hogy egy fénykép nem alkalmas a tengerszint változásának a mérésére.

 A fényképek nem tudományos bizonyítékok

De három, három különböző évszázadból szűrmazó fotó alkalmatlan a tengerszint változásának bizonyítására – mondta el Torsten Albrecht fizikus az AFP-nek 2024. június 6-án. A fizikus a Potsdami Éghajlatkutató Intézet (PIK) munkatársaként a tengerszint emelkedését és a jég dinamikáját kutatja. "Ezek a távolról készült fotók aligha tudnak centiméteres nagyságrendű különbségeket kimutatni"– magyarázta Albrecht. A képek "pillanatfelvételek és nem átlagértékek; a helyi tendenciák ellensúlyozhatják a globális trendet".  A tengerpartok tengerszintje az időjárástól, apály- vagy dagálytól függően teljesen másképp nézhet ki a fotókon, anélkül, hogy ez egy általános tendencia bizonyítéka lenne.

Ingo Sasgen, az Alfred Wegener Intézet (AWI) gleccserkutatási osztályának vezető tudósa és a Helmholtz Kutatócsoport-hálózat tengerszint-változással foglalkozó szóvivője 2024. június 7-én az AFP-nek megerősítette ezt az értékelést: "A távolról készült fotó ebben az esetben nem a megfelelő módszer. A tengerszint emelkedése évszázadok alatt centiméteres nagyságrendű", ami nem ábrázolható egy  csaknem 400 méter magas hegy képein. "A relatív, azaz a parthoz viszonyított tengerszint-változást jobban mérik az árapálymérő állomások".

Az egyik ilyen mérőállomás az Ilhal Fiscal, ami 1963 óta üzemel a Cukorsüveg-hegy közelében. A brit Nemzeti Oceanográfiai Központ (NOC) állandó tengerszintmérési szolgálata (Permanent Service for Mean Sea Level, PSMSL) felelős azért, hogy a mérőállomásokon világszerte rendszeres időközönként mérjék az árapályszinteket, azokat a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék és kiértékeljék. Adataik szerint Rio de Janeiro partjainál a relatív tengerszint évente átlagosan 2,35 milliméterrel emelkedett, ami a mérések 1965-ös kezdete óta több mint 14 centiméteres emelkedést jelent.

Az Ilha Fiscal-i árapály-állomás mérési eredményei 1965 óta, 2024. június 14-i képernyőmentés a tidesandcurrents.noaa.gov weboldalról

A tengerszint emelkedik, de nem egyenletesen

Az Ilha Fiscal mérési eredményei egyértelműen bizonyítják, hogy a Rio de Janeiro partjainál a tengerszint az elmúlt évtizedekben emelkedett. A szakértők szerint azonban egyetlen mérőállomás nem elegendő ahhoz, hogy megbízható kijelentéseket lehessen tenni a tengerszint változásáról világszerte: "A globális tengerszint-emelkedés legnagyobb részét jelenleg a grönlandi és antarktiszi jég olvadása, valamint a gleccserek olvadása adja világszerte" - mondta Torsten Albrecht, a PIK fizikusa aktuális tanulmányokra hivatkozva. Az éghajlatváltozás következtében emelkedő hőmérséklet a víz hőtágulását okozza, ami szintén jelentősen hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez, csakúgy, mint a szárazföldi édesvíztározók csökkenése.

Ahogy azonban Ingo Sasgen, az AWI tudósa elmagyarázta, a vízszint nem egyenletesen emelkedik a világon: regionális tényezők, például a vízkörforgás, a szelek, az óceáni áramlatok vagy a légköri nyomás változásai, valamint a szárazföld tektonikus kiemelkedése vagy süllyedése ahhoz vezethetnek, hogy a part menti városokban igen nagy különbségek mérhetőek. A gravitációs erők is szerepet játszanak ebben. "Ahogy a jégtakarók tömege csökken, úgy kevesebb víz vonzódik oda regionális szinten. Ez azt jelenti, hogy a tengerszint különösen erősen emelkedik a világ ezzel ellentétes régiójában" – magyarázza Sasgen.

Ahhoz, hogy tudományos igényű megállapításokat lehessen tenni a globális átlagos tengerszintről, a lehető legtöbb globálisan elosztott árapálymérő állomásra van szükség, amelyek adatait korrigálják a szárazföld magasságával, süllyedésével és más helyi befolyásoló tényezőkkel.

A NASA ezen a módon gyűjtött adatai szerint "a globális átlagos tengerszint 1880 óta mintegy 22 centiméterrel emelkedett a világ part menti árapálymérői szerint" – mondta el Torsten Albrecht, a PIK fizikusa, aki azt is hozzátette, hogy a tengerszint emelkedésének üteme jelentősen felgyorsult, különösen az utóbbi évtizedekben.

Ingo Sasgen, az AWI tudósa hozzátette: "Ma már a globális tengerszintet műholdak és autonóm sodródó bóják segítségével nagyon pontosan meg lehet határozni és egyedi mennyiségekre lebontani. Az 1993 januárja és 2016 decembere közötti időszakban a GMSL átlagos mértéke 3,05 ± 0,24 milliméter volt évente".

A tengerszint változása 1993 és 2022 között Simon MALFATTO AFP

Az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testülete (IPCC) 2021-esjelentésében megállapította, hogy legalább 1971 óta "nagy valószínűséggel" az emberi hatás a globális tengerszint emelkedésének fő oka (itt archiválva).

Az építkezések hatása a tengerpartokra

Luiz Paulo de Freitas Assad óceánkutató, a Rio de Janeiró-i Állami Egyetem meteorológus professzora az AFP-nek küldött válaszában 2024. június 10-én elmondta, hogy az éghajlatváltozás következményei az elmúlt években nagyon is érezhetőek voltak Brazíliában: "Nemcsak Rio de Janeiro partjainál, hanem Brazília más partvidékein is jelentős eróziós folyamatokat tapasztalunk, amelyeket a tengerszint emelkedése és az egyre gyakoribbá és intenzívebbé váló szélsőséges időjárási események okoznak."

Emellett a szakember rámutatott az emberi beavatkozásnak a partvidékre gyakorolt hatására is. Az, hogy a Rio de Janeiro melletti Cukorsüveg-hegy partja annyira másképp néz ki az 1880 és 2020 közötti fotókon, nagyrészt annak köszönhető, hogy a Guanabara-öblöt a területrendezési intézkedések és az infrastrukturális projektek megváltoztatták. "Sok helyen nem voltak szervezettek a part menti régiók urbanizációs folyamatai. A mangrovefákat kivágják, ami viszont tömegesen csökkenti ezeknek a területeknek az éghajlatváltozás következményeivel – például a tengerszint emelkedésével – szembeni ellenálló képességét" – magyarázta Assad.

Az AFP már számos olyan hamis vagy félrevezető állítást cáfolt, amik megpróbálták kétségbe vonni az ember okozta éghajlatváltozás tényét vagy mértékét. Ebben a cikkben például azokat a félrevezető állításokat cáfoltuk, amelyek szerint a szén-dioxid szerepe nem jelentős az éghajlatváltozásban, itt pedig arról írtunk, hogy a történelem előtti idők változó éghajlata nem bizonyítja azt, hogy a klímaváltozás veszélytelen lenne.