„Időgépet” fejlesztetett ki Vlagyimir Putyin

„Időgépet” fejlesztetett ki Vlagyimir Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök megnyitotta az utat az univerzum egyik legnagyobb rejtélyének megoldása előtt azáltal, hogy kifejlesztetett egy „időgépet” – számolt be egy orosz lap. Mint kiderült, egy olyan tudományos kutatásról van szó, amely az ősrobbanáshoz köthető.

A hírről „exkluzív” anyagként számolt be a Moszkovszkij Komszomolec című orosz lap. Nem sokkal később egy videó is napvilágot látott arról, amint Putyin megtekintette a szerkezetet Dubna városában.

Az orosz lap azt írta, hogy Putyin még csütörtökön járt a NICA (Nuclotron-based Ion Collider fAcility) nehézion-ütköztető gyorsítókomplexum technológiai indítása alkalmából rendezett eseményen, amelyet a dubnai Egyesült Nukleáris Kutatóintézetben rendeztek meg.

A lap szerint ennek az „időgépnek” a segítségével a tudósok „vissza akarnak térni” az ősrobbanás korába, 14 milliárd évvel ezelőttre, és újra akarják alkotni azt az anyagot, amelyből minden, ami körülvesz minket, megszületett.

Ahhoz, hogy ez sikerüljön, vissza kell állítani az anyagnak azt a különleges, szupersűrű állapotát, amelyben az univerzum a robbanás utáni első pillanatokban volt. „Ehhez nehézionokat – ólmot, uránt, aranyat – ütköztetünk össze” – magyarázta Putyinnak Grigorij Trubnyikov, az Egyesült Nukleáris Kutatóintézet igazgatója.

Trubnyikov szerint a NICA működési elve különbözik a svájci CERN által üzemeltetett Nagy Hadronütköztetőtől (az oroszokat a Hadronütköztető projektből a 2022-es invázió után ki is zárták).

„Minél gyorsabban ütköznek a nehézionok, és minél kisebbre hasadnak, annál jobb. De nagyon rövid időre van szükségünk ahhoz, hogy »összeházasodjanak«: az atommagok áthatolnak egymáson, és akkor az anyag szupersűrű állapotba kerül” – mondta Trubnyikov (valójában a kutató volt az, aki a NICA-t egy „időgéphez” hasonlította, amely lehetővé teszi a tudósok számára, hogy évmilliárdokat visszamenjenek, és megnézzék, mi történt az Univerzum születésekor).

A Moszkovszkij Komszomolec szerint a NICA-t valójában 2023 végén tervezték volna elindítani, de a koronavírus-járvány, valamint a háború miatti szankciók okán ez nem sikerült (az orosz fél szerint a NICA-hoz megrendelt eszközök egy része nem érkezett meg az EU-ból).

Az eszköz indításakor Putyin is jelen volt, és elismerte, hogy sok esetben nehezen jutnak hozzá bizonyos eszközökhöz, de idővel „minden alapvető kérdés megoldódik”. Az orosz elnök sajnálkozva beszélt arról is, hogy megszakadt az együttműködés az európai tudományos partnerekkel.

Az orosz elnök először viccelődött, majd kínos magyarázkodásba kezdett 

A Moszkovszkij Komszomolec megjegyezte, hogy a NICA az úgynevezett „megatudományi program” részét képezi, amelyben az állam a szokottnál nagyobb anyagi támogatást nyújt kutatócsoportoknak egyes projektekhez.

Vlagyimir Putyin az eseményen találkozott a program összes érintettjével, és a tudósok beszámoltak neki a legújabb fejlesztéseikről – valamint panaszkodtak a finanszírozás hiányára is, konkrétan arra, hogy most sokkal kevesebb kutatócsoport képezi részét a megatudományi programnak (elmondásuk szerint korábban évente mintegy 40 kutatócsoport kapott ilyen támogatást, ez a szám mostanra 8-ra csökkent).

Az orosz elnök válaszában – egy csirkeembriókon alapuló vakcinafejlesztéssel kapcsolatban – viccelődött azon, hogy nincs elég csirke Oroszországban (miután az utóbbi hónapokban arról lehetett olvasni sajtóban, hogy baromfihiány van az országban, részben a madárinfluenza, részben a fogyasztás miatt).

Mindet megettük, és még csak nem is volt elég

– mondta erről Putyin. Majd megpróbálta elmagyarázni a tudósoknak, hogy a megatudományi támogatások összege nem csökkent, csak az változott meg, hogy kevesebb projektre osztják el a pénzeket. De később, amikor már az ötödik tudós szembesítette azzal, hogy nem kapnak elég pénzt, el kellett ismernie, hogy tényleg van némi probléma a finanszírozással, nemcsak az elosztás változott meg.

„A támogatások számának csökkentése a finanszírozás növelése mellett hátrányokkal jár – mondta Putyin, majd megjegyezte, hogy nem adta fel a megoldás keresését. Végül – hogy megnyugtassa a kutatókat – úgy fogalmazott: „Igyekezni fogunk, hogy senki ne kerüljön az esőcseppek közé, hogy a támogatás jótékony esője mindenkihez eljusson.”

Nemzetközi projekt, ezek a részletei 

Hangsúlyozandó, hogy – mint azt az MTI a TASZSZ hírügynökségre hivatkozva írta – most valójában csak a NICA-program technológiai indítása zajlott le,

és Ez még csak egy nemzetközi kutatási program megkezdésének előkészületeit jelzi, amelyet 2025 közepére terveznek.

E lépést követően tesztelni fogják a NICA ütköztető szupravezető mágnesei és a komplexum első kísérleti egysége – az MPD (Multi-Purpose Detector) – szupravezető mágnese áramforrásainak működését.

Mint írták, a gyorsítókomplexumban a sűrű bariónikus anyag tulajdonságait fogják tanulmányozni. Az ütköztető beindítása után a tudósok laboratóriumi körülmények között lesznek képesek újrateremteni az anyagnak azt a különleges állapotát, a kvark-gluon plazmát, amelyben az Univerzum az ősrobbanás utáni első pillanatokban volt. A projekt célja a nukleáris anyag fázisátalakulásainak tanulmányozása extrém körülmények között, nagy sűrűség és hőmérséklet mellett.

A NICA komplexum létrehozásában 30 ország és az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tudósai vesznek részt. A NICA-projekt több mint 130 tudományos intézetet, egyetemet és vállalkozást egyesít, amelyek közül 36 képviseli Oroszországot. Összesen 2400 szakember vesz részt a projektben, akik közül 1650-en oroszok.

A NICA gyorsítókomplexum hathektárnyi területet foglal el. Építői a nedves-homokos terep stabilitásának biztosítása érdekében 6300 cölöpöt telepítettek, a szokásos kalapálásos helyett behúzásos módszerrel. Megépítéséhez 53 ezer köbméter speciális betonra volt szükség.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2024. június 13-án. Fotó: Alexander Kazakov / Reuters)