Népirtásnak minősítették az 1995-ös srebrenciai mészárlást
Népirtásnak minősítették az 1995-ös srebrenciai mészárlást
Az ENSZ csütörtök este hivatalosan is népirtásnak minősítette a több mint nyolcezer boszniai muszlim áldozatot követelő 1995-ös srebrenciai mészárlást, július tizenegyedikét pedig a srebrenicai népirtás áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította. A közép-európai és balkáni országok közül csak Szerbia és Magyarország szavazott a határozat ellen.
Bár a most elfogadott határozat szövegében nem szerepel, hogy kik követtek el népirtást a kelet-boszniai városban közel harminc évvel ezelőtt, Aleksandar Vucic szerb elnök szerint ezzel a döntéssel pusztán „politikai okokból” népirtókként bélyegezték meg a szerbeket.
A kelet-boszniai Srebrenicát a boszniai szerb csapatok 1995. július tizenegyedikén foglalták el, és a holland ENSZ-békefenntartók tétlensége mellett mintegy nyolcezer muszlim férfit és fiút hurcoltak el akiket a következő napokban brutálisan meggyilkoltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék korábban több vádlott elleni ítéletében is népirtásnak minősítette. Az eseményt a második világháború óta Európában elkövetett legszörnyűbb tömeggyilkosságként tartják számon. A hivatalos szerb álláspont bár szerint borzasztó bűncselekményeket követtek el Srebrenicában, azokat mégsem nem lehet népirtásnak minősíteni.
Szerbia 2008-ban és 2011-ben fogta el és adta ki a hágai Nemzetközi Törvényszéknek a srebrenicai mészárlás fő felelősének tekintett, háborús bűnökkel vádolt Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnököt és a „Balkán mészárosának" nevezett Ratko Mladic boszniai szerb parancsnokot. Mindkettőjüket életfogytiglan szabadságvesztésre ítélték. A Nemzetközi Törvényszék és a nemzeti bíróságok eddig több mint ötven vádlottat ítéltek összesen több mint hétszáz év börtönbüntetésre a boszniai háborúval összefüggésben.
Miközben a szerb elnök a kollektív felelősségre vonás létjogosultságát latolgatta, Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke közölte: amennyiben elfogadják a határozatot, a boszniai Szerb Köztársaság megkezdi a békés kiválást Bosznia-Hercegovinából.
Az előterjesztést az ENSZ közgyűlésében nyolcvannégy tag támogatta, szinte mind balkáni ország. A szavazási eredmény így is elmaradt a várakozásoktól: az emléknapok elfogadásánál rendszerint egyhangú határozatokhoz képest csütörtökön tizenkilenc ellenszavazat érkezett, többek közt Szerbia, Kína, Oroszország és
Magyarország is nemmel szavazott. Hatvannyolc ország tartózkodott.
Az ENSZ-határozat a szerb elnök szerint „megnyitotta Pandora szelencéjét”, mert ezután sorjázni fognak a más népirtások elismerésére, és azok dátumának emléknappá nyilvánítására vonatkozó javaslatok. Olyannyira, hogy Vucicnak már van is egy terve arra vonatkozóan, hogy Szerbia nevében eljárást kezdeményezzen a horvátok ellen a második világháborúban Jasenovacon történt események miatt.
A voksolás eredményét Vucic egy szerb zászlót a vállára terítve várta meg. Csütörtök délben Szerbiában minden ortodox templom harangját megkongatták.
(MTI)