Választási csalás: szavazatvásárlással trükközhettek

Hamis adatok feltüntetésével, szavazatvásárlással, láncszavazással és személyes adatok másolásával csalnak a leggyakrabban a választásokon. Összegyűjtöttük azokat a módszereket, amelyek bűncselekménynek számítanak. Józsefvárosban például ötezer forintért vásárolhattak szavazatokat.

„Tudomásunkra jutott, hogy egy szavazókörben láncszavazás történt” – írta posztjában Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője az önkormányzati választások napján.

A frakció akkor kijelentette, ez választási csalás, és állításuk szerint Pikó Andrásék állhatnak a háttérben, amelyet megerősített lapunknak Szilágyi Demeter Gergely is. A VIII. kerület önkormányzati képviselője hangsúlyozta, hogy a választás napján több információt is kaptak a bizottsági tagoktól arról, hogy láncszavazás történik.

Emlékezetes, hogy 2019-ben az őszi polgármester-választások előtt a VIII. kerületi választási iroda jelentette fel a regnáló polgármestert, Pikó Andrást, mert a Magyar Nemzet olyan képeket hozott le, amelyek alapján a kampányirodában illegális adatbázist hoztak létre, ami választási csalás lett volna. A Nemzeti Adatvédelmi és Információs Hatóság (NAIH) vizsgálatot indított az ügyben, majd 2020. június végén lezárták a nyomozást, mert akkor nem találtak bűntényre utaló nyomokat.

Szavazatvásárlás – láncszavazás

Pénzt, kisebb vagy nagyobb értékű élelmiszereket, akár szeszes italokat is adnak a választás napján a választópolgároknak azért, hogy megnyerjék a szavazatukat. Sőt a kiszolgáltatottabb helyzetben élőket más módszerekkel, például fenyegetéssel veszik rá arra, hogy az adott jelöltre szavazzanak.

A láncszavazás vagy láncszavaztatás a szavazatvásárlás egy módszere.

A láncszavazás jellemzője, hogy az első szavazó egy üres borítékot dob be az szavazóurnába. A kitöltetlen szavazólapját a szavazó kiviszi a szavazóhelyiségből, ahol azt a megvesztegető fél kitölti. A második megvesztegetett ember a már kitöltött lapot magával viszi, és azt dobja be a szavazódobozba, a saját kitöltetlen szavazólapját pedig szintén kihozza, és a lánc így folytatódik tovább.

A megvesztegetőnek azért kedvező megoldás, mert így elég biztos lehet abban, hogy valóban az általa kívánt helyre kerül az X.

Azonban előfordulhat az is, hogy a szavazólap bedobása előtt a megtévesztő kéri, hogy fényképezze le a lapját. Szilágyi Demeter Gergely, a VIII. kerület önkormányzati képviselője elmondta, a mostani választásokkor a tudomásukra jutott, hogy a Pikó András-féle kerületvezetés hajléktalanokat vett rá arra, hogy megnyerjék szavazatukat.

Cserébe ötezer forintot adhattak nekik

– mondja az önkormányzati képviselő, aki hozzátette, ahol van rá lehetőség, hatósági útra terelik a tudomásukra jutott ügyeket.

A rendőrség a választásokat követően egyaránt nyomozást indíthat a választás rendje elleni bűncselekmény okán. A bűncselekményt az követi el, aki a választási eljárásról szóló törvény a jelölési eljárás szabályait megszegve erőszakkal, fenyegetéssel, megtévesztéssel vagy anyagi juttatással szerez ajánlást, megsérti a választás vagy a népszavazás titkosságát, szavazatát anyagi juttatás nyújtásától teszi függővé, és erre tekintettel anyagi juttatást fogad el, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

Névjegyzékkel trükköznek

„Csaknem ezer embert jelentettek be a VIII. kerületbe” – jelentette ki az önkormányzati képviselő, aki elmondta, az általuk ismert választás napi névjegyzék jelentősen nőtt. Komoly kérdéseket vethet fel állítása szerint, hogy milyen formában, milyen szervezett módon történt bejelentés. Nemcsak most, hanem 2019-ben is tapasztalták, hogy rengeteg külföldi diákot, szavazót jelentettek be és vitték el voksolni. Kitért arra, hogy nehéz küzdeni, annak ellenére, hogy soha nem látott mértékben szavaztak a mostani választáskor a Fidesz jelöltjeire Józsefvárosban. Szerinte kérdést vethet fel az is, hogy a józsefvárosi emberek jövőjéről olyan emberek döntöttek, akik nem a kerületben éltek, és ebben Pikóék közreműködtek csak azért, hogy a hatalmat megtartsák.

Jogalkotásilag is kezelni kell

– mondja Szilágyi Demeter Gergely, aki szerint adódik a kérdés, hogy egy-egy ilyen választás befolyásolása valóban tükrözi-e a választási akaratot, vagy csupán az adott indulók trükközésén múlik, hogy ki jut hatalomra és ki nem.

Buszoztatás

Gyakran előfordul az is, hogy járművekkel vagy buszokkal szállítják a szavazókat azért, hogy így befolyásolják a választási eredményeket.

Előfordult korábban a parlamenti választások alkalmával, amikor a kísérő a fülkébe is besétált a szavazóval.

A buszoztatás egyébként nehezen bizonyítható, ritkán van következménye, azonban előfordulhat, hogy amennyiben néhány szavazaton múlt az eredmény, új választás kérhető. Polt Péter legfőbb ügyész korábban a parlamenti választások után rámutatott arra, hogy milyen visszaélések, csalások történtek. Voltak olyan jelölőszervezetek, akik az elhunyt személyek adatait használták fel, a jelöltek jogosulatlan aláírással, illetve hamis adatok feltüntetésével nyújtották be az ajánlóíveket, de nem ritka, hogy személyes adatokat másoltak egyik ajánlóívről a másikra, amelyek miatt mind eljárás indult.

(Borítókép: Papajcsik Péter / Index)