Több mint 40 embert ölhettek meg a görög parti őrség tagjai, szemtanúk szerint egyeseket szándékosan dobtak a vízbe

Több mint 40 embert ölhettek meg a görög parti őrség tagjai, szemtanúk szerint egyeseket szándékosan dobtak a vízbe

• 3 év alatt több mint 40 ember halálát okozhatta a görög parti őrség a Földközi-tengeren, szemtanúk szerint közülük kilenc embert szándékosan dobtak a vízbe – írja a BBC.
• Ezt támasztja alá többek között az is, hogy már OLAF-jelentés mondja ki: visszazavarták a tengerbe a menedékkérőket Görögországból, aztán eltüntették a nyomokat, de olyan is előfordult, hogy nem stimmelt a parti őrség beszámolója egy bevándorlókat szállító hajó katasztrófájáról.
• Emberi jogi csoportok régóta állítják, hogy Európában menedéket kérő emberek ezreit kényszerítették vissza illegálisan Törökországba, és megtagadták tőlük a menedékjogot, amit a nemzetközi és az uniós szabályok rögzítenek.
• A görög parti őrség határozottan visszautasít minden vádat.

A görög kormányt régóta vádolják kényszer-visszatérítéssel – azaz az emberek visszatoloncolásával Törökország felé, ahonnan átkeltek –, ami a nemzetközi jog szerint illegális. Most a BBC számolta ki azoknak az incidenseknek a mennyiségét, amik állítólag a görög parti őrség intézkedései miatt jártak halálos áldozatokkal.

2020 és 2023 között 15 incidenst elemeztek, és a szemtanúkkal való beszélgetések után arra jutottak, hogy legalább 43 haltak meg az illegális eljárásmód miatt. A lap a görög parti őrség egy korábbi magas rangú tisztjének is megmutatta a felvételeket, amin 12 embert pakolnak be a görög parti őrség egyik hajójába, majd hagyják őket egy kisebb csónakban a tenger közepén. Amikor felállt a székéből, és még mindig bekapcsolva volt a mikrofonja, a tiszt azt mondta, ez „nyilvánvalóan illegális” és „nemzetközi bűncselekmény”.

Több esetben az érintettek azt mondták, a görög hatóságok közvetlenül a tengerbe dobták őket. Négy ilyen esettel kapcsolatban elmondták, egy görög szigeten kötöttek ki, ahol levadászták őket, míg másokat motor nélküli, felfújható tutajokban tettek vízre, amik aztán maguktól leeresztettek vagy kilyukadtak. Az egyik legsúlyosabb beszámolóban egy kameruni férfi arról beszélt, hogy a görög hatóságok üldözőbe vették, miután 2021 szeptemberében menedékkérőként akart regisztrálni Szamosz szigetén.

„Alig kötöttünk ki, máris jöttek a rendőrök hátulról – mondta. – Két fekete ruhás rendőr volt, és három másik civilben. Maszkot viseltek, csak a szemüket lehetett látni”. Őt és két további embert – egy másik kameruni és egy elefántcsontparti férfit – átvitték a görög parti őrség hajójára, és mindhármukat vízbe dobták mentőmellény nélkül. Ő ki tudott úszni a partra, de két társának holttestét a török partoknál találták meg. Ügyvédei most azt követelik, hogy a görög hatóságok indítsanak eljárást kettős gyilkosság miatt.

A legtöbb emberéletet követelő incidens során – 2022 szeptemberében – egy 85 menekültet szállító hajó Rodosz közelében került bajba, amikor leállt a motorja. Egy érintett arról beszélt, hogy segítséget kértek a görög parti őrségtől, akik felpakolták őket egy hajóra, majd visszatoloncolták őket a török vizekre kisebb mentőtutajokban. Egyes tutajok szelepe azonban nem volt megfelelően lezárva.

„Azonnal süllyedni kezdtünk, ezt ők is látták. Hallották, hogy mindannyian sikoltozunk, mégis otthagytak minket” – mondta Mohamed, aki az egyik süllyedő tutajon volt.

„Az első gyerek, aki meghalt, az unokatestvérem fia volt. Utána egyenként haltak meg – mondta. – Egy másik gyerek, egy újabb gyerek, majd maga az unokatestvérem tűnt el. Reggelre hét vagy nyolc gyerek halt meg.”

„Az én gyerekeim csak reggel haltak meg, pont azelőtt, hogy a török parti őrség megérkezett volna.”

A görög törvények lehetővé teszik, hogy a menedékkérők speciális regisztrációs központokban regisztráltassák kérelmüket az ország egyes szigetein. De több érintett is arról beszélt, hogy elfogták őket álruhás, álarcot viselő emberek, mielőtt eljutottak volna ezekbe a központokba. Emberi jogi csoportok szerint Európában menedéket kérő emberek ezreit kényszerítették ilyen és hasonló módokon vissza Törökországba, valamint megtagadták tőlük a menedékjogot, amit a nemzetközi és az uniós szabályok rögzítenek.

Görögország továbbra is tagadja, hogy visszatoloncolások történnének. A BBC tényfeltárásának eredményeire úgy reagált a helyi parti őrség, hogy a személyzet „fáradhatatlanul, a legnagyobb szakmai hozzáértéssel, erős felelősségtudattal, valamint az emberi élet és az alapvető jogok tiszteletben tartásával” dolgozik, és „teljes mértékben megfelelnek az ország nemzetközi kötelezettségeinek”.

Tavaly 263 048-an érkeztek tengeren Európába, ebből 41 561-en, azaz a 16 százalékuk Görögországba. Törökország 2016-ban megállapodást írt alá az EU-val arról, hogy a migránsok és menekültek ne jussanak át Görögországba, de 2020-ban jelezte, hogy ezt már nem tudja betartatni.