Meglepetés meglepetés hátán: Szlovákia ellen a világ legjobb karmestere is tehetetlen volt

Eddig az E csoport szállítja az Európa-bajnokság legváratlanabb eredményeit: Románia 3–0-s Ukrajna elleni diadala után Szlovákia is győzelmet ünnepelhetett, méghozzá a torna titkos esélyesei közé sorolt Belgiummal szemben (1–0). A találkozó negatív figurája Romelu Lukaku lett, aki a meccs legelején ziccert hibázott, majd egyszer les, egyszer pedig az akció közbeni kezezés miatt vették el a gólját.

„Ha egészséges, nincs nála jobb karmester a világon. Bármelyik válogatottban bérelt helye lenne.”

Ezt nem én, hanem az egyik belga szurkoló jelentette ki fennhangon Kevin De Bruynéről miközben az S-Bahnunk a frankfurti fejpályaudvarról a hétfő délutáni mérkőzés helyszíne, az 51 500 néző befogadására alkalmas Frankfurt Aréna felé zakatolt.

A mérkőzésre vonuló belga tábor tagjaiba teljesen spontán botlottam bele a központi vasútállomáson, ahol a német utazóközönség egyszer csak arra kaphatta fel a fejét, éktelen éneklés és kiabálás tölti be a teret, amint többtucat rendőr felvezetésével az egyik főkapun keresztül elkezdtek bevonulni, majd a 19-es vágány felé özönleni a többségében vörösbe öltözött (néhol vörösre is mázolt arcú és apró szarvacskákat is viselő – elvégre a Manchester Unitedhoz hasonlóan az ő becenevük is „vörös ördögök”) emberek. Én pedig gondoltam, mi baj lehet, ha két rendőr között beslisszolok a tömegbe, elvégre ők csak tudják, mi a legbiztosabb út a helyszínre... Arról már nem is beszélve, hogy a rendezők által hangoztatott szlogen szerint a futball egységet és kapcsolatot teremt az emberek között, itt volt hát az ideje, hogy első kézből gyűjtsek tapasztalatot a belga labdarúgásról és De Bruynéék fanatikusairól.

Egy klasszis maradt az aranygenerációból 

Beszélgettünk az állítólagos aranygenerációról, amelynek szerintük igazán a 2018-as vb-n volt reális esélye legalább egy döntőt játszani, emiatt aztán mai napig keserű szájízzel idézik fel a Franciaország ellen 1–0-ra elvesztett elődöntőt.

Sem előtte, sem utána nem állt össze annyira egységes csapat, amelyben ráadásul sorjáztak a posztjukon világklasszisnak számító játékosok: a kapuban Thibaut Courtois, a védelemben Vincent Kompany, a középpályás Kevin De Bruyne és Eden Hazard, a csatársorban pedig Romelu Lukaku. Mára ezen játékosok egy része kiöregedett, másik elhalványult, vagy épp sérüléssel küzdött a közelmúltban. Mellettük pedig a drukkerek leírása szerint inkább sztárocskáik vannak, mint igazi klasszisaik: Jérémy Doku, Leandro Trossard, Timothy Castagne is kiváló futballista, de arra azért nem lehet esetükben számítani, hogy egyszemélyben megnyerjenek egy meccset a belgáknak, akkor is, ha csapat szinten nem megy az adott napon.

Ilyen játékos egyedül De Bruyne maradt a keretben az elmondásuk szerint. Direkt visszakérdeztem Lukakura. Csupán elfelejtették-e említeni, vagy valóban nem tartják már olyan jó csatárnak? Mire az a válasz jött, nézzem csak meg, mire ment a Rómában, főleg a 2024-es naptári évben. (Megnéztem: tizenhét bajnokin mindössze négy gól jött össze a belga tanknak, ami valóban ritka pocsék gól/perc mutatót eredményez a pályafutása korábbi szakaszaival összevetve.)

A meccs kezdete előtt még azt gondoltam, a belgák érzésre egészen reálisan nézik a dolgokat: a favoritnak kikiáltott Anglia, Franciaország páros alá, valahová a németekkel, a portugálokkal, a spanyolokkal és az olaszokkal egy szintre, minimálisan talán a generációváltáson átesett hollandok fölé pozícionálják válogatottjukat. Amolyan 5-6. erőként a kontinenstornán.

Ezek után már meg sem lepődtem azon, hogy a stadionban is De Bruyne kapta messze a legnagyobb ovációt. Direkt figyeltem: őt még a szlovákok többsége is megtapsolta – ugyanezt nem mondhatom el a belga kerettagok többségéről.

Kezdés előtt a belgák amúgy jóval tovább kinn maradtak, kihasználva az utolsó pillanatokat is a bemelegítésre. Már rég kiírták a központi eredményjelzőre, hogy lejárt az erre szánt idő, amikor a Manchester City klasszisa még nekiállt egy sor szabadrúgást és beadást elgyakorolni. Hiába, talán ez a hozzáállás is tette őt a világ – a belgák szerint mindenképpen – egyik legjobb futballistájává mostanra.

Lukaku bizonyít – a szurkolók igazát

A másik oldalon Szlovákia immár a nemzeti ikon Marek Hamsík nélkül készült arra, hogy önálló története harmadik Eb-szereplésén valahogy továbbverekedje magát a csoportjából. Abból a csoportból, amely a németországi torna eddigi legnagyobb meglepetését szolgáltatta már hétfőn azzal, hogy Románia 3–0-ra kiütötte az előzetesen esélyesebbnek vélt Ukrajnát a másik párharcban. A remélt siker egyik fő letéteményesét ezúttal nem a pályán, hanem a kispadon kellett keresni: az északi szomszédainkat irányító Francesco Calzonát – aki tavasszal a Napolit irányította beugrósként az olasz élvonalban – a szakírók többsége egyértelműen magasabb polcra helyezi, mint az általa edzett válogatottat. A honfitárs, Domenico Tedesco elleni taktikai csatában akár ezt is bizonyíthatta...

Bár érzésre a városban belgából lehetett többet látni, a stadionban egészen kiegyenlítettnek tűnt a szurkolói létszám. Minimálisan talán a szlovákok felé billent a mérleg nyelve, ám kezdéskor így is a sem ők érződtek a hangosabbnak.

Lukaku már a harmadik percben tanújelét adta annak, miért nem sorolják a belga drukkerek sem a világklasszisok közé napjainkban: Doku jobb oldali elfutása, majd De Bruyne közbeszúrása után öt méterről a kiszolgáltatott helyzetben a vonalon álló Martin Dúbravkába lőtte a labdát. Mint kiderült, lesen sem volt, azaz, ha picit tudja helyezni a lövést, máris megszerezhette volna a vezetést a vörös-feketéknek. Két perccel később ismét a 191 centis csatár volt a főszereplő, ziccerben hosszan tolva el a labdát a kimozduló kapus mellett, így az érkező Trossard-nak már nem maradt esélye éles szögből azonnal az üres kapu felé tekerni azt.

A szlovák Ondrej Duda és a belga Leandro Trossard küzd a labdáért 2024. június 17-én Frankfurtban

A kihagyott helyzeteket gyorsan megbosszulta az első percekben csakis a kontralehetőségre váró Szlovákia: a 7. percben Ivan Schranz sarkazta a második hullámban érkező veterán, a 37 esztendős Juraj Kucka elé a labdát, az ő lövését Koen Casteels még bravúrral védte, de a kipattanónál Schranz ismétlésével már nem tudott mit kezdeni (0–1).

A meccs alakulása rögvest meghozta a szlovákok hangját a lelátón is. A belga drukkerek lelkét érezhetően megülte a korán kapott gól, és érzésre valamelyest a játékosaikét is. Tedesco a fiai mezőnyfölényére nem panaszkodhatott a kispadnál többször is hevesen mutogatva, arra azonban, hogy a labdával mit kezdenek, már annál inkább. Rengeteg volt a bizonytalanságra utaló oldalirányú passz, és még több a pontatlan indítás, beadás a támadóharmadban.

Húszpercnyi játék után De Bruyne járt közel ahhoz, hogy fordulatot hozzon a meccsbe, miután sikeresen támadta le a tizenhatoson belül a lábbal hazatett labdát túlságosan is hosszan dajkálgató Dúbravkát – pechjére azonban Trossard 19 méterről kapu fölé emelt az akció végén. A játék képe végtére így is fordult, a félidő derekához érve elkezdték a szlovákok birtokolni többet a labdát. Érzésre a belgák váltottak taktikát, akik, miután hiába próbálták benyomni az ellenfelet a saját tizenhatosa elé, és úgy feltörni a Calzona által megszervezett védelmet, inkább visszább léptek, hátha így néhány gyors indításhoz nyílik majd terület a négytagú szlovák bekksor (Peter Pekarík, Denis Vavro, Milan Skriniar és David Hancko) mögött.

Belga szurkolók a Belgium-Szlovákia UEFA EURO 2024 csoportmérkőzésen a Frankfurt Arénában 2024. június 17-én

A taktikázásra majdnem ráfizettek a belgák még a szünet előtt: Kucka egészen szenzációs mozdulattal, térd magasságba kifordított sarokkal vette át a labdát, egyúttal szöktetve is önmagát, majd jobbról a második hullámban épp a tizenhatos bal csücskéhez érkező Lukas Haraslín elé emelt, Casteels nagy bravúrral tolta ki a bal kapufa mellé tekeredő kapáslövést! A játékrész utolsó említésre méltó eseménye Yanniyk Carrasco 50 méteres indítása után Lukaku újabb elpuskázott helyzete volt. A belgák 52 százalékos labdabirtoklás mellett, a 0,41 ellenében 0,99-es xG-vel hozták le – saját szemszögükből nézve – 0–1-gyel a félidőt.

Amikor a milliméterek is a szlovák oldalra állnak 

A második játékrészt is a belgák kezdték aktívabban, az iramra pedig továbbra sem lehetett panaszunk egyik fél miatt sem. A befejezések miatt viszont már annál inkább mérgelődhettek a drukkerek mindkét oldalon. A manchesteri féltengely, Doku és De Bruyne összjátéka után előbbit szerelték a tizenegyes pont magasságában, nem sokkal később az előrehúzódó Vavro átlövése zúgott el a jobb kapufa mellett. Az 55. percben Lukaku végre megmutatott valamit a régiből, a védőjéről lefordulva kissé jobbról, éles szögből küldött elemi erejű lövést a léc alá, de Dúbravka ezt is szögletre tudta ütni. A sarokrúgást követően aztán kitört a belga fieszta, de a „vörös ördögök” pillanatokkal később már ismét a pokol valamely bugyrában érezhették magukat, Amadou Onana visszafejelt labdáját ugyanis hiába kotorta közvetlen közelről a kapuba Lukaku, a VAR-vizsgálat után nem adták meg a gólt. A római a labda és a társ előtt helyezkedett...

A belga Jeremy Doku lő a Belgium-Szlovákia UEFA EURO 2024 csoportmérkőzésen a Frankfurt Arénában 2024. június 17-én

Lassan az az érzése támadt az embernek, a belgák versenyt csinálnak abból, ki hagyja ki a nagyobb helyzetet. A 63. percben Doku balról érkező beadása után a csereként beküldött Johan Bakayoko lőhetett hat méterről, a labdáját azonban kivágta a gólvonalról Hancko. Az akciót néhány rémisztő pillanat követte, mivel Hancko estében lefejelte egy másik visszazáró szlovák bekk térdét, és ahogy Dúbravka a segítségére sietett a kameraképen egy pillanatra úgy lehetett látni, mintha fenn is akadtak volna a szemei. Néhány másodperccel később kiderült, nincs szó ilyen nagy bajról, de azért a jeges tömlőt egy darabig a Feyenoord védőjének halántékához kellett szorítani.

Hiába a minden korábbinál egyértelműbb belga mezőnyfölény, csak nem sikerült szabályos körülmények között is mattolni Dúbravkát. Miközben ahogy telt az idő, úgy lett egyre rémisztőbb minden szlovák kontra a vörösök számára. A 76. percben például Schranz jobb oldali centerezéséből csak azért nem lett David Sterlec pimasz sarkazásából gól, mert a visszazáró Wout Faest sípcsontjáról némi mázlival szögletre perdült inkább. Tudatos mentésnek azonban nehéz lett volna a Leicester védőjének megoldását.

Lukaku vesszőfutása nem ért véget

A belga drámának, főleg Lukakuénak ezzel még mindig nem volt vége. A hajrában Luis Openda nyert meg egy párharcot a bal szélen, majd a második hullámban érkező Lukaku 11 méterről a jobb sarok irányába helyezve a léc alá vágta a centerezését – de ezúttal is hiába örült. A videobíró ugyanis kiszúrta, ha minimálisan is, de a Leipzig támadója rásegített kézzel a labdaátvételnél, így pedig nem érhetett ez a gól sem.

Már mind a két csapat felállt a középkezdéshez, és talán a szlovákok el is hitték, hogy kiénekelték szájukból a sajtot, legfeljebb az egy pont lesz meg, amikor a játékvezetőt kihívták a monitorhoz, a bizonyítékok pedig elegendőnek bizonyultak ahhoz, hogy elvegye a találatot. Az ítélet meghozatalában egyébként segített az Adidas által fejlesztett „okoslabda” is, mely szenzoros visszajelzést tud adni arról, mikor érnek hozzá a játékosok, a görbe alapján pedig kirajzolódott, bármilyen minimális volt a kontakt, Openda keze érintette azt.

Szlovákia 2021 után – amikor Lengyelországot sikerült meglepni 2–1-re – ismét győzelemmel kezdett tehát az Eb-n. Ez azonban még nem garancia a sikerre: legutóbb két vereség és a csoportkör végi búcsú követte a jó rajtot. Belgium ellenben máris nehéz helyzetbe került. De Bruynéék június 22-én Románia ellen igyekezhetnek javítani.

Európa-bajnokság, csoportkör, 1. forduló

E csoport

• Belgium–Szlovákia 0–1 (Schranz 7.)

Korábban

• Románia–Ukrajna 3–0 (Stanciu 29., Marin 53., Dragus 57.)

A csoport állása: 1. Románia 3 pont (3–0), 2. Szlovákia 3 (1–0), 3. Belgium 0 (0–1), 4. Ukrajna 0 (0–3).

(Borítókép: Ivan Schranz a gól után 2024. június 17-én. Fotó: Arne Dedert / picture alliance / Getty Images)