A nyugati világ legsúlyosabb betegségét célozza a kormány

Az elmúlt ötven év egyik, ha nem a legnagyobb kihívása a középosztály elsorvadása a nyugati világban – mondta az Indexnek György László kormánybiztos, akit a legújabb, A középosztály forradalma című könyvéről kérdeztünk. A szerző szerint a nyugati világ trendjét Magyarországon sikerült megfordítani, tíz év alatt 2 millió fővel bővítették a középosztályt, méghozzá meritokratikus, azaz érdemalapú stratégiával.

Az elmúlt évtizedek gazdasági globalizációja sok embert jóval gazdagabbá tett, de voltak bőven vesztesek is. Erre korábbi interjúnkban Branko Milanovic, a City University of New York akadémikusa is rámutatott:

Míg az elmúlt harminc évben a globális egyenlőtlenségek csökkentek, addig az országokon belüli egyenlőtlenségek nőttek.

György László kormánybiztos szerint azért is probléma, ha nincs széles középosztály, mert akkor a szélsőségek kezdenek el uralkodni, az abnormalitás válik normálissá, és fenntarthatatlanná válnak a rendszereink, amit szerinte már tapasztalunk is a nyugati világban. Az Economist és YouGov közvéleménykutatása szerint a szavazásra jogosult amerikaiak 14 százaléka biztos abban, hogy tíz éven belül polgárháborúba sodródik országuk, míg további 43 százalékuk „csak” valószínűnek tartja.

Ki tartozik a középosztályba?

Milanovic arra is rávilágított, hogy míg Kínában, Indiában és más nagyon népes ázsiai országokban milliók zárkóztak fel a globális középosztályhoz, addig az USA és Nyugat-Európa alsó középosztályának a reáljövedelme szinte stagnált, míg

Közép- és Kelet Európa középosztályai nagy árat fizettek a szabadságért: a politikai rendszerváltoztatás ára egy olyan gazdaságszerkezeti átalakulás volt, amelyet a jólét ígéretével hajtottak végre a posztszocialista országok, mégis az Elefántgörbe tanúsága szerint 1988-hoz képest 2008-ra régiónkban csökkent a jövedelmek vásárlóereje.

– erre már György László mutat rá az „A középosztály forradalma” című legújabb könyvében Branko Milanovic és Cristoph Lakner híres elefántgörbéje alapján.

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

De mit is jelent a középosztály, és kik tartoznak oda? – kérdeztük a szerzőt.

Arisztotelész a középosztályt úgy írta le, mint azt a társadalmi réteget, amely a saját erejéből, a saját munkájával, szorgalmával és tehetségével építette fel azt, amije van, ezért mivel van veszítenivalója, erős a felelősségtudata. Ebből következően a saját életét és a közösségének sorsát érintő döntéseit e felelősségtudat birtokában hozza meg

– válaszolta, hozzátéve, hogy „a magyar meritokratikus elemeket tartalmazó társadalomszervezési elv nem utópia, hiszen kétmillió embernek segített a középosztályba emelkedni”. Szerinte ugyanakkor tökéletes meritokrácia nincsen, minden rendszer tartalmaz más jellegű elemeket is, de talán Szingapúr áll a legközelebb a tiszta meritokráciához. A könyv részletesen foglalkozik más országok gyakorlati példáival és a különböző meritokráciatípusokkal.

A közgazdász a szakirodalmat, valamint a bevett gyakorlatokat a saját intuícióival kiegészítve alkotott egy továbbfejlesztett, adatalapú definíciót a középosztályra, mely szerint a következő családokat soroljuk ide:

• stabil megélhetést garantáló jövedelemben részesülnek,
• depriváció, vagyis szegénység által nem érintettek,
• biztos lakhatást nyújtó ingatlanjuk van,
• egyúttal erős bennük a szellemi és lelki fejlődés iránti vágy.

Másfélszeresére bővült a magyar középosztály

„Magyarországon 2010 után sikerült a középosztály csendes és szelíd forradalmát véghezvinnünk” – mondta  György László. Ezt azzal támasztotta alá, hogy 2011 és 2021 között több mint másfélszeresére bővült a magyar középosztály.

A magyar meritokratikus stratégia lényege, hogy az úgynevezett járadékvadászoktól csoportosít át jövedelmet a dolgozó, gyermeket nevelő és vállalkozó családoknak

– vázolta fel a kormánybiztos. Kifejtette, hogy a járadékvadásznak leginkább azok számítanak, akik a megváltozott piaci körülményekből tesznek szert többletnyereségre és nem azért, mert valami olyasmit tudnak, amiért sorban állnak a vevők.

György László 2024. április 18-án

Például a koronavírus-válság alatt a családokat segítő egyik intézkedés arra irányult, hogy SZÉP-kártyával is lehessen fizetni az élelmiszerboltokban, a vállalkozásokat pedig kedvezményes hitelekkel segítette a kormány, amely kedvezményekből jutott a bankoknak is.

Értelemszerűen olyan bevételekről beszélünk, amelyek ezeknek a cégeknek az ölükbe hullottak.

„Ezeket a nyereségeket adóztatja meg a kormány, valamint ezen túlmenően a gazdaság fehérítéséből, a költségvetés rendbetételéből és a foglalkoztatás bővítéséből adódó többletet csoportosítja át a dolgozó, gyermeket nevelő, vállalkozó középosztálynak” – világított rá György László. Egy ábrával szemléltette a folyamatot, amely végeredményben a különadókkal sújtottakat is kedvezőbb helyzetbe hozza, hiszen hosszú távon is fenntartható keresletet biztosít számukra a középosztály anyagi helyzetének megerősítésével.

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

Elmondta, hogy az átcsoportosítás mára meghaladja a GDP 5 százalékát és a családi adókedvezmények, az egykulcsos szja, a rezsivédelem, a családi otthonteremtési kedvezmény (csok), a babaváró támogatások, az ingyenes iskolai étkezés és a négygyermekes és a 30 év alatti édesanyák adómentessége formájában növeli a családok rendelkezésre álló jövedelmét.

Hogy mekkora összeg a GDP 5 százaléka? Elég csak arra gondolnunk, hogy a fejlett országok – és Magyarország is – átlagban a GDP-jük 3,4 százalékát költik köznevelésre

– fogalmazott a közgazdász, megjegyezve, hogy a pénzért ugyanakkor meg kell dolgozni. A könyv alcíme is erre utal: „Meritokratikus stratégia a 21. századra". A szerző szerint a globalizáció káros mellékhatása abból adódik, hogy a dolgozó és gyermeket nevelő családokat cserbenhagyta a politikai elitjük a fejlett nyugati országokban az 1970-es évektől kezdve.

A magyar modell ezzel szemben a középosztály megerősítésére és a gazdasági egyenlőtlenségek csökkentésére helyezi a hangsúlyt. Ezzel pedig kultúrát, divatos szóhasználattal identitást is teremt, miközben számokkal alátámasztottan a szegényekért is a legtöbbet teszi

– magyarázta György László. Ezt az Eurostat adatai alapján készített ábrával támasztotta alá, amely szerint a kormányzati intézkedések eredménye, hogy Magyarországon mérséklődött a legnagyobb mértékben az anyagilag és szociálisan depriváltak aránya 2014 és 2021 között az Európai Unióban. „Azaz a családok kedvezőbb helyzetbe kerültek, a szegények aránya csökkent, a középosztály pedig bővült” – összegzi a könyvben.

Forrás: György László: A középosztály forradalma c. könyv

Hozzátette azt is, hogy középosztály-definíciójuk szerint a 2011-re becsült 34,9 százalékot követően 2021-ben a háztartások 54,6 százaléka, azaz több mint fele tartozott a középosztályba. Ehhez szerinte nagyban hozzájárultak a munka-és tudásalapúságot szolgáló intézkedések, a jelentős minimálbér-és garantált bérminimum-emelések, és a lakossági jelzálog-devizahitelek forintosítása is.

Akkor miért mondják Magyarországra, hogy az egyik legszegényebb az unióban?

Miután a kormánybiztos kifejtette, hogy sokat tesz a kormány a szegényekért, és bővíti a középosztályt, felvetettük, hogy mégis sűrűn cikkeznek arról, hogy Magyarország a második legszegényebb az Európai Unióban. Ezt olyan gazdasági mutatókra alapozzák, mint az egy főre jutó GDP és fogyasztás vásárlóerő-paritáson számított értéke.

Nagyon sokat hallani, hogy bezzeg a románok utolértek bennünket vásárlóerő-paritáson mért GDP-ben. Megjegyezném, hogy Romániában 16 százalék azon lakóingatlanok aránya, ahol nincs öblítéses wc, 15 százalék pedig, ahol nincs fürdőszoba. Nálunk mind a két érték bőven 2 százalék alatt van

– kontrázott a kormánybiztos, aki szerint ugyanígy fontos a közlekedési infrastruktúra kiterjedtsége, de a környezeti és pénzügyi fenntarthatóság is, mert ezen szempontok bevonásával pontosabb képet kaphatunk a jóllétről. „A GDP-fetisizmusnak véget kellene vetni” – véli. A könyvben bemutatja a jóllétet mérő egyik legkomplexebb mutatót, a Harmonikus Növekedési Indexet (HNI).

A GDP-mutató szerint egyformán fejlett lehet egy olyan ország, amelyben magas a bűnelkövetések száma, és ezért börtönöket húz fel, és egy olyan állam, amelyben magas a születésszám, és ezért folyamatosan bölcsődéket épít

– szemléltette a GDP hiányosságait, amit más nemzetközi szervezetek is észleltek, így saját mutatókkal rukkoltak elő, ám ezek módszertanilag nem tekinthetők elég megalapozottnak. A kormánybiztos szerint a Makronóm Intézet által kifejlesztett Harmonikus Növekedési Index több szempontból is meghaladja a jelenleg széles körben használt mutatókat, mivel azok vagy a nagyvállalatok szempontjai alapján, vagy a környezeti, vagy a társadalmi fenntarthatóság szempontjából mérnek, és nem teljeskörűek. A HNI ezzel szemben szerinte az összes fontos fenntarthatósági szempontot figyelembe veszi, és ez alapján 6 pilléren nyugszik:

• gazdasági fejlettség és növekedés,
• pénzügyi fenntarthatóság,
• környezeti fenntarthatóság,
• munka- és tudásalapú társadalom,
• társadalmi fenntarthatóság,
• valamint még bevezeti a demográfiai fenntarthatóság fogalmát is.

A 6 pillér 32 objektív indikátort tartalmaz, a sokszor torzításokat okozó szubjektív indikátorok pedig nem kaptak helyet a HNI-ben. György László szerint a középosztály megerősítése és bővítése kulcsfontosságú a fenntartható jólét és a társadalmi stabilitás szempontjából.

A könyvben nem ígér univerzális megoldást a középosztály bővítésére, hiszen minden országnak saját magára szabott intézkedéseket kell hoznia, de inspirálni szeretne és tudományos vitát indítani a meritokratikus stratégiákról és a jóllét fenntartható növelését szolgáló intézkedésekről. „Sokat várok a könyv angol verziójától. Többek között azt, hogy lesznek olyanok, akik eddig hiányos információik birtokában bíráltak bennünket, ez után viszont szellemi szövetségeseinké válnak. Hiszem, hogy jóra hangolt szakemberek és politikusok sokat meríthetnek a középosztály megerősítését szolgáló meritokratikus társadalom- és gazdaságpolitikánkból.”

(Borítókép: György László 2023. július 28-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)