A svájci záródokumentum szerint Ukrajna területi integritása a béke alapfeltétele
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a képernyőn az ukrajnai békéről szóló csúcstalálkozó plenáris ülésén a svájci Obbürgenben, 2024. június 16-án, vasárnap.
78 ország vasárnap közösen felszólított arra, hogy Ukrajna területi integritása legyen az alapja az Oroszország elleni háborút lezáró békemegállapodásnak, bár néhány kulcsfontosságú fejlődő ország nem csatlakozott.
A közös közlemény a svájci Bürgenstock üdülőhelyen tartott kétnapos konferencia csúcspontja volt, amelyre Oroszország nem kapott meghívást, de sok résztvevő remélte, hogy csatlakozhat a béke felé vezető útitervhez.
A konferencián mintegy 100 küldöttség vett részt, főként nyugati országok, de néhány kulcsfontosságú fejlődő ország is - és szakértők figyelték, hogy ezek hogyan és egyáltalán felsorakoznak-e a záródokumentum mögött.
A résztvevők közül India, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek nem írták alá a végleges dokumentumot, amely a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a fogolycsere kérdéseire összpontosított.
A záródokumentum szerint az ENSZ alapokmánya és "a területi integritás és szuverenitás tiszteletben tartása" szolgálhat és fog szolgálni az átfogó, igazságos és tartós béke elérésének alapjául Ukrajnában".
Elemzők szerint a kétnapos konferenciának valószínűleg kevés konkrét hatása lesz a háborúra, mert az zt kezdeményező és folytató országot, Oroszországot - egyelőre - nem hívták meg. Legfontosabb szövetségese, Kína nem vett részt, és Brazília, amely megfigyelőként jelen volt a találkozón, közösen igyekeztek alternatív utakat keresni a béke felé.
A találkozó arra is törekedett, hogy a háborút újra reflektorfénybe helyezze, miközben a gázai konfliktus, a nemzeti választások és más aggodalmak a világ figyelmét is lekötötték.
A zárónyilatkozatban a nukleáris biztonság, az élelmezésbiztonság és a fogolycsere három témája szerepelt. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök szerint ezek "minimumfeltételeket" jelentenek az Oroszországgal folytatott tárgyalásokhoz, utalva arra, hogy a Kijev és Moszkva közötti nézeteltérések számos más területet nehezebb lesz leküzdeni.
Katar miniszterelnöke, Mohammed bin Abdulrahman Al Thani sejk egy nappal korábban megjegyezte, hogy gazdag Öböl-menti országa ukrán és orosz küldöttségekkel folytatott megbeszéléseket az ukrán gyermekek családjukkal való egyesítéséről, amelynek eredményeként eddig 34 gyermek egyesült.
Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szombaton az üdülőhelyen újságíróknak nyilatkozva azt mondta, hogy "munkára lesz szükség" és arra, hogy az olyan nemzetek, mint Katar, erőfeszítéseire építve más országok is közbelépjenek.
"A nemzetközi közösség reflektorfényébe kell kerülni, nem csak az Egyesült Államok vagy Európa hangjainak, hanem szokatlan hangoknak is, hogy azt mondjuk, amit Oroszország itt tett, az több mint elítélendő, és vissza kell fordítani" - mondta.
Az ukrán kormány úgy véli, hogy 19 546 gyermeket deportáltak vagy erőszakkal kitelepítettek, és Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos korábban megerősítette, hogy legalább kétezer gyermeket vittek el ukrán árvaházakból.
Milojko Spajic montenegrói miniszterelnök vasárnap közölte az összejövetelen: "Háromgyermekes apaként mélységesen aggasztanak az Oroszországba vagy Ukrajna Oroszország által megszállt területeire erőszakkal áthelyezett ukrán gyerekek ezrei".
"Mindannyiunknak, akik itt ülünk az asztalnál, többet kell tennünk azért, hogy az ukrán gyerekek visszakerüljenek Ukrajnába" - tette hozzá.