Putyin beindítja a bulldózert az orosz hadsereg korrupciós ügyeinek eltakarítására
Orosz katonák életébe is kerülhetett a silány termékek szállítása
Az Orosz Szövetségi Nyomozóbizottság szerint a gyanúsítottaktól megrendelt több tízezer testpáncél a minimális követelményeknek sem felelt meg. A nyomozást kiterjesztik azokra a tisztekre és védelmi munkatársakra, akik a teljesítést jóváhagyták és kifizették.
Vizsgálni fogják, hogy a szállítmányból mennyit osztottak szét a frontkatonák között, és közülük hányan halhattak meg a gyatra minőség miatt. Az orosz katonai bloggerek szerint, ha csak egyetlen ilyen esetet találnak, az ügy sokkal magasabb szintre lép, mint egy ma már hétköznapinak számító szimpla sikkasztás.
A Putyin-párti bloggerek már a háború kezdetekor figyelmeztettek arra, hogy a pénzügyi visszaélések jelentik az egyik legnagyobb belső veszélyt a hadseregre, mert lerontják a csapatok támadói és védelmi kapacitásait.
A letartóztatott beszállítók a bezsebelt vételárból vállalati részvényeket vásárolták fel, főként az autókereskedési és a dohányipari szektorban. Több telket és egy moszkvai üzletközpontot is bekebeleztek, és rátették a kezüket egy 1,2 ezer négyzetméteres üzletközpontra a nagy forgalmú moszkvai Tulszkaja metróállomás mellett is.
A költségvetési forrásokat kéttucatnyi magánszámlára utalták át. A nyomozó hatóság a telkeket és az érintettek bankszámláit lefoglalta.
Mintegy 2 milliárd rubelről van szó
A gyanú alá vont személyek, Andrej Jeszipov, Victoria Antonova és Mihail Kalcsenko a bevételek javára akkor tettek szert, amikor a védelmi beszerzések meglódultak a Putyin elnök által elrendelt mozgósítás során
A lebukások a legmagasabb szintet is érintik, egyben a belső hatalmi csoportok harcát is jelzik
Putyin elnök többször is hangsúlyozta, hogy nem tűri a honvédelmi források fosztogatását, és ennek a törekvésnek több példája is akadt a közelmúltban. Mint arról beszámoltunk, április végén tartóztatták le az orosz védelmi minisztérium második emberét, az érinthetetlennek gondolt Timur Ivanov vezérezredest.
A tábornok többszázezer eurós privát igényeit, jachtjait, hatalmas villáját és luxusutazásait a hadsereg beszállító cégeivel fizettette ki. Ez az ügy már a hadsereg legmagasabb szintjét csapja meg.
Ivanov üzelmeit Alekszej Navalnij tényfeltáró csapata derítette ki, és bár Ivanov üzelmeit sokáig takargatták, az új adataik már olyan erősek voltak, hogy az eljárástól már nem lehetett eltekinteni. Ebben szerepet játszottak a katonai bloggerek is, akik éktelen haraggal fordultak a lezüllött moszkvai vezetés ellen, amely veszélyezteti az Ukrajnában harcolók életét.
Oroszország ukrajnai inváziója óta az elemzők számos kudarcot figyeltek meg a fegyveres erők ellátása terén, ideértve a fegyverzet, az üzemanyag és a megfelelő téli ruházat hiányát, valamint az ellátmány szűkösségét. Több nyomozás is zajlik olyan csapattisztek ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy üzemanyagot adtak el Fehéroroszországnak, vagy elsikkasztották a katonai célú rádióeszközökre szánt keretet. Ennek folytán az egységek bárki által lehallgatható kommunikációval indultak harcba.
Az orosz csapatok sok esetben a korrupt beszerzések miatt nélkülözték a katonai célok eléréséhez szükséges erőforrásokat. A Telegram blogger-csatornáján közölt kép szerint a tartalékosoknak még 1891-ben készült puskákat is kiadnak, jobb fegyverzet híján.
Mély és a múltba visszanyúló tradicionálisak szálak
Az 1990-es évek végén Oroszország megkezdte a posztszovjet katonai újjáépítést, ám a folyamat sodrásában bekopogtattak a „főtolvajok” is, akik többmilliárd rubelt szivattyúztak ki a katonai szerződésekből. A következő évtizedekben a védelmi szektort rendszeres és súlyos korrupciós ügyek rázták meg.
Tipikus példa volt 2010-ben a Nagy Péter nukleáris rakétacirkáló javítása, amellyel egy fantomvállalatot bíztak meg. A munkát sosem végezték el. A nyomozás során az derült ki, hogy a megbízás olyan védelmi hivatalnokoktól származott, akik az előző években sorozatban adtak ki hasonló megrendeléseket. Szergej Fridinszkij katonai főügyész akkor azt nyilatkozta, hogy amint az egyik ügyet feltárták, máris következett belőle egy másik, és így tovább.
A Nagy Péter nem csak egy rothadt alma volt a tálban. A teljes kép egy olyan védelmi apparátusra mutat, amelynek rendszerszintű összetevője a korrupció, és ahol a visszafizetések és a nyílt lopás bevett gyakorlat. Andrej Kozirev volt orosz külügyminiszter szerint az elmúlt húsz évben a hadsereg korszerűsítésére szánt orosz költségvetés legalább ötödét ellopták.
Seregnyi további példa van arra, hogy a korrupció az orosz hadsereg minden szintjén jelen van, egészen le a csapattisztekig és sorkatonákig. Az 1990-es évek végén egy orosz tábornokot azért bocsátottak el, mert ENSZ-üzemanyagot adott el Koszovóban, a második csecsen háború alatt pedig arról számoltak be, hogy a katonák raktári fegyvereket adtak el csecsen harcosoknak, vagyis az ellenségnek.
Már szinte feltűnést sem keltenek az olyan ügyek, hogy a bíróság tavaly nyáron 323 millió rubel elsikkasztásában találta bűnösnek a védelmi minisztérium közbeszerzési osztályának vezetőjét, Szergej Kusnyarevet. A nyomozók megállapították, hogy a tisztviselő közbeszerzés nélkül kötött felfújt árakon szerződést egy takarítócéggel, amelyet több száz katonai ingatlan rendben tartásával bízott meg. Kusnyarevet négy év börtönre ítélték.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma az ilyen jellegű ügyleteket az orosz fegyveres erők „erkölcsi hanyatlásának” példájaként jellemzi.
A züllést és szakszerűtlenséget jelezte már jóval az ukrajnai invázió előtt Alekszandr G. Nyevzorov, egy komancs indiántól származó szovjet-orosz politikus, televíziós újságíró, filmrendező, aki hosszú ideig az orosz parlament képviselője is volt. Jóslata szerint Oroszország nem nyerheti meg az esetleges háborút, mert a katonai vezetés elkorcsosulása alkalmatlanná teszi a hatalmas hadsereg vezetésére.
Hatás az ukrán frontra
A védelmi szektorban megrögzött korrupció azt jelentette, hogy az orosz hadsereg rosszul felszerelve érkezett Ukrajnába ahhoz, hogy gyorsan elérje stratégiai céljait. Ezt leginkább az orosz haditengerészet alulteljesítése bizonyítja.
2022. április 14-én Ukrajna két R-360 Neptun rakétával elsüllyesztette az orosz zászlóshajót, a Moszkvát, ami jelentős csapást mért Oroszország haditengerészeti pozícióira a Fekete-tengeren.
Ezt követte Oroszország 2022 júniusi kiszorítása a nevezetes stratégiai Kígyó-szigetről, majd a Kilo-osztályú tengeralattjárók áttelepítése szevasztopoli bázisukról Dél-Oroszországba, tartva Ukrajna nagy hatótávolságú rakétaképességétől. Azóta több ukrán tengeri és SS-drón mért súlyos vagy végzetes csapásokat orosz hadihajókra, tengeralattjárókra és partraszállító deszant járművekre.
Oroszország két évtizede próbálja felfejleszteni a szovjet korszakbeli haditengerészetet az Állami Fegyverkezési Programon keresztül, de csak korlátozott sikereket ért el, mert a merev és mélyen korrupt katonai bürokrácia megcsapolta a szükséges erőforrásokat egy valóban huszonegyedik századi haditengerészet létrehozására.
Már néhány héttel a Moszkva elsüllyedése előtt korrupciós vádakkal tartóztattak le egy orosz haditengerészeti tisztet és két szerződéses cégvezetőt, akik részt vettek a zászlóshajó felújításában. A vállalkozók 692 millió rubelt loptak el a cirkáló rakétafejlesztéséből 2012 és 2014 között. A gyanú szerint a csalás-sorozatnak része volt abban, hogy a Moszkva nem tudta elhárítani a rá támadó fegyvereket, noha elvileg teljes vértezetben volt jelen a Fekete-tengeren.