Orbán Viktor szövetségesének politikai karrierje egy függőhídon múlhat
Egyre jobban fogy a levegő a magyar miniszterelnökkel is jó kapcsolatot ápoló olasz jobboldali Matteo Salvini körül. A júniusi európai parlamenti választáson nem kevesebb mint a politikai karrierje a tét. Az 51 éves politikus minden eszközt bevet, hogy a köztudatban maradjon. Például egy drága és megkérdőjelezhetően hasznos híd építését is.
Matteo Salvini, Olaszország jobboldali, közlekedésért és infrastruktúráért felelős minisztere új taktikára váltott annak érdekében, hogy valahogy kilépjen a – szintén jobboldali, de a nagyobbik kormánypártban politizáló – Giorgia Meloni miniszterelnök által vetett árnyékból. Valamint azért, hogy még az európai parlamenti választások előtt valahogy összerántsa szétesőben lévő pártját – az Északi Ligát (a Lega Nordot).
Az olasz miniszterelnök-helyettesi pozíciót is betöltő politikus most azt ígéri az ország választópolgárainak, hogy júniusban megkezdődhet a Szicília szigetét Olaszország szárazföldi részével összekötő Messina híd építése. A továbbra is csak elméletben létező függőhíd már évtizedek óta kísérti az olasz kormányokat. A múltban a különböző kabinetek eurómilliókat költöttek a több mint két évezredes európai lázálom hajszolására, azonban az összeköttetés megvalósításához nem jutottak közelebb.
Salvini most abban reménykedik, hogy neki sikerül az, ami sem Silvio Berlusconinak, sem Benito Mussolininak nem ment: szárazföldi összeköttetést létrehozni Szicília szigete és az olasz csizma között.
A Messina híd (láz)álma
Már az ókori Rómában felvetődött, hogy Szicília keleti végét és a kontinenshez tartozó Calabriai-félsziget déli csücskét egy építménnyel összekössék, ugyanis a szigetet egy csupán három kilométer széles tengerszoros (a Messinai-szoros) választja el Európától. Az ötletet olyan történelmi alakok is megfontolták, mint a VIII. században élt jelentős frank uralkodó, Nagy Károly vagy éppen a hírhedt olasz diktátor, Benito Mussolini. De a híd kérdése – leginkább a lenyúlt pályázati pénzek miatt – az utóbbi évtizedekben is visszatérő vita tárgyát képezte az olasz politikában.
A jobboldali politikus állítása szerint a Messina-projekt mintegy 20 milliárd eurót injektál a térség gazdaságába, és nagyjából 120 ezer új munkahelyet teremt – a dél-olaszországi megyékben egyébként évtizedek óta magas a munkanélküliség.
Amennyiben a projekt sikeresen elkészülne, a Messina híd a világ leghosszabb függőhidja lenne.
Egyes ellenzéki politikusok viszont azon a véleményen vannak, hogy az átjáró megvalósíthatósága kérdéses, ugyanis a térségben elég jelentős a szeizmikus aktivitás, ami potenciálisan veszélyt jelent az új hídra. Mások a környezetre gyakorolt negatív hatásokat firtatják, megint mások szerint pedig a két összekötendő régiónak nagyobb problémái is vannak ennél – például Szicília szigetének az, hogy a közlekedés alulfejlett, Calabriának pedig az előbb említett alacsony foglalkoztatottság.
Egyes politikai elemzők csak egy elkeseredett kampányfogásnak tartják az olasz jobboldali politikus tervét. Szerintük a hídépítéssel egyrészt a pártjában egyre gyengülő pozícióját próbálkozik megszilárdítani, másrészt a júniusi európai parlamenti választásokon igyekszik népszerűsíteni a tömörülését.
Nincs hova hátrálnia. Megpróbálja összekapcsolni a nevét egy nagyszabású projekttel, de ez valójában csak egy kétségbeesett lépés azért, hogy elterelje a figyelmet a belső támadásokról
– mondta Pierluigi Testa, a Trinita dei Monti nevű római agytröszt szakértője a Politicónak.
Kicsoda Matteo Salvini?
A korábban nagyon népszerű populista politikus két éve infrastrukturális és közlekedési miniszter Giorgia Meloni kormányában. Ugyanis az általa vezetett, Északi Liga (Lega Nord) elnevezésű olasz föderalista párt is része volt annak a négypárti jobboldali tömörülésnek, amely 2022-ben megnyerte az olasz parlamenti választásokat.
Giorgia Meloni és Matteo Salvini Palazzo Chigiben. Róma, Olaszország, 2023. október 16-án
Meloni miniszterelnök valószínűleg nem véletlenül bízta meg a karizmatikus politikust olyan feladattal, ahol kevés reflektorfény irányul rá, mert így Salvini kevésbé jelent fenyegetést.
Az addigi jobboldali kulcsfigura, Silvio Berlusconi halála után a két vezető politikus között evidens harc indult a nemzeti oldal új vezérének szerepéért. Jelenleg úgy tűnik, Meloni kormányfő sikeresen konszolidálta a jobboldalt Olaszországban, ugyanis a Lega Nord és Berlusconi korábbi pártja, a Forza Italia is a gyengülés jeleit mutatja. Minderről ebben a cikkünkben olvashat bővebben. A cserepadra ültetett Salvini a közlekedési minisztériumból nem tudott valódi alternatívát felmutatni Melonival szemben a jobboldali választóknak.
A Matteo Salvini által vezetett Lega Nord egyébként hat különböző, területi autonómiára törekvő regionális szervezet szövetsége. A tömörülés a múltban nyíltan szeparatista üzenetekkel kampányolt. Viszont a 2000-es évek elejétől kezdődően az elszakadáspárti ideológiával egyre kevesebb és kevesebb olasz tudott már azonosulni. Aztán megjelent a párt életében Salvini, aki karizmatikus személyiségével rengeteg új támogatót volt képes bevonzani, a 2010-es évek végén az Északi Liga volt a legnépszerűbb párt Olaszországban, főként Salvini migránsellenes megszólalásai miatt.
Azonban a népszerűség ára a szervezet lelke volt: Matteo Salvini vezetése alatt a Lega Nord elkezdett egyre inkább populista, bevándorlásellenes és euroszkeptikus álláspontot képviselni (innen az ideológiai közösség Orbán Viktorral), valamint eltérni az alapvető céloktól.
A Lega Nord 2018-ban összefogott az Öt Csillag Mozgalommal, hogy koalíciós kormányt alakítson, Matteo Salvini pedig miniszterelnök-helyettes és belügyminiszter lett. Azonban a koalíció 2019-ben szétesett, ami az Északi Liga elnökének lemondásához és előrehozott választások kiírásához vezetett. Nem egészen három évvel később aztán a populista politikus visszatért, és ismét miniszteri tárcát kapott a nagyobbik kormánypárttól – csak ezúttal már a Meloni által vezetett Olaszország Fivéreitől.
Nagy bajban a pártja
Nagy kihatással lehet Orbán Viktor szövetségesének további politikai karrierjére nézve, hogy a hídépítési munkálatok végül elindulnak-e júniusig. A párton belül sokan Salvinit teszik felelőssé a Lega Nord komoly népszerűségvesztéséért. Jelenleg nagyjából a szavazatok 8 százalékát esélyes megszerezni, annak ellenére, hogy a 2019-es európai parlamenti választásokon még ők voltak a legnépszerűbb párt 34 százalékkal.
A Messinai-szoroson átívelő híd építésére irányuló projekt makettje
Az Északi Liga ideológiai válsága egyre súlyosabb. A múlt hónapban például a teljes lombardiai pártgyűlés lemondott, hogy ezzel tiltakozzanak Salvini egyre inkább öncélú és nacionalista politikája ellen. Az identitásválság fő oka azonban nem kifejezetten Salvini, hanem az, hogy a párt az északolasz függetlenségi törekvések miatt jött létre, ennek ellenére miután többször is kormánypárt lett, a Lega Nordnak egy sor olyan politikai kompromisszumot kellett megkötnie, ami eltérítette a szervezetet az autonómiatörekvésektől.
A párt többé nem volt képes a Róma-központú, centralizált olasz politikai rendszerrel szemben meghatározni magát, hiszen annak része, sok esetben mozgatórugója volt.
Természetesen ebben a folyamatban a közlekedési miniszter felelőssége sem elhanyagolható, ugyanis a nacionalista fordulat főleg hozzá köthető. Azonban a párttársainak egészen addig nem nagyon szúrta a szemét az elvek felrúgása, amíg Salvini retorikája stabilan szállította a szavazókat, a parlamenti mandátumokat és a kormányzati pozíciókat.
(Borítókép: Matteo Salvini a Messinai-szorosi híd ( Ponte sullo stretto di Messina) makettje előtt, amely a Messinai-szoroson átívelő, Szicíliát az olasz szárazfölddel összekötő tervezett függőhidat ábrázolja 2023. július 25-én Rómában. Fotó: Simona Granati / Corbis / Getty Images)