Teljesülhet Orbán Viktor álma: összejöhet az egyik legerősebb európai parlamenti frakció

Teljesülhet Orbán Viktor álma: összejöhet az egyik legerősebb európai parlamenti frakció

Akár a harmadik legerősebb európai parlamenti képviselőcsoporttá válhat az új politikai formáció, amelynek létrehozását Herbert Kickl, Andrej Babis és Orbán Viktor közösen jelentették be vasárnap délelőtt Bécsben. A következő napokban többen is jelezhetik csatlakozási szándékukat a patrióta kiáltványhoz, várhatóan a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) is az aláírók között lesz.

Egy úgynevezett patrióta kiáltványt fogadott el az európai jövőért Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) elnöke és Andrej Babis korábbi cseh kormányfő, az Elégedetlen Polgárok Akciójának (ANO) elnöke.

Visszavesszük intézményeinket, és olyan irányba tereljük az európai politikát, amely a nemzeteinket és népeinket szolgálja. Előtérbe helyezzük a szuverenitást a föderalizmussal szemben, a szabadságot a diktátumokkal szemben, és a békét: ez az Európát szolgáló patrióták kiáltványa

– olvasható a nyilvánosságra hozott dokumentumban.

A bécsi sajtótájékoztatón Orbán Viktor azt mondta:

Majd a történetírók eldöntik néhány év múlva, hogy mennyire volt fontos ez a nap. Mi azt gondoljuk, hogy ez az a nap, amikor megkezdődött az európai politika megváltoztatása.

A miniszterelnök kifejtette, új korszak kezdődik, és olyan politikai formációt hoznak létre, ami meggyőződése szerint „hasítani fog, és nagyon gyorsan az európai jobboldal legnagyobb frakciója lesz”. Azt is hozzátette, ez napokon belül bekövetkezik.

Biztos lesznek még csatlakozók

Ahhoz, hogy új európai parlamenti frakciót hozzanak létre (úgy tűnik, már a neve is megvan: Patrióták Európáért), két fontos feltételnek kell teljesülnie: egyrészt legalább 23 európai parlamenti képviselőre van szükségük, illetve legalább hét tagállam képviselőinek kell összefogniuk a képviselőcsoport megalakításához.

Az egyik feltétel már teljesült is: a Fidesznek és a KDNP-nek összesen 11 képviselője (utóbbi a Tisza Párt miatt kilépett az Európai Néppártból), az FPÖ-nek 6, az ANO-nak meg 7 van. Ez így összesen 24 európai parlamenti képviselő 3 tagállamból, tehát még 4 másik országból kellenek csatlakozók. Ez sem tűnik lehetetlennek, sőt egészen biztosan azért fogtak bele Orbán Viktorék az új formáció létrehozásába, mert számítanak is az új csatlakozókra.

Mivel az FPÖ az Identitás és Demokrácia-frakció egyik vezető ereje, elég valószínű, hogy mások is követhetik őket, már csak azért is, mert többségük eddig is erősen szimpatizált Orbán Viktor politikájával. Az ID legnagyobb delegációját a francia politikában előre törő Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés (RN) adja, amely 30 képviselővel szállhat be Orbán Viktorék mellé. Kik csatlakozhatnak még?

• A Giorgia Meloni olasz kormányfővel szövetséges,
• Matteo Salvini-vezette olasz Liga (8 EP-képviselő),
• Geert Wilders holland Szabadságpártja (6 EP-képviselő),
• a belga európai parlamenti választáson győzelmet arató Flamand Érdek (3 EP-képviselő),
• illetve a Dán Néppárt (1 EP-képviselő) és az Észt Konzervatív Néppárt (1 képviselő).

Egyedül a cseh Szabadság és Közvetlen Demokrácia (1 EP-képviselő) nem akarhat Andrej Babis pártjával egy csoportba ülni.

Matteo Salvini már üdvözölte is a patrióta kezdeményezést és a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „Minél jobban bővíteni akarjuk egy erős, patrióta, összetartó és a kerülőutakat ellenző csoport körvonalait.” Pártja, a Liga még a bécsi bejelentés előtt közölte:

a lehető legszükségesebb egyesíteni azok erejét, akik meg akarják változtatni Európát és alternatívát akarnak kínálni a gyalázatos baloldali erőkre.

Borsot törhetnek Meloni orrá alá

Bár szó volt arról, hogy a Fidesz csatlakozhat az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz (ECR), ez végül nem történt meg, hiába tárgyalt Orbán Viktor Giorgia Melonival. A magyar miniszterelnök többször is hangot adott annak az ambíciójának, hogy egy nagy jobboldali csoport jöjjön létre, de az európai színpadon való politikai rivalizálás – például Meloni és Le Pen között –, valamint az ukrajnai háborúhoz, pontosabban az Oroszországhoz való viszonyulás megosztja a szereplőket.

Meloni bosszúságára azonban akadhatnak olyanok az ECR-ben, akik átpártolnának egy új jobboldali csoportosuláshoz:

• az egyik ilyen szereplő a Fidesszel kifejezetten jó viszonyt ápoló spanyol VOX lehet (6 EP-képviselő),
• a másik a korábbi lengyel kormányzópárt, a Fidesz szövetségesének számító Jog és Igazságosság (PiS – 20 EP-képviselő).

Noha Ukrajna ügyében mindkét párt közelebb áll Meloni álláspontjához, mint Orbán Viktoréhoz, egy új formáció vonzóbb lehet a számukra. A napokban Mateusz Morawiecki volt lengyel miniszterelnök (PiS) a Politicónak beszélt is egy új csoport létrehozásáról, és kifejtette, földrajzi, nem pedig ideológiai alapon kellene szerveződniük. Ez most meg is történhet a magyar, osztrák és cseh pártokkal. Sőt nem elképzelhetetlen, hogy az Európai Néppártból átjön a Fidesz egy másik szövetségese, a Janez Jansa volt kormányfő által vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS – 4 EP-képviselő). Igaz, egyelőre Jansáék cáfolták, hogy elhagynák mostani pártcsaládjukat.

Adná magát még, hogy Robert Fico szlovák kormányfő pártja, az Európai Szocialistáknál felfüggesztett Smer is (5 EP-képviselő) átigazoljon, miután az utóbbi időben jól megtalálják a közös hangot a magyar kormánnyal, de az eddigi nyilatkozatok alapján nem vettek részt az új csoporttal kapcsolatos tárgyalásokban. Mindenesetre a Smer nélkül is 100 körüli mandátuma lehet az új képviselőcsoportnak, és így az is megtörténhet, hogy a Meloni által dominált ECR (az esetleges kilépőket nem számolva jelenleg 83 mandátumra számíthat a frakció) hátrányba kerül, vagyis Orbán Viktoréké lehet az Európai Néppárt, illetve a Szocialisták és Demokraták után a harmadik legerősebb frakció az Európai Parlamentben.

Július 4-én van a képviselőcsoportok regisztrációjának határideje, addig eldől, hogy ki hova áll, és mi lesz a Patrióták Európáért-csoportból.

(Borítókép: Andrej Babis, Herbert Kickl és Orbán Viktor nyilatkozik a közös sajtótájékoztatón Bécsben, Ausztriában 2024. június 30-án. Fotó: Askin Kiyagan / Anadolu / Getty Images)