A Nemzeti Választási Iroda elnöke elmagyarázta, hogy mi okozta a problémát a szavazólapoknál
Június 9. választástörténeti nap volt Magyarországon: először bonyolították le közös eljárásban az európai parlamenti és az önkormányzati választásokat. Az új helyzet kihívásairól és tanulságairól, valamint a fővárosban történtekről Nagy Attilát, a Nemzeti Választási Iroda elnökét kérdeztük.
Nagy Attila lapunknak adott interjújában többek között beszélt
- a választási felkészülésről,
- a lebonyolítás kihívásairól,
- a fejlesztésekről,
- a főpolgármester-választás körül kialakult helyzetről
- és a választás legfontosabb tanulságairól.
Mennyi időre van szükség ahhoz, hogy a választási szervek felkészüljenek egy választásra?
A Nemzeti Választási Iroda az idei, közös eljárásban lebonyolított választásokra 2022 szeptemberében kezdte a felkészülést. Az Alaptörvény módosításából és a választási eljárási törvény módosításából már nyilvánvalóak voltak azok a feladatok, amelyekkel korán el kellett kezdenünk foglalkozni ahhoz, hogy időben felkészüljünk. Az Alaptörvény-módosítással eldőlt, hogy a 2022-es, közös eljárásban lebonyolított országgyűlési választásokat és népszavazást követően 2024-ben több általános választás lesz egy napon. Az eddig megszokott rendhez képest, amikor polgármestereket, helyi önkormányzati képviselőket és nemzetiségi képviselőket választottunk egy napon, az európai parlamenti képviselőkről is dönthettünk. Ehhez újra kellett gondolni az igazgatási folyamatot, amihez a 2022-es tapasztalatokat is felhasználtuk. Emellett, amikor az Országgyűlés elfogadta a módosítást, már dolgoztunk az e-ügyintézés reformján, ez 2023 decemberében lépett hatályba.
Óriási informatikai fejlesztésekre volt szükség ahhoz, hogy az addig manuálisan végzett névjegyzékkezelési kérelmek feldolgozása automatikus döntéshozatali rendszerben történhessen. Ez, annak ellenére, hogy komoly munkacsökkenést eredményezett, új típusú feladatot is hozott: azok a kérelmek, amelyeket a rendszer nem tudott elbírálni, kézi ágra mentek, ehhez is szükség volt felkészítésre. A választási informatika műszaki alapjaiban is komoly reformot hajtottunk végre. 2022 áprilisa és 2024 júniusa között volt egy nagyobb időintervallum, amelyben időközi választások voltak, de általános nagy választások nem, így erre az időszakra volt a legjobb időzíteni a partnercégeinkkel a tervezett fejlesztéseket. Ez később folytatódik még, de a választási informatika műszaki alapjai megújultak, és minden típusú választás esetében egységes műszaki alapkörnyezet lett kialakítva.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Összesen hányan vettek részt a választás lebonyolításában?
A lebonyolításban részt vett körülbelül 23 ezer választási irodai munkatárs, beleértve az NVI-t is, részt vett 35 ezer választott választási bizottsági tag, valamint 31 ezer delegált választási bizottsági tag. Nagyjából 66 ezer ember dolgozott a választási bizottságokban. Ide tudom még sorolni azt a néhány ezer főt, akik informatikai fejlesztőként, az ANY Biztonsági Nyomda vagy a Magyar Posta munkatársaiként vettek részt a folyamatban, valamint azokat az egyéb szolgáltatásokban közreműködő személyeket, akik valamilyen szerződéses munkát végeztek a választási igazgatásban.
Mekkora költségvetéssel dolgoztak?
A tervezett büdzsé körülbelül 25 milliárd forint volt, a végösszeget egyelőre nem látjuk, de a kereten belül fogunk maradni. 2022-ben is az volt a logika, hogy túlterveztük a költségvetést, de a közös eljárás akkor is komoly megtakarítást hozott. A választási feladat végrehajtásában, ha bármilyen többletkiadás keletkezik, a forrásnak azonnal rendelkezésre kell állnia, nem tudunk menet közben a költségvetés emelésére vonatkozó döntésre várni. Nagyságrendileg 1500 településnél már megindult az elszámolás feltöltése, erre ötven napja van a választási irodáknak. Tételesen elszámolunk mindennel. A közös eljárás egyik nagy fegyverténye, hogy egyrészt azoknak, akik részt vettek a választásnapi feladatokban, nem kell ugyanezt a folyamatot októberben is végrehajtaniuk, másrészt a választásnapi költségek csak egyszer merülnek fel.
Mennyire nehezítette meg a dolgukat, hogy egyszerre több választást kellett levezényelni?
Jó és izgalmas tapasztalatokat gyűjtöttünk, jó volt átélni a választás napját. Minden fejlesztést és igazgatási mozzanatot többször lepróbáltunk előzetesen, de élesben akkor vizsgázott a rendszer, amikor a választópolgárok éltek választójogukkal. A névjegyzékvezetés reformja sikeres volt. 2022-ben mindenkinek kétszer kellett aláírnia, hogy részt akar-e venni az országgyűlési választáson, valamint a népszavazáson. Akkor több ügy egészen a Nemzeti Választási Bizottságig jutott, ami gyakran abból fakadt, hogy hogyan tették fel az erre vonatkozó kérdést a választópolgárnak. Akármennyire objektív a kérdésfeltevés, a választópolgár akár a hanglejtésből is következtethet, hogy rá akarják beszélni, vagy távol akarják tartani valamelyiktől. Nemzetiségi szavazóként június 9-én három helyen kellett volna azonosítani magát a választópolgárnak, ez rendkívül megnövelte volna a várakozási időt a szavazókörökben.
Itt a székházban modelleztük a lebonyolítást, a próbaszavazások eredménye lett a közös névjegyzékvezetésre vonatkozó javaslat, ami tudja kezelni azt, hogy a választópolgár melyik választástípusra jogosult. Jól vizsgázott ez a rendszer, ahogy az informatikai fejlesztéseink is. Az eredményközlés műszaki hátterének fő lába 2022-ben már megvolt, a honlapunk folyamatosan kiszolgálta a sajtó, a választópolgárok és a jelöltek igényeit. Most még erősebb rendszert készítettünk, részben más technikai alapon, abból kiindulva, hogy az önkormányzati választásokon még nagyobb a választópolgárok igénye az eredmények minél előbbi megtekintésére, és még nagyobb a honlapunk forgalma. Minden településnél azonnal és folyamatában lehetett követni az eredményközlést, ahogy az olaszországi urnazárás után az EP-választás eredményeit is. Hibák előfordulnak, több településről jött például olyan bejelentés, hogy az első néhány választópolgárnak elfelejtettek adni valamelyik típusú szavazólapból.
Összességében nem éreztünk olyat, hogy a több választástípus miatt nehezebb lenne a lebonyolítás, sőt, a nemzetiségi választás egy fokkal egyszerűbb is volt, mert az arra jogosultak azonnal megkapták a nemzetiségi szavazólapokat is. Az NVI begyűjti a tapasztalatokat, ősszel lesz a területi választási irodákkal egy rendezvényünk a tapasztalatok kiértékeléséről, 2022-ben is volt ilyen. Ehhez hozzáadjuk a központi szinten összegyűjtött tapasztalatokat, ezekből összeáll egy csomag, amelyben megfogalmazzuk a jogalkotási javaslatainkat.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Ellenzéki oldalról visszatérő kritika, hogy például egy szerbiai magyar levélben is leadhatja szavazatát, viszont például egy Németországban élő magyarnak el kell utaznia az erre kijelölt helyre. Lesz erre vonatkozó javaslatuk?
A választójog eltérő kezeléséből adódik ez a helyzet, ami anyagi jogi szabály. Az Alkotmánybíróság is vizsgálta ezt a kérdést, és lezárta. A Nemzeti Választási Iroda jogalkalmazó szerv, azt nézzük, hogy a jogszabály eljárási végrehajtását miként tudjuk tökéletesíteni. A levélszavazásnál az volt a kérdés, hogy az eljárást hogyan tudjuk még jobbá tenni a választópolgárok szempontjából. Volt olyan javaslatunk, hogy a választási eljárási törvény hatálya terjedjen ki az országhatáron túlra is.
A választási bizottság azért utasított el a levélszavazással kapcsolatos kifogásokat, mert a törvény hatálya nem terjedt ki arra. Ez a módosítás megtörtént. Tettünk olyan javaslatot is, hogy aki a levélcsomagot postán igényelte, és nem kapta meg az utolsó hétig, az bemehessen a külképviseletre, és ha ott rákeresve a kollégák azt tapasztalják, hogy tényleg úgy kérte, akkor kapjon pótcsomagot. A garancia így is megmaradt, mert minden levélcsomagban van azonosító nyilatkozat, ha ezt valaki kétszer adta le, jelzi a rendszer, és a második csomag érvénytelen lesz.
Mi történt a fővárosban?
A főpolgármester-jelölti versenyben az utolsó pillanatban változott a mezőny Budapesten. Van bármilyen protokoll arra, hogy ilyen esetben hogyan kell eltüntetni a visszalépett jelölt nevét a szavazólapról?
A választási eljárási törvény két szabályt tartalmaz ezzel kapcsolatban. Egyrészt, hogy a jelölt a vasárnapi választást megelőző péntek délután 16 óráig léphet vissza úgy, hogy ez joghatást vált ki, és kiesett jelöltként marad a nyilvántartásban. Az utolsó két hétben a nyomda már nem készít új szavazólapokat, mert folyamatban van a logisztikai terítés. A helyi választási iroda húzza le a lapokról a jelöltet, de erre vonatkozó részletszabályt nem tartalmaz a törvény. A mi értelmezésünkben megfelel a törlésnek az is, ha valaki nyomtatóba helyezte a lapokat és úgy húzta át a vonatkozó részt, ahogy az is, ha tollal végezték el ezt a feladatot.
A helyi választási irodák kaptak iránymutatást arról, hogy érvénytelen vagy érvényes egy szavazólap, ha Szentkirályi Alexandra és valaki más neve mellett is van egy iksz?
Amióta van választási igazgatás és választási füzetek készülnek, a szavazatszámláló bizottságok megkapják az útmutatást a szavazólapok értékeléséhez. Ez tartalmazza azokat az általános eseteket, hogy mi minősül érvényesnek vagy érvénytelennek. Az elmúlt évtizedekben ennek a konkrét példának a gyakorlati szerepeltetése hiányzott a füzetből, ezt a következő általános választásra pótolja az NVI, de azokat a vádakat, amelyek szerint ez rendszerszintű zavart okozott volna, maga az újraszámlálás gyakorlati lebonyolítása cáfolta.
Összesen 285 olyan szavazólap volt a főpolgármester-választáson, ahol az ön által említett módon szavaztak a választópolgárok, tehát a visszalépett jelölthöz és egy másik jelölthöz is ikszeltek, és azt a szavazatszámláló bizottság érvénytelennek tekintette. A Fővárosi Választási Iroda mint a kerületi választási irodákat közvetlenül irányító szerv 17 órakor kiadott egy tájékoztatást arról, hogy ezt hogyan kell értelmezni. Még ha egy-egy szavazókörben voltak is értelmezési problémák, az egész azt mutatja, hogy nem volt rendszerszintű probléma a főpolgármester-választás lebonyolításával és a szavazólapok értékelésével kapcsolatban sem.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Karácsony Gergely az újraszámlálással kapcsolatban többek között úgy fogalmazott, „jó, ha szoros eredménynél még egyszer meggyőződünk arról, hogy biztosan jól számoltunk-e. Az érvénytelen szavazatok újraszámolása során azonban az derült ki, hogy a budapesti szavazókörök közel felénél nem volt garantálva az, hogy az újraszámolásra úgy érkezzenek meg a szavazólapok, ahogyan a választás éjjelén a szavazatszámláló bizottság azokat bekötegelte. Több kerületben az urna felbontásánál sem voltak jelen a helyi választási bizottság tagjai. Nem állítom azt, hogy történt bárhol visszaélés. Azt állítom, hogy sérültek azok a törvényi garanciák, amik kizárnák a választási visszaélést.” Mi a válasza ezekre a kritikákra?
Ezek a kritikák alapvetően nem az NVI-nek szólnak, hanem a szavazatszámláló bizottságoknak, de fontos tudni, hogy a tagok hajnali 5 órakor kezdték a munkát, és volt olyan szavazókör, ahol másnap hajnali fél 4-ig diktálták be az eredményeket és végezték a feladataikat, majd csak ezután kötegeltek. Az összes fel nem használt szavazólapot külön kötegelve el kell pakolni, azokról leltárt kell felvenni, utána eltenni a tollakat, és csak ezután lehet a lezárt urnákhoz nyúlni. Ettől kezdve csak azokkal a szavazólapokkal foglalkoznak, amelyek az urnákban voltak, ezekből lesz egy érvényes és egy érvénytelen kupac, az érvényeseket jelöltenként szétválogatják. Ezeket külön kötegelik, az urnába teszik, amit plombával, urnazáró címkével visszazárnak, és azt a szavazatszámláló bizottsági tagok jelenlétében a kerületi választási irodába szállítják, ahol elzárva tárolják. Amikor az újraszámlálásról döntött az NVB, azt követően pár perccel kiadtam egy utasítást a kerületi választási irodáknak, hogy a következő napon szállítsák be a külön kötegelt érvénytelen szavazólapokat, és ezeket úgy vegyék ki a lezárt urnákból, hogy legyen ott legalább három tagja a helyi választási irodának, aki esküt tett köztisztviselője az adott polgármesteri hivatalnak, valamint minden esetben megfelelő időben értesítsék a helyi választási bizottság összes tagját, hogy jelen lehessenek, viszont őket nem tudom kötelezni erre, négy kerületben végül nem voltak jelen.
Azonban az a garancia, ami az eljárás szempontjából kérdéseket vethetne fel, mindvégig megvolt. Lezárt urnákat bontottak fel, külön kötegelték a szavazólapokat, és bár a kötegelés módjáról lehet vitázni, de szavazólapokat nem lehetett kivenni vagy hozzáadni. Ezt mutatja, hogy azok a számok is stimmeltek, amelyeket az eredményjegyzőkönyvön rögzítettek valamennyi szavazókörben. Az újraszámlálásnál itt az NVB tagjainak jelenlétében bontottuk fel a zárt borítékokat. Garanciális elemekkel volt körbebástyázva a folyamat, ráadásul a teljes sajtó nyilvánossága előtt zajlott az újraszámlálás, ami önmagában választ ad a kritikákra. Az újraszámlálás napjának NVB-ülésén a bizottság választott és megbízott tagjai lényegében egyöntetűen kifejezték köszönetüket és elismerésüket az NVI felé az újraszámlálás lebonyolításáért, ez az ülésen készült jegyzőkönyvben is fellelhető.
Az újraszámlálás napján órákat csúszott az NVB ülése, miért kellett ennyit várni, min vitáztak?
A Nemzeti Választási Bizottság kérte a Nemzeti Választási Iroda közreműködését az újraszámlálásban. Az azt megelőző délutánon oktatást tartottam a kollégáimnak a folyamatról. A mi munkánk a Nemzeti Választási Bizottság döntésének előkészítése volt, kiválogattuk azokat a szavazólapokat, amelyek álláspontunk szerint érvénytelenből érvényesekké minősíthetők, de a döntéseket nem mi hoztuk meg. Ez a folyamat húzódott addig, amíg a nyilvános ülés nem kezdődött el. A bizottság tagjai egyhangúan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a szavazólapokról ne a nyilvános ülésen vitázzanak, hanem egy zárt tanácsülésen végezzék el ezt a részt. Valamivel több mint ötszáz szavazólap lett érvénytelenből érvényessé minősítve, ennél körülbelül hússzal vagy harminccal többet gyűjtöttünk oda. A legtöbb vitán felül állt.
285 olyan szavazólap volt, amelyen Szentkirályi Alexandra mellett a másik három jelölt közül is szavazott valakire a választó. Volt körülbelül húsz olyan szavazólap is, amelyen csak félig látszott a pecsét. Ezeket először érvénytelennek minősítették, de az NVB máshogy döntött, függetlenül attól, hogy melyik jelöltre leadott szavazatot tartalmazott az adott lap. Az eljárási törvény szerint két egymást metsző vonal az érvényes szavazat feltétele. Voltak olyan szavazólapok, ahol absztrakt forma vagy paca volt. Mi azt tanítjuk a választási füzetekben, ha egy nagy paca van a körben, az érvénytelen, mert nincs két egymást metsző vonal benne. Ha ez nem egyértelmű, meg lehet vizsgálni lefényképezve és ránagyítva mobiltelefonnal. A szavazólapok áttekintése során ezeket vizsgálta az NVB, és néhány szavazólaptól eltekintve szinte az összesnél egyhangú döntés született.
Vitézy Dávid a IV. és a VII. kerülettel kapcsolatban nyújtott be kifogást. Lesz bármilyen felelősségre vonás azoknak a helyi választási szerveknek az irányába, amelyeknél kiemelten sok problémás szavazólap volt?
Méltánytalannak tartanám, ha lenne. Óriási munka volt az összes főpolgármester-jelölti szavazólapról kihúzni egy jelöltet. Valahol ezt nyomtatóval tették meg a választási irodák, mivel a szavazólap A4-es méretű volt. Több olyan kerületről tudunk azonban, ahol nyomtatók mentek tönkre a feladattól. Ettől még azt a munkát természetesen el kellett végezni, a jelöltnek pedig joga van visszalépni a határidőig. Álláspontom szerint végeredményében a választópolgárok tudták, hogy kire akarják leadni a voksukat, és a választási szervek jól hajtották végre a feladatot. Összesen 285 olyan szavazólap volt, ami érvénytelenből érvényessé lett minősítve a több jelöltre leadott iksz után. Ebből 268 esetben vastag vonallal, nyomtatóval volt áthúzva Szentkirályi Alexandra neve, 17 esetben tollal. Ez a 17 nagyjából 6 százaléka az érintett szavazólapoknak, míg a két vitatott kerület – a IV. és a VII., ahol kizárólag ilyen módon húzták ki a nevet – a főváros összválasztópolgár-számához viszonyítva 8,5 százalék.
Ez is mutatja, hogy a szavazatszámláló bizottságok alapvetően helyesen jártak el. Mindezen túl okozott kihívásokat ez a helyzet, az újraszámlálás pedig sajtótörténeti pillanatokat hozott, de a választási szervek jól állták ezt a próbát, és egyértelművé vált: nem volt rendszerszintű probléma a szavazatszámlálás során. Most gondolkodunk azon, hogy miként tudnánk egy olyan javaslatot megfogalmazni, amely rögzíti, hogy a kiesett jelölt törlését pontosan milyen módon kell végrehajtani, de ehhez olyan szabályra lesz szükség, ami bármely magyarországi településen egységesen végrehajtható, és hogy ez ne csak az A4-es méretű, nyomtatóval könnyen kezelhető szavazólapokra legyen alkalmazható.
Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke
Voltak más települések is, ahol utolsó pillanatos visszalépés történt?
Volt néhány ilyen település, de a kieső jelölt törlése nem okozott semmilyen problémát, ahogyan a korábbi választásokon sem. A fővárosban rendkívül kiélezett volt a verseny, és ilyen számú választópolgár mellett ilyen szoros eredmény még nem is volt. Ez eredményezte, hogy az egyébként kismértékű szavazatérvényességet értelmező kérdések nagy jelentőséget kaptak.
Mi a három legfontosabb tanulság, amit magával visz az NVI június 9. után?
A választások lebonyolításával kapcsolatban van három pillér, amire a leginkább támaszkodunk. Az egyik a választási szervek felkészítése. A választási irodáknak és bizottságoknak tudniuk kell, hogy mi a dolguk már a szavazást megelőző folyamatban is, a jelöltállítás, az ajánlás-ellenőrzés és a felmerült jogsértések elbírálása területén. 2022 után volt igény arra, hogy újuljunk meg ebben. Készítettünk online elérhető oktatófilmet az SZSZB-tagoknak, volt online elvégezhető képzés is, 66 ezer választási bizottsági tagból több mint 20 ezren végezték el, az oktatóvideók 166 ezres nézettséget hoztak. Ezen az úton érdemes tovább menni és a munkának ezt a részét tovább csiszolni. A választási irodák tapasztalatait, javaslatait már be is kértük. A második pillér a jelöltek és jelölőszervezetek támogatása. Az idei választásokra készítettünk új tájékoztatófüzetet a jelölteknek és a jelölőszervezeteknek címezve, melyben összeszedtük a választási eljárás legfontosabb tudnivalóit, ugyanis az önkormányzati választásokon rengeteg jelölt indul. Június 9-én valamennyi választástípusban több mint 70 ezer jelölt állt rajthoz. Ennek a füzetnek több mint 70 ezer letöltője volt.
Persze ebben is lehet még előrelépni, a napokban meg is keressük a jelölőszervezeteket, kíváncsiak vagyunk a javaslataikra. A harmadik pillér maguk a választópolgárok, számukra is igyekszünk folyamatosan olyan szolgáltatásokkal előállni, amelyek segítik a joggyakorlást és erősítik a választások iránti közbizalmat. Ennek egyik mintapéldája a „Kit ajánlottam?” szolgáltatásunk, amelynek köszönhetően bárki megtudhatja, hogy mely jelölőszervezeteket, jelölteket támogatta ajánlásával. Visszaélés esetén pedig eljárást tud kezdeményezni, ahogyan azt az NVI is teszi. Volt ugyanis olyan jelölőszervezet, amelynek az ajánlásait áttekintve azt tapasztaltuk, hogy felvetődött a bűncselekmény gyanúja, az NVI így több esetben is feljelentést tett az ajánlások kapcsán. Másik fontos terület az automatikus döntéshozatali eljárás, amely jól működött, de azért van még hová fejleszteni, a kérelmek minimális hányadánál ugyanis még nem a megfelelő döntés született. Ezeket az eseteket természetesen az NVI egyedileg kezelte, de a következő választásra fejlesztenünk kell a rendszert. A 2026-os országgyűlési választásokon még inkább szeretnénk a jelöltek, a jelölőszervezetek és a választópolgárok joggyakorlását és a választási szervek munkáját segíteni, ezért erre a három pillérre fogunk leginkább fókuszálni.
(Borítókép: Nagy Attila, a Nemzeti Választási Iroda elnöke. Fotó: Szollár Zsófi / Index)