Riadót fújt a német kancellár a kínai kém letartóztatása után
„Nagyon-nagyon-nagyon aggasztó” – szó szerint ezt mondta Olaf Scholz azok után, hogy kémkedés vádjával őrizetbe vették a szélsőjobboldali AfD egyik prominens EP-képviselőjének asszisztensét. A német kancellár hatékony felderítést sürgetett.
„Elfogadhatatlan a Németország ellen irányuló kémkedés attól függetlenül, hogy melyik országból származik” – idézte a Spiegel Olaf Scholzot, aki a kémek azonosítását és bíróság elé állítását szorgalmazta.
Felhívásának előzménye, hogy a szászországi bűnügyi rendőrség letartóztatta J. G.-t. Utólag teljes neve is kiderült: Jian Guo, magyar átiratban Csien Kuo Maximilian Krah asszisztense volt az Európai Parlamentben. Krah az AfD képviselője az EP-ben.
Csien „titkosszolgálati ügynökként járt el egy különösen súlyos ügyben” – ezt állítja a nyomozás eddigi eredményei alapján a német szövetségi főügyész, aki szerint a kínai származású német állampolgár az Európai Parlament belső információit osztotta meg a kínai hírszerzéssel, és a gyanú szerint a kínai ellenzék után is kémkedett Németországban.
A héten összesen hat feltételezett kínai kémet tartóztattak le Németországban és az Egyesült Királyságban. Scholz a Rishi Sunakkal folytatott megbeszélései után fejtette ki aggodalmait, a brit miniszterelnök azonban nem fűzött hozzá kommentárt.
Egyre gyakoribbak a politika, az üzleti élet és a tudomány törvénytelen eszközökkel történő befolyásolásának próbálkozásai és ezzel párhuzamosan a klasszikus kémkedés is
– jelentette ki a német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal, a BfV alelnöke. Sinan Selen szerint a német menedzserek korábban általában túl naivak és derűlátók voltak.
Amennyiben beigazolódnak az AfD alkalmazottja elleni vádak, azt bizonyítja: Kína nem tart attól, hogy behatoljon az európai demokrácia magjába – vélekedett Reinhard Bütikofer, a Zöldek EP-képviselője.
Moszkva ötödik hadoszlopa, Kína vazallusa
Felmondtam asszisztensemnek – így reagált a letartóztatás után maga Maximilian Krah, aki változatlanul pártja listáját kívánja vezetni az EP-választásokon. Nem tartja magát személyesen felelősnek, bár azt elismerte, hogy „bűnt” követtek el irodájában, ami után „súlyos vádak” merültek fel.
„Az AfD-nek le kell vonnia a következtetéseket” – reagált felháborodottan a CSU főtitkára Krah jelölésére.
„Az AfD Moszkva ötödik hadoszlopa, Putyin kinyújtott karja, és ebből a szempontból teljesen egyértelmű: veszélyt jelent Németország számára” – jelentette ki Martin Huber.
Krah Kína-barát álláspontot képvisel, és az emberi jogok megsértéséről szóló jelentéseket, köztük az ujgurok és más kisebbségek internálótáborait Hszincsiangban „Kína-ellenes propagandának” minősíti – emlékeztetett viszont a zöldpárti képviselő.
Reinhard Bütikofer felidézte: Krah szerint Tajvan Pekinghez tartozik, Tibet pedig Kína jogos területe.
„Kína leghangosabb vazallusa” az Európai Parlament jobbszárnyában – mondta az AfD tagjáról, és hozzátette: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy tudomása volt asszisztense tevékenységéről.
Maximilian Krah korábbi cseh és német sajtóértesülések szerint egyike az AfD két képviselőjének, akit azzal gyanúsítanak, hogy oroszbarát propaganda terjesztésére kapott pénzt Moszkvától.
Maximilian Krah 2024. április 24-én
„Légből kapott” vádak
A kémbotrány nem igazán tett jót az AfD megítélésének, amely az európai és helyhatósági választások előtt Németország második legnépszerűbb pártjává nőtte ki magát.
Az aggodalmakat fokozta, hogy egy másik ügyben három gyanúsítottat vettek őrizetbe Németországban, akik a feltételezések szerint érzékeny, katonai célokkal kapcsolatos információkat továbbítottak Kínába.
A letartóztatások után „nem lehetünk önelégültek, inkább arra kell ösztönözniük bennünket, hogy lefüleljük azokat, akik ellenünk és országunk biztonsága ellen kémkednek” – szögezte le Scholz.
Légből kapottak
– így reagált a kémkedésről szóló európai jelentésekre a kínai külügy szóvivője. Vang Ven-bin szerint a cél „Kína hiteltelenítése és elnyomása”.
A német kancellár egyébként népes gazdasági delegáció élén épp a múlt héten járt Kínában.
(Borítókép: Olaf Scholz 2022. április 6-án. Fotó: Sean Gallup / Getty Images )