Nagyágyút vet be a francia szélsőjobb: a Frontex volt vezére Le Penék EP-kampányában

Fabrice Leggeri a litvániai Druskininkai településen 2021. július 19-én

Az európai szélsőjobb egyik bástyájának számító Nemzeti Tömörülés már Leggeri nélkül is elég jól teljesített az európai parlamenti mandátumokért folyó versengésben, de vele mindenképpen új távlatok nyílnak a párt számára.

Leggeri nevét nem csak a Frontexben betöltött szerepe miatt ismerhetik a franciák. Az 56 éves tekintélyes tisztviselő 2015 előtt fontos pozíciókat vitt a francia belügyi, a védelmi és a külügyi tárcánál is. Úgyhogy csatlakozása nemcsak a Nemzeti Tömörülés egyik legfontosabb kampánytémáját vértezi fel szakmaisággal, hanem cáfolataként is szolgálhat annak, hogy nincs valódi felkészültség a programjuk mögött, ezért nem alkalmasak arra, hogy bármiféle kormányzati szerepet vállaljanak – írja helyzetelemzésében a BBC.

Leggeri nem egy közkedvelt figura

A Frontex, amelynek vezetéséről Leggeri 2022-ben lemondott, 2004 óta teljesít szolgálatot az Unió külső határain. A 900 millió eurós éves költségvetésből gazdálkodó szervezetre, amelynek legénységét tízezer főre kellene növelni 2027-ig, hálátlan szerep hárult a korábban is zajló, de 2015-re kezelhetetlen méreteket öltő illegális migráció megfékezésében. Egyszerre kellett hatékonynak és humánusnak lennie, ami számos esetben lehetetlennek bizonyult.

Csakhogy Leggerit konkrét mulasztásokkal és jogsértésekkel vádolják. Azután mondott le 2022-ben, hogy meggyanúsították azzal, része volt a Frontex és a görög hatóságok összejátszásának, amikor is utóbbiak visszazavarták török felségvizekre az onnan Görögország felé tartó, már görög vizeken lévő illegális bevándorlókat.

Egy francia jogvédő szervezet pedig azért perelte be őt emberiesség elleni bűntettek gyanújával – történetesen a múlt héten -, mert tudomásuk szerint Leggeri is felelős az Afrika felől a Földközi-tengeren át Európába tartó illegális bevándorlók jogtalan visszafordításáért. Állítólag folyamatosan informálta a líbiai hatóságokat, hogy azok még azelőtt meg tudják állítani a csónakokat, hogy azok elérnék az európai felségvizeket.

Azzal is vádolják őt, hogy megakadályozta a Frontex misszióinak civil felügyeletét, vagyis, hogy jogvédő szervezetek delegáltjai jelen legyenek a Frontex bevetésein.

Ő maga azt mondja, hogy a civil szervezetek “eltérítették”, vagyis más pályára kényszerítették a Frontexet, és ehhez az Európai Bizottság hallgatólagos, néha pedig kimondott támogatását adta. Személyes kudarcáért is az uniós kormányzatot okolja, amiért nem álltak ki mellette, hanem “hagyták, hogy egy civil szervezet aláássa a tekintélyét”.

Emiatt a francia köztársasági elnöknek is szemrehányást tesz. Szerinte Macronnak szolidárisnak kellett volna lennie vele, miután egyértelművé vált, hogy a Bizottságra nem számíthat.

A BBC-nek most úgy nyilatkozott, hogy ő komolyan vette a munkáját, amikor elvállalta az uniós határvédelem irányítását. Úgyhogy elképedve hallotta a belügyi biztostól a minap, hogy “a bevándorlók szeretetre vágynak, úgyhogy az a dolgunk, hogy befogadjuk őket, akár tetszik, akár nem, mert Európa egy elöregedő kontinens”.

Az Európai Bizottság visszautasította ezt, miután egy francia lapban is megjelent, mondván, hogy “amit Leggeri állít, az nem igaz”, ahogyan az sem, hogy ők asszisztáltak volna a civil mozgalomnak. Az Európai Bizottság közölte: a Frontex feladata mindig is kettős volt. Meg kell védenie az uniós határokat, ugyanakkor tiszteletben kell tartania a menedékkérők alapvető jogait.

A Nemzeti Tömörüléssel való együttműködéséről azt mondja, rájött, hogy az európai határok védelméért csak úgy lehet megtenni mindent, ha az ember beszáll a politikába. Szerinte ebben Le Penék – akiket ő nem tekint szélsőjobboldaliaknak –, hitelesek, mert “megvan a bátorságuk néven nevezni a dolgokat”.