Mindshare: Túl olcsó a magyar média
Mindshare: Túl olcsó a magyar média
Egyre kevesebbet költenek médiára a magyarországi nagy hirdetők az árbevételük arányában. Amíg például Csehországban és Szlovéniában pont fordított tendencia figyelhető meg, nálunk a a nagyvállalatok a médiaköltéseken spóroltak talán a legtöbbet az elmúlt másfél évtizedben – derül ki a Mindshare nemzetközi médiaügynökség friss, a Media1-hez eljuttatott kutatásából, mely rámutat, hogy túlságosan olcsó a magyar média.
A Mindshare, Magyarország egyik vezető médiatervező- és vásárló ügynöksége legfrissebb elemzése szerint a hazai nagyvállalatok forgalmuk alig 0,5 százalékát költik médiavásárlásra. A részletes elemzés a nagyvállalatok médiaköltéseinek alakulását vette figyelembe a magyarországi hirdetési piacon, konklúziója pedig az, hogy elértéktelenedett a hazai média árazása. Ugyanis jóval kevesebbet költenek hirdetésekre az árbevételük arányában a legnagyobb hazai cégek 2006 óta.
A médiaköltés/árbevétel aránya 2021-ben még 0,7 százalék volt, 2006-ban pedig 1,6 százalék.
Vagyis az elmúlt másfél évtized alatt a legnagyobb magyarországi hirdetők az árbevételükhöz viszonyítva a médiavásárlási kiadásaikat harmadára csökkentették.
A kutatás szerint e jelenség részben az eredményesség csökkenéséből adódhat, amely az adózás előtti árbevétel 2006-os 10,2 százalékáról 2021-ben 8,9, majd 2022-ben 7,3 százalékra esett vissza. Az elemzés rámutat: túl olcsó a magyar média, és az árbevétel egyre kisebb részét kell erre fordítaniuk a vállalatoknak.
A nagyok a médián spórolnak
Míg az elmúlt 16 évben a vizsgált cégek jelentősen, több mint duplájára növelték a belföldi értékesítésből származó árbevételüket, és az adózás előtti bevételük is közel duplájára emelkedett, addig a médiaköltésükben csak egy jóval csekélyebb, 1,2-szeres növekedés észlelhető. A Mindshare analízise megállapítja, hogy a médiaköltés az a terület, amin a nagyvállalatok az egyik legtöbbet takaríthatták meg az elmúlt másfél évtizedben.
A kutatást jegyző médiaügynökség magyarországi ügyvezetője, Somlói Zsolt úgy fogalmaz:
„Drámai következtetésre jutottunk a Mindshare 20 éves működését felölelő kutatás-elemzése során: a legnagyobb hirdetők árbevételüknek jóval kisebb részét költik ma médiára, mint az ezredfordulón. Ráadásul ezt a trendet régiónkban szinte egyedüliként tapasztalhatjuk, hiszen Csehországban és Szlovéniában ez a csökkenő trend nem észlelhető, sőt! Tennünk kell valamit a kommunikáció értékének és megbecsülésének a helyreállítása érdekében.”
Az elemzés arra is rámutat, hogy az előző évhez képest 2023-ban reálértéken 6,6 százalékkal csökkent a médiatorta, amely magába foglalja a digitális platformokat, televíziót, hazai digitális kiadványokat, sajtót, közterületi felületeket, rádiót és a mozit is.
Ágazatonként azért van különbség
A szektorok közötti eltéréseket is vizsgálták. Az árbevétel 22 százaléka a legnagyobbak közül az úgynevezett FMCG-kereskedőkhöz köthető, vagyis a napi fogyasztási cikkeket forgalmazó vállalatokhoz. Őket követik 6 százalékkal a telekommunikációs vállalatok. A kereskedők esetében növekedést lehetett megfigyelni az árbevétel-arányos médiaköltésben, azonban az még így is az átlagos szint alatt maradt. További két területen, az elektronikai eszközök kereskedelme és a tömegtájékoztatás iparában szintén növekedés figyelhető meg a hirdetésekre fordított kiadásokban a bevételek arányában.
Van néhány terület, ahol 1 százalék feletti a költés és olyan is, ahol még a 0,5 százalékot sem éri el
Nagyon kevés olyan terület van, ahol az árbevétel 1 százalékát meghaladja a médiaköltés. Ilyen a tömegtájékoztatás, a gyógyászat és gyógyhatású készítmények gyártói, illetve az élelmiszerek és az italok piaca.
A gépjárműkereskedelemben, a kultúra területén és az FMCG kereskedelemben a médiaköltések aránya még a 0,5 százalékot sem éri el árbevételarányosan.
Borítófotó: stock / Depositphotos.com.