Erre költené Budapest az uniós forrásokat az elkövetkezendő években
A kohéziós politika társadalompolitikát, szociális felzárkóztatást, illetve regionális fejlesztést vagy területfejlesztést jelent. A főpolgármester az uniós biztossal folytatott tárgyalását követően elárulta, mire költenék a forrásokat a következő években.
Budapest is hozzá kell hogy jusson az uniós fejlesztési forrásokhoz. Ennek érdekében tárgyalt Karácsony Gergely főpolgármester Budapesten Elisa Ferreirával, az Európai Bizottság kohéziós politikáért és reformokért felelős biztosával. A négyszemközti találkozót követően a főpolgármester jelezte, hogy itt van már a különböző operatív programokban az a 300 milliárd forint fejlesztési forrás, amit a bizottság és a magyar kormány is jóváhagyott. Ezek egyszerre szolgálják a klímaváltozáshoz való adaptációs célokat és a szociális kohéziót.
Karácsony Gergely ismertette, hogy az uniós forrásokból az elkövetkezendő években mire terveznek költeni. A következő 5 év tervezett programjának három fő területe
- a közösségi közlekedés fejlesztése,
- a közterület-fejlesztési beruházások
- és az esélyteremtő fejlesztések.
A teljes összegnek több mint a felét, 178 milliárd forintot fordítanak a közösségi közlekedés fejlesztésére. Ennek részeként a villamos-infrastruktúra újulhat meg azzal, hogy 50 új CAF-villamost vásárol a főváros. A fonódó villamoshálózat második ütemében létrejöhet a Műegyetem rakparton az új vonal kivitelezése, és megkezdődhet új vonalak tervezése. Elektromos buszokat is vásárolnak, 25 milliárdból pedig a troligépparkot és -infrastruktúrát bővítik. Ebből finanszíroznák a Göncz Árpád városközpont megújítását, de a további kerékpáros-hálózat bővítését is.
Közterület-fejlesztésre 50 milliárd forint jut, ebből fedezik az egészséges utcák nevű pályázati programot, amely elsősorban akadálymentesítést, illetve a klímaváltozáshoz történő adaptáció részeként a pesti alsó rakpart zöldítését tartalmazza. 6 milliárd szolgálja majd a Nagykörút rendbetételét.
Karácsony Gergely
20 milliárdos csomaggal segítik majd a fővárosiak lakhatását, ezt szolgálja a már elindított fővárosi lakásügynökség, illetve az önkormányzati bérlakások felújítása és a lakbértámogatás. 14 milliárdból a szociális rendszert fejlesztenék, és ebből támogatnák a mélyszegénységből történő kitörést is. 32 milliárdot fordítanak árvízvédelemre (ez döntően a római-parti árvízvédelmet jelenti), és 6 milliárdot az agglomerációs szennyvízkezelési fejlesztésekre.
A főváros brüsszeli lobbizásának eredménye az a közvetlenül lehívható 5,6 milliárd forint, ami hozzáadódik a fent jelzett 300 milliárd kohéziós forráshoz.
Ebből részben az élőhely-rekultivációt hajtanak végre a természetvédelem keretében, másrészt bérlakásépítést fedeznek belőle.
A sajtótájékoztatón Elisa Ferreira, a kohéziós politikáért és a reformokért felelős uniós biztos megemlítette, hogy Budapest jó példa a fenntarthatósági programok elindítására, amelyek közül érdemes kiemelni a 3-as metró felújítását. Ezekkel a lépésekkel sikerült javítani a fővárosban élők életminőségén.
Elisa Ferreira
A biztos beszélt arról is, hogy éppen a napokban volt 20 éve, hogy 10 országgal, köztük Magyarországgal is bővült a tagállamok sora. Ezek közül valamennyi nagy fejlődésen ment át, ma már a többségük elérte az uniós átlag 80 százalékát.
Kérdésre válaszolva, amely arra vonatkozott, mi lesz a Mátrai Erőmű átalakításával, amelyet a kormány leállított, a biztos felemlegette az EU hosszú távú elkötelezettségét az üvegházhatású gázok kibocsátásának minimalizálására. Ugyanakkor a mátraihoz hasonló erőművek máshol is működnek az unióban, és a tulajdonosok sok esetben maguk kérték a leállítás elhalasztását. Több mint 90 olyan uniós régió van, ahonnan ilyen kérelmek érkeztek, viszont 2026-ra mindenképpen szeretnék lezárni ezeket az átalakításokat, amelyeknek a társadalmi és gazdasági hatásait az erre szánt kohéziós pénzekkel lehet majd enyhíteni. Elisa Ferreira előző nap találkozott és megbeszélést folytatott a Mátrai Erőmű vezetésével is.
(Borítókép: Elisa Ferreira és Karácsony Gergely. Fotó: Tövissi Bence / Index)